Nyáron nagy eséllyel már normalizáltabb lesz az élet a fiatalok számára is
Nyit a világ, újra ismerkedünk a korábban megszokott élet keretrendszereivel, ám az elmúlt egy év nem múlt egy nyomtalanul. Az utóbbi időben számos tanulmány igyekezett feltérképezni azt, hogy milyen következményekkel számolhat az egészen fiatal, tinédzser és a korai huszonévesek korosztálya, akiket számos szakember a koronavírus-járvány nagy veszteseiként emleget. Mert bár a gyermekek és a fiatalok alacsonyabb egészségügyi kockázattal szembesültek a COVID-19 miatt, a jövőjük és a szocializációjuk jelentősen megváltozott a korlátozások ideje alatt.
Egy nemzetközi tanulmány hét ország 14-18 éves fiataljait követte nyomon az elmúlt hónapok során, miközben dokumentálták családi életüket, kortársi kapcsolataikat, iskolázottságukat és a társadalomban való részvételüket a világjárvány kibontakozása alatt. A vizsgálatban szerepelt az Egyesült Királyság, Olaszország, de vizsgálódtak Szingapúrban, ahol a SARS-járvány mély nyomokat hagyott; és Libanonban is, ahol rendkívül magas a menekültek száma.
Az átfogó és részletes tanulmányból többek között kiderült, hogy a fiatalok aggódtak a járvány során meghozott központi döntések miatt, amelyek befolyással lehettek a jövőjüket illetően. Vegyesek voltak a tapasztalataik abban a tekintetben, hogy a pedagógusok mennyire reagáltak kreatívan az új helyzethez, és kiderült az is, hogy a fiatalok nagy része úgy érzi, nem hallgatják meg őket, miközben a médiában negatívan prezentálták a generációjukat. A nyomon követett fiatalok sérelmezték, hogy az őket érintő döntésekbe nem volt beleszólásuk, és szerintük változatosabb módszerekre lett volna szükség ahhoz, hogy ne szenvedjenek el még több hátrányt a pandémia alatt. Az oktatáshoz való hozzáférés valóban sokaknak kihívást jelentett, ami nyilvánvalóbbá tette az éles digitális megosztottságot és különbségeket. A laptopok és iPadek hirtelen oktatási szükségletté váltak, miközben nem mindenki engedheti meg magának.
Az UNESCO szerint közel 830 millió gyermek nem fér hozzá számítógéphez otthon. A napi iskolai ebédek szintén hiányoznak, ami sok gyermek számára volt a legfontosabb táplálkozási forrás.
Egy másik felmérés szerint, (amit a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet ifjúsági csoportja készítette el sok más nemzetközi szervezettel, csoporttal, vállalkozással) az iskolák és a képző intézmények legjobb szándéka ellenére is a fiatalok 65%-a mondta azt, hogy kevesebb időt fordított tanulásra a járvány kezdete óta, 51%-uk gondolja azt, hogy csúszni fognak a tanulmányai, és mintegy 9%-uk tart attól, hogy romlani fog az oktatásának színvonala vagy nem fogja tudni befejezni azt. A felmérés 2020 áprilisa és májusa között készült, 112 országból több mint 12.000 válasz érkezett tanulóktól és felsőfokú végzettséggel rendelkező dolgozó fiataloktól egyaránt.
Fotó: Neményi Márton
Pszichésen is nehéz volt nekik
Különösen nagy hatással voltak rájuk a korlátozások, hiszen ebben az életkorban a kortárs kapcsolatok különösen fontosak, amelyeket az online kapcsolattartás nem pótol. Egy korábbi cikkünkben, Szlankó Viola, a Unicef munkatársa azt mondta, az a nagyon nehéz, hogy kimaradtak az életükből olyan kulcsfontosságú események, mint a szalagavató bál, a gólyatábor, vagy a közös osztálykirándulások. Ezek mind olyan identitásformáló események, rituálék, amelyek nem véletlenül alakultak ki.
„Biztos akadnak olyan kritikus hangok, akik szerint túlzás azt állítani, hogy ezek nagy problémák, miközben mások az életükért küzdenek a vírus közvetlen hatásaitól szenvedve. Ebből a perspektívából apróságnak tűnhet, mégse becsüljük alá annak jelentőségét, hogy mit jelent, ha a kulcsfontosságú életesemények elmaradnak” – magyarázta Szlankó.
Erről a jelenségről szól az alábbi videó is, amely azt prezentálja, hogyan telnek a hétköznapjai egy serdülőnek iskola, személyes interakciók nélkül, gép előtt ülve. A videót Liv McNeil, az ontariói Etobicoke Művészeti Iskola 10. évfolyamos tanulója osztotta meg tavaly júniusban a YouTube-on. A Numb című kisfilm az elszigeteltség, a magányosság, és a múlt utáni vágyakozás témáit járja körbe egy 15 éves aspektusából.
Befagyott élet, megsemmisült tervek
A COVID-19 nyomán bevezetett korlátozások alatt a fiatalok kénytelenek voltak szembesülni a jólétüket hosszú távon veszélyeztető gazdasági és társadalmi kihívásokkal, mint például a jó minőségű munkához való hozzáférés problémájával. A Rentingo.com elemzéséből az is kiderült, hogy a koronavírus-járvány miatt sok fiatal ragadt a mamahotelben, mert nem tudott saját lakást bérelni: míg a járvány kitörése előtt a bérlők több mint fele 25 év alatti volt, arányuk 2021-re 35 százalékra csökkent.
A több mint 30 ezer budapesti bérlő adataiból arra lehet következtetni, hogy a koronavírus-járvány kitörését követően megugrott azoknak a fiataloknak a száma, akik a mamahotelben ragadtak, azaz a saját bérlemény helyett továbbra is a szülőkkel élnek egy háztartásban.
Amíg ugyanis 2019-ben a bérlők 56 százaléka a 18-25 éves korosztályból került ki, arányuk 2021-re 35 százalékra csökkent. Hasonlóképpen csökkent a lakótársakkal közösen ingatlant bérlő fiatalok aránya is: amíg 2019-ben 66 százalékuk volt 18-25 közötti, 2021-re 51 százalékra csökkent az arányuk.
Sok fiatal felnőtt úgy érezte, megakadt a jövője, és mindaz, amit tervezett, újratervezést igényelt. Egy amerikai tanulmány 22 éves interjúalanya így fogalmazott:
… Nem vagyok jól, mert minden dolgom és az életem is szünetel … foglalkoztatva voltam, és szerettem volna magamnak pár dolgot, mivel most kaptam munkát.
Fotó: Neményi Márton
„Nagyon elkeserítő, hogy nem tudom, merre halad a jövőd … nagyon megterhelő, ha nem tudod, merre tart az életed” – vélekedett egy másik megkérdezett, 20 éves fiú , akinek az oktatás a legfontosabb az életében, és arra vár, hogy újra iskolába járhasson.
A felelősség terhe
Néhány fiatal számára a világjárvány nemcsak a szociális élet teljes felborulását és az oktatás nehézségeit hozta el, hanem még nagyobb, embert próbáló kihívások elé állította. Az elmúlt időszakban sokuknak kellett nagy felelősséget vállalni egy-egy szülő vagy testvér iránt, és egyesek számára ez a gondoskodó szerep még évekig folytatódhat. A fenti tanulmány egyik 25 éves fiú interjúalanya arról panaszkodott, hogy ő lett a családfenntartó, és hogy milyen érzelmi károkat okozhat a megélhetés felelőssége:
„Most én vagyok az, akinek zsonglőrködnie kell a megélhetéssel, hogy legyen áram a házban.”
A járvány komoly veszteséget jelent a dolgozó fiatalok számára is: elveszítették munkahelyeiket és romlottak a karrierlehetőségeik. A járvány kitörése előtt dolgozó fiatalok mintegy 17%-a veszítette el munkáját. Ez különösen a 18-24 éves korosztályt, valamint az irodai munkakörben, szolgáltató szektorban, kereskedelemben, kézműiparban és más hasonló foglalkozásokban dolgozókat érintette. A dolgozó fiatalok munkaideje közel negyedével csökkent, és a fiatalok 42%-a számolt be jövedelme csökkenéséről, olvasható a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet ifjúságicsoport-tanulmányában.
Fotó: Neményi Márton
Mindezek természetesen befolyásolják a fiatalok fizikai, mentális egészségét és jólétét, mind most, mind pedig a jövőben. Arról nem beszélve, hogy az otthoni elzártság miatt egyes fiatalok fokozottan veszélyeztetettek a családon belüli erőszak és a bántalmazás egyéb formáival szemben, ideértve a gyermekkereskedelmet és az online zaklatásokat.
A fentebb említett magyar érdekeltségű tanulmány szerint a fiatalok 17%-a szenved szorongástól vagy depressziótól. A fiatal nőknek és a 18-24 éves fiataloknak a legrosszabb a mentális állapota. Az oktatáshoz vagy foglalkoztatáshoz csak korlátozottan vagy egyáltalán nem hozzáférő fiatalok csaknem kétszer nagyobb valószínűséggel szenvednek szorongástól vagy depressziótól.
A gyermekmunkára is rossz hatással lett a Covid-19
Tőlünk távolabbi helyeken a gyermekmunka szomorú valósága még sötétebbé vált, mivel a gyermekmunka sok család túlélésének gazdasági szükségszerűségévé válik. Egyes tanulmányok azt mutatják, hogy a szegénység egy százalékpontos növekedése bizonyos országokban legalább 0,7 százalékos növekedést eredményez ezen a téren.
A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet ifjúságicsoport-felmérése azt írja, hogy a fiatalok társadalmi és gazdasági integrációja már a krízis előtt is kihívást jelentett, és most, hacsak sürgős lépéseket nem tesznek, a fiataloknak valószínűleg súlyos és hosszan tartó nehézségekkel kell majd szembenézniük.
A tanulmány megállapította, hogy a járvány rendszerszerű, súlyos és aránytalan hatást gyakorolt a fiatalok, különösen a fiatal nők, a kiskorúak és az alacsony jövedelmű országokban élő fiatalok életére.
(Források: innen, innen és innen)
Kapcsolódó
- Magyarországon is megjelent az indiai mutáns
- A NASA vezetője szerint nem biztos, hogy a koronavírus a természetből származik