A vizelettartási problémákat, azaz az inkontinenciát elsősorban az idősek betegségének gondolja a többség, pedig valójában a fiatalabb korosztályt is rendkívül nagy számban érinti.
A stresszinkontinencia gyakori probléma
Stressz (terheléses) vizeletinkontinencia: akaratlan vizeletvesztés hasi erőkifejtéskor, például sportoláskor, köhögéskor, tüsszentéskor. Egy magyar kutatás során azt találták a 18 év feletti nők esetében, hogy az alkalmi panaszokat is beleértve a vizeletelfolyás előfordulása 55-60 százalék volt, a megkérdezettek közül a 30 év alattiak 40 százaléka mondta azt, hogy vannak stresszinkontinenciára utaló vizelettartási problémái. Egy budapesti felmérés során pedig a nők 56 százaléka, a férfiak 12 százaléka számolt be vizelettartási panaszokról, de csupán a válaszolók 30 százaléka fordult orvoshoz. De nemcsak Magyarországon, hanem világszerte is gyakori, több mint 400 millió embert érintő probléma a stresszinkontinencia.
Mi történik a testedben?
Az inkontinencia valamelyik típusára – stressz, késztetéses vagy kevert – lehet gyanakodni, ha rendszeresen találsz vizeletcseppeket a fehérneműdön. A nevében rejlő stressz szó ebben az értelmében nem arra utal, hogy az idegesítő, stresszes helyzetek miatt történik a vizeletvesztés, hanem inkább fizikai stresszről van szó: hasűri prés okozza az akaratlan vizeletürítést. A hasűri prést létrehozhatja a tüsszentés, nevetés, köhögés, krákogás vagy nehéz tárgyak emelése – bármilyen erőkifejtés, ami hirtelen nagy terhelést ró a húgyhólyagot tartó medencefenéki izomzatra. Ezért nevezik még terheléses inkontinenciának is, amely miatt rengeteg nő életminősége és önbizalma rombolódik le a környezet számára észrevétlenül az inkontinencia tabusítása miatt.
A stresszinkontinencia gyakran előfordul a fiatalabb korosztálynál is (Kép: Getty Images)
Amikor egészségesen működnek a záróizmok és a hólyag, akkor napi négyszer-nyolcszor van szükségünk a húgyhólyag ürítésére, és ez akaratlagos, szándékos cselekvés, amit késleltetni is tudunk, ha a helyzet úgy kívánja. A húgyhólyag zárásában a gátizmok játsszák a főszerepet, tartják a húgyutak szerveit, amikor pedig vizelettartási problémák lépnek fel, olyankor ezek az izmok nem működnek megfelelően, feltehetően meggyengültek, erősítésre van szükségük.
Hogyan kezelhető a stresszinkontinencia?
A záróizmok és gátizmok gyengülése több okból is bekövetkezhet, lehet, hogy örököltük a gyengeségüket, vagy nagy túlsúly miatt alakult így az állapotuk, nagyon gyakran szülés után és a változókorban lép fel ez az állapot, esetleg nőgyógyászati műtét következménye. Az okok kiderítését inkább hagyjuk az orvosra, akit az első tünetek megjelenésekor már érdemes felkeresni, hogy minél hamarabb megkapjuk a megfelelő kezelést az inkontinenciára. Már csak azért is muszáj szakemberre bízni a diagnózist, mert a záróizmok gyengesége mögött állhat akár idegrendszeri károsodás vagy fertőzés is, ami ellen nem elég kezelés a napi öt perc gátizomtorna. A szégyenérzetet felejtsük el, és irány az orvos, mert szerencsére már eredményesen kezelhető állapot a stresszinkontinencia, nem muszáj évekig szenvedni miatta.
A stresszinkontinencia esetében általában a gátizomtornát, azaz a Kegel-gyakorlatokat szokták javasolni a kezdeti tüneteknél. Ez a torna egyébként nemcsak az inkontinenciánál hasznos, hiszen az intim izmokat erősíti, így a szexuális életre is pozitív hatással lehet. 6-12 hétnyi gyakorlatozás után már érezhető a jótékony hatás, de utána sem szabad abbahagyni a gyakorlatok végzését. Amikor azonban már nemcsak pár kósza, akaratlanul ejtett vizeletcsepp a tünet, hanem akár hétköznapi mozgás közben is jelentkezik vizeletvesztés, vagy nagyobb mennyiség távozik, akkor szükség lehet gyógyszeres vagy műtéti beavatkozásra, hogy megszűnjenek a kellemetlen tünetek és javuljon az életminőség és visszaszerezzük az önbizalmunkat.
A gátizomtorna:
- Őrizd meg fiatalságodat intimterületeken is!
- A posztnatális jóga segít az új élethelyzetben
- Intimtornával a jobb szexért
A cikk megjelenését az Essity Hungary Kft. támogatta.