A legtöbb nőnél előfordul olykor, hogy pár napot késik, vagy hamarabb jön meg, esetleg a megszokottnál erősebb a vérzése. Sőt, a peteérés elmaradása néha olyan nőknél is előfordul, akiknek egyébként normális a ciklusa. A menstruáció viszont csak akkor minősül „szabálytalannak”, ha a menstruációk között eltelt idő hossza, valamint a vérzés időtartama és mennyisége hónapról hónapra változik. A rendszertelen menstruáció továbbá nemcsak az jelentheti, hogy kimaradnak menzeszek, hanem akkor is érdemes orvoshoz fordulni, ha a menstruáció elkezd hét napnál tovább tartani, erős vérzés jelentkezik, 21 napnál hamarabb jön meg, vagy 45 napnál ritkábban, a menstruációt rendszeresen erős görcsök és hasi fájdalom kíséri, vagy ha rendszeresen vérzést tapasztalunk a ciklusok között.
A túl sok stressz betehet a női ciklusnak
A menstruációs ciklus nem uniformizált, személyenként változik: van, akinek 24 napos ciklusa van, de olyan is, akinek 34 napos, és az is megeshet, hogy a ciklusok minden hónapban más és más hosszúságúak, különösen igaz ez a fiatal lányok esetében, az első menstruációt követő néhány évben. Az sem jelent feltétlen gondot, ha nem óramű pontossággal jön meg, előfordulhat, hogy minden hónapban egy kicsit más időpontban érkezik meg. Sőt, az is megtörténhet, vagy váratlanul megjön a stresszesebb időszakokban. Ha viszont kimarad a menzesz, azt mindenképp érdemes komolyan venni, hiszen a terhesség mellett számos egyéb oka is lehet:
- Jelentős súlyvesztés (pl. anorexia nervosa)
- Túl- vagy alulműködő pajzsmirigy.
- Policisztás petefészek szindróma (PCOS)
- Érzelmi stressz (pl. stressz, gyász, depresszió).
- Fizikai stressz (pl. túlzott testmozgásból, vagy ellenkezőleg a bezártságból kifolyólag)
- Nőgyógyászati problémák
- Közeledő menopauza
És akkor még nem beszéltünk a koronavírus-járvány okozta hatásokról, amelyek nem elég, hogy az egész életünket felforgatták, még a nők periódusába is bekavarnak. Szerte a világon jelentkeztek a nőgyógyászuknál azok a nők, akiknél a pandémia alatt, vagy az oltásokat követően változás állt be a menstruációs ciklusukban. Mivel a világjárvány az egyik legstresszesebb, kollektív tapasztalat, amellyel a modern társadalom valaha is találkozott, így érthető, ha a túlzott stressz, ami a szervezetünk minden részére hatással van, a menstruációs ciklust sem kerülte el. Ennek oka, hogy a krónikus, hosszú távú stressz magas kortizolszintet eredményez, ami hatással lehet a hormonális rendszerre, így a menstruációs ciklus szabályozására is.
Fotó: MTI/Vasvári Tamás
Az új jelenség hatására az Egyesült Államokban 2020 márciusától 2021 áprilisáig az Ovia Health termékenységi mobilalkalmazásának felhasználói bevonásával egy felmérést készítettek, melynek során a menstruációs mintázat és a tünetegyüttes, valamint az Érzékelt Stressz Skála 4 (Perceived Stress Scale, PSS-4) változásait rögzítették.
Néhányan erősebb vérzést tapasztaltak, másoknak kimaradt a menzesz, míg megint mások váratlan vérzést tapasztaltak az első és a második oltás után.
Az OTSZ online azt írja, az eredmények szerint a több mint 12 ezer válaszadó közül minden harmadik észlelt változásokat a ciklusban vagy a tünetekben. 87 százalékuk számolt be arról, hogy megváltozott a ciklus hossza, 29 százalékuknak erősebbek voltak a menstruációs tünetei, és 27 százalékuk mondta, hogy a menstruációs vérzés erősebb volt a szokottnál. A válaszadók valamivel több mint a fele úgy vélte, hogy a stressz hozzájárult a menstruációs ciklus rendszerességének és/vagy a tünetek változásához, míg 33 százalékuk a mentális egészségben bekövetkezett változásokra, például depresszióra vagy szorongásra gondolt.
Mi a helyzet az oltással?
Egyes nők arról számoltak be, hogy a menstruációs ciklusuk megváltozott az oltást követően, ami feltehetően az immunválaszból eredő oltási reakció következménye. A felmérés arra is rámutatott, hogy a legtöbb nőnél az oltás után 1 hónappal újraindul a normális ciklus. Erről számolt be a harmincas éveiben járó Alíz* is.
„Két ciklusom is kitolódott a harmadik oltást követően (fura, mert semmi nem volt az első ás második után). Nekem minden más oltásom vagy betegségem után el szokott csúszni pár nappal. Valószínűleg a szervezetem így reagál az immunfolyamatokra” – magyarázta.
„Én június elején kaptam meg a 2. oltást. Júliusban még megjött rendesen, utána majdnem 3 hónapig nem. Aztán olyan is volt hogy megjött, lement egy hét alatt, utána rá egy hétre megint megjött és ugyanúgy egy hétig megvolt” – mesélte a szintén harmincas éveiben járó Katalin*, hozzátéve, hogy a panaszával elment a nőgyógyászához, aki annyit mondott, hogy ez több nőnél is előfordult. Jelenleg rendben zajlik a ciklusa.
A megszólalók között akad olyan is, akinek nem állt vissza a korábbi ciklusa. „Novemberben kaptam, azóta 36 nap körül van a ciklusom, előtte 28 volt. Illetve az oltás után egy vérzésem is kimaradt”– mesélte Judit*, míg másikuknak az oltás óta érezhetően erősebb lett a vérzése, és tovább is tart.
A sok női panasz nyomán egy újabb kutatás látott napvilágot, amely ezúttal a beoltott és az oltatlan nők menstruációs ciklusát vizsgálta. Dr. Alison Edelman, az Oregon Health and Science University School of Medicine szülész-nőgyógyász professzora megnyugtatónak nevezte az eredményeket, amelyek újabb bizonyítékot jelentenek arra vonatkozóan, hogy a COVID-19 vakcinák nem befolyásolják a termékenységet, és a menstruációra gyakorolt hatásuk rövid ideig tart. „Sokan, akik hezitálnak a COVID-19 vakcinák beadásától, attól tartva, hogy az befolyásolja a termékenységüket vagy a menstruációjukat, most fellélegezhetnek” – mondta Dr. Christopher M. Zahn, az Amerikai Szülész-nőgyógyászok Kollégiumának gyakorlati tevékenységekért felelős alelnöke a TODAY-nek. „Az Obstetrics & Gynecology című szaklapban megjelent új tanulmány fontos új bizonyítékokkal szolgál, amelyek igazolják, hogy a COVID-vakcinák menstruációra gyakorolt bármilyen hatása minimális és átmeneti” – magyarázta a szakember, kiemelve, hogy a COVID-vakcináknak egyáltalán nincs hatása a termékenységre.
A tanulmányhoz Edelman és kollégái 3959 „normális ciklus hosszúságú” nő adatait vizsgálták, akik a Natural Cycles nevű termékenységi alkalmazást használták. A résztvevők közül 2 403-an kaptak Pfizer-BioNTech, Moderna vagy Johnson & Johnson COVID-19 vakcinát. A fennmaradó 1556 résztvevő nem kapott COVID-19 elleni oltást. A kutatók három ciklust vizsgáltak az oltás előtt, illetve a három alatt és után. Egy egészséges ciklus általában 24 és 38 nap közöttinek tekinthető, és akár nyolc napig is tarthat.
Az első oltás után a nők ciklusa 0,71 nappal, a második oltás után pedig 0,91 nappal hosszabb volt.
„Ez igazán megnyugtató. Hosszú távon nem látunk semmi olyat, ami megakadályozhatna valakit abban, hogy beoltassa magát – mondta Edelman, hozzátéve, hogy a tanulmánynak hála még több információval szolgálhatnak a nőknek. – Most már elmondhatjuk azt is, hogy a menstruációs ciklusuk hossza kissé megváltozhat az oltást követően” – tette hozzá.
Nem okoz terméketlenséget
Az egyik legnagyobb aggodalom az oltatlanok körében az az, hogy a vakcina hatással lesz a termékenységükre. Ezzel szemben a tanulmány azt mutatja, hogy erre nincs befolyással a vakcina. Dr. Diana Bianchi, a National Institutes of Health Eunice Kennedy Shriver National Institute of Child Health and Human Development igazgatója szerint a tanulmány felépítése megerősíti a kapott eredményeket, mivel az tartalmazott egy kontrollcsoportot is. Vagyis az eredmények egyértelműek igazolták, hogy a beoltott nők ciklusa megváltozott, beleértve a nehezebb, fájdalmasabb menstruációt, az elmaradt menzeszt, és a szabálytalan vérzést. A tanulmány viszont arra a következtetésre is jutott, hogy a változások nem hosszú távúak, csak átmenetiek.
Született egy norvég kutatás is, amely hasonló eredményekről számolt be, miszerint az első és a második oltás után nem állt be nagyobb mértékű változás a menstruációs ciklust illetően, a megkérdezettek például nem számoltak be a szokásosnál erősebb menstruációs fájdalomról – állapította meg a norvég tanulmány. A megkérdezett norvég nők 38 százaléka már a vakcina beadása előtt is tapasztalt a ciklusát érintő, normálistól eltérő változást. Az első dózis felvétele után kis mértékben észleltek változást a nők: az első oltás csupán egy százalékkal, 39 százalékra nőtt, a második adag után pedig 41 százalékra emelkedett ez az arány. A leggyakoribb változás a normálisnál erősebb menstruáció volt.
(Bloomberg, Today, OTSZ , Marie Claire )