A látásfejlődés után – olvasói kérésre – legyen szó egy gyakorlati kérdésről, a szemnyomásról és annak méréséről. Ez egy olyan tétele a szemészeti vizsgálatnak, amit az egészségesek egyáltalában nem értenek, a zöldhályogos páciensek pedig időnként nem a helyén értékelik a jelentőségét.
A szemgolyó fizikailag folyadékkal telt gömbnek tekinthető. A benne lévő folyadék nagyrészt zselés állagú. Van egy sajátos, belső folyadék áramlása, és egy higanymilliméterben megadható belső nyomása. A nyomás értéke életkorral változik, 10-22 Hgmm között normálisnak tekinthető, gyerekeknél alacsonyabb, időseknél magasabb. A szembelnyomást fenntartó folyadékot a sugártest termeli, a csarnokzugi képleteken át hagyja el folyadék a szemgolyót, és van ennek egy egészséges egyensúlya. Mély levegő, lesz itt lejjebb egy kép is, amin látszik a folyadék útja, a sugártest pedig a dioptria hibáknál és az öregszeműségnél (presbyopia) is szóba kerül majd.
A szem belső nyomása először is fenntartja a szemgolyó ideális alakját. A szemgolyó egy törőközegekből álló biológiai-optikai rendszer, mint egy mikroszkóp vagy egy távcső, fontos, hogy a törőfelszínek hogyan helyezkednek el benne. A normál szemnyomás megfelelő viszonyokat teremt a vérkeringés számára is.
Sem a túl alacsony, sem a túl magas szemnyomás nem egészséges.
Vegyük először a ritkább esetet, amikor valamiért a folyadék nem termelődik megfelelően, vagy túl gyorsan elfolyik. Általában sokat szenvedett, sérült vagy többször operált szemeknél fordul ez elő, de kezdődő szivárványhártya gyulladás kísérő tünete is lehet. Túl alacsony szemnyomás mellett pangó vér töltheti fel a hajszálerekkel sűrűn átszőtt érhártyát, a szaruhártya elveszítheti az átlátszóságát, az ideghártya sem viseli jól ezt az állapotot, a betegnek pedig diszkomfort érzése vagy akár komoly fájdalma is lehet.
Jóval gyakoribb jelenség az emelkedett szemnyomás. A zöldhályog (glaucoma) gyűjtőfogalomba tartozó számos betegség típus közös jellemzője, hogy a szemnyomást csökkenteni kell. A hirtelen, drámai szemnyomás emelkedés, amit okozhat zárt zugú zöldhályog, illetve kísérhet gyulladásos állapotokat, igen érzékletes kifejezéssel élve “megsemmisítő jellegű” fájdalmat okoz, és ugyanúgy átlátszatlanná válhat a szaruhártya – ezáltal a látásélesség is erősen romolhat -, mint a túl alacsony nyomás mellett. Az elsődleges probléma a magas szemnyomással mégis az, hogy sérül a látóideg, illetve az ideghártya keringése. Az idegsejtek nem jutnak elegendő táplálékhoz, a szemnyomás emelkedés mértékétől és dinamikájáról függően hirtelen nagy számban, vagy nagyon-nagyon lassan, alattomosan, hosszú évek alatt, de pusztulnak. Elvész a látott kép kontrasztja és élénk színei, beszűkül a látótér, akár teljes vakság is lehet a betegség következménye.
Dr. Domsa
Dr. Domsa Patrícia sorozata a látásról és a szem egészségéről. A korábbi cikkeket itt találod.
A szemnyomásmérésnek két alapvetően eltérő módja van. Lehet kontakt módon mérni, ilyenkor a mérőeszköz közvetlenül érintkezik a szem felszínével. A Goldmann applanációs (applanáció = ”ellaposítás”) tonometriának (tono-metria = nyomás-mérés) nevezett módszer a szemnyomásmérés “arany standardja”. Széles körben elfogadott, hogy ez a legpontosabb.A méréshez kobaltkék fényben fluoreszkáló festékkel megfestjük a könnyet, a mérőprizma jellemző mintázatot hoz létre a sárgára
festett szemfelszínen, ennek a változása alapján mérhető a nyomás. A méréshez használt fluoreszcein úgynevezett vitális festék, ártalmatlan. Meg is lehet inni, vénásan is beadható, a szemfenéki érfestésnél használják is intravénásan. Ritka az allergia. A páciens mégis kicsit furcsán néz
ki a mérés után a szemhéjakon megülő festékkel “kisminkelve”, és mivel a mérőprizma kisujjbegynyi területen érintkezik a szaruhártya érzékeny felszínével, 1-2 csepp érzéstelenítő cseppre is szükség van a mérés előtt. Minimális kellemetlenségek, de az eszközfejlesztés mégis abba az irányba fordult, hátha meg lehetne ezt oldani egyszerűbben.
Applanációs tonometria (fotó: getty images)
Létezik egy Tonopen nevű eszköz, nevéhez híven úgy néz ki, mint egy kijelölő filctoll. Kicsi, könnyen kezelhető, hordozható, ez az egyik gyerekeknél, illetve fekvőbetegeknél jól használható eszköz. Ez már jóval kisebb területen ér a szemfelszínhez, de még mindig szükséges az érzéstelenítés.
Munkaegészségügyi vizsgálatok, optikában végzett szűrések kapcsán lényeges szempont, hogy a vizsgálat gyors legyen, és minél kevesebb előkészülettel járjon. Ne kelljen érzésteleníteni, festeni, még véletlenül se okozzunk allergiás reakciót. Erre találták ki az úgynevezett non kontakt, vagy más néven levegő-puff tonométereket. Ezek a mérőeszközök a szaruhártya applanálásához szükséges erőt egy gyors levegő impulzus segítségével érzékelik. Idézet a Wikipédiából: “A legnépszerűbb mérési
eljárás az érintés nélküli mérés. A páciens egy gépbe néz, ahonnan gyengéd légfuvallatot bocsátanak a szemre.”
A módszer valóban népszerű, a fentebb elmondottak miatt, de a gyengéd légfuvallat eufémia. A páciensek nemes egyszerűséggel úgy szokták megfogalmazni, hogy “ez az a gép, ami köp”. A gyors levegőimpulzus fájdalmat ugyan nem okoz, ennek ellenére intenzív és van, aki kellemetlennek éli meg. Hátránya lehet a módszernek, hogy a kontakt tonométerekkel összevetve kissé pontatlanabb. Persze ebben szerepet játszik az is, hogy mi szemészorvosok azt képzeljük, hogy miután csili-vili gépeinket a mérnök kollégák telepítették a rendelőbe, nekünk semmi más dolgunk nincsen a világ végezetéig, mint pácienseink javára használni azokat. Holott ez nem így van. Ezek biológiai mérőeszközök, amelyeket rendszeresen kalibrálni kell. Jól kalibrálva egy non kontakt tonométer is kiválóan alkalmas szűrésre, de a szemészeti szakirodalom egyetért abban, hogy glaucomás betegek követésére már nem.
A kontakt és a non kontakt technológia szerelemgyereke az egyik legújabb, kényelmes és pontos eszköz, az iCare kézi tonométer. Leginkább valamiféle konyhai célszárszámra emlékeztet, egy tenyérbe simuló, áramvonalas nyél, aminek a tetején van egy kiálló bigyó, az oldalán meg egy ledes kijelző. A kiálló bigyó a foglalat, amiben elektromágneses tér tartja helyben a gombostű szerű mérőszondát. Csakhogy ennek a “gombostűnek” nem a hegyét, hanem a fejét használjuk. A fej egy icipici teflon golyó. Csak ez érintkezik a szemfelszínnel, olyan minimális területen, hogy az fájdalomingert nem okoz.
Az iCare készülék (fotó: getty images)
A páciens érzékeli, hogy hozzáér valami a szeméhez, de fájni nem fáj, érzéstelenítésre nincs szükség. Az első egy-két mérésbe sokan belepislognak, az eszköz éppen ezért egymás után tíz mérést végez, mindegyik mérés, valamint a számolt átlag is leolvasható a ledes kijelzőről. A szondák apró csövecskékben, külön csomagolva érkeznek, és egyszerhasználatosak. Kompakt, könnyen használható, jelenleg ez a legmenőbb eszköz a piacon. Mivel nincs szükség érzéstelenítésre, és hordozható – a non kontakt tonométerek álltartóval szerelt, “tegye-be-ide-legyen-kedves-az-állát” típusú gépek -, az iCare ideális gyerekeknél, rosszul kooperáló betegeknél, vagy betegágy mellett. Sőt, otthoni mérésre alkalmas változat is létezik, amivel a páciens a saját szemnyomás értékeit tudja mérni és naplózni, külső segítség nélkül.
Természetesen, mint minden orvosi eszköz, egyáltalán nem olcsó, mindenesetre ez az első tonométer, ami erre is alkalmas. Létezik az úgynevezett “cél nyomás” fogalma, ami azt jelenti, hogy a kezelőorvos a zöldhályog típusa, a beteg látóideg funkciói, kora, látótere alapján igyekszik biztonságos értéken tartani a szemnyomást.
A retina, klinikai diagnosztikai berendezéssel készített felvételen (fotó: getty images)
Nem lehet egyetlen mondatban összefoglalni a megannyi faktort, ami befolyásolja, hogy kinél mi az ideális szemnyomás érték. A glaucomát misztikus félelem lengi körül, ami a modern vizsgálati módszerek és kezelési módok mellett sokszor felesleges. Már önmagában az is nagyon érdekes kérdés, hogy kell-e egyáltalán minden esetben kezelni azt, ha a szemnyomás emelkedett ugyan, de a látóideg állapota tökéletes. Ennek megválaszolására, valamint a különböző zöldhályog típusok ismertetésére egy másik írásban vállalkoznék.