A nyers zöldségekről – egyébként nagyon helyesen – úgy tartja a közvélemény, hogy rendkívül egészségesek. Bár ez igaz, akadnak olyan esetek is, amikor adott termények nem nyersen mutatják a szervezetünk számára legjobb oldalukat. Ez persze nem azt jelenti, hogy nyersen fogyasztva ártalmasak lennének, pusztán azt, hogy a hő hatására olyan anyagok és vegyületek aktiválódhatnak a zöldségben, amelyek nyers formájában nem járulhatnának hozzá szervezetünk egészségesebb működéséhez.
A paradicsom színét például a likopin nevű vegyület biztosítja, amely egyébként rendkívül hasznos, ugyanis csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek, illetve a daganatok kialakulásának kockázatát. Azonban ha nyersen fogyasztjuk, csak kevesebbet tudunk belőle bevinni, mintha megfőznénk, például egy fazék finom lecsó formájában. Az is igaz, hogy ebben az esetben döntenünk kell, mi a fontosabb: a likopin, vagy a C-vitamin tartalom, utóbbi ugyanis hő hatására lebomlik, tehát, ha az immunrendszerünket szeretnénk erősíteni, maradjunk a nyers változatnál.
Hasonlóan viselkedik a sárgarépa, amelyről közismert, hogy tele van vitaminokkal és provitaminokkal, de jelentős aminosav és rostforrás is. Emellett nagy mennyiségben tartalmaz úgynevezett karotinoidokat, mint például a béta-karotin, amely a répa jellegzetes narancssárga színéért is felelős. Ez a vegyület a szervezetünkben – részben – A-vitaminná alakul át, azonban nem mindegy, hogy a zöldséget hogyan fogyasztjuk.
Nyersen fogyasztva ugyanis a sárgarépa teljes béta-karotin tartalmának csupán a 3 százalékához tudunk hozzájutni az emésztésünkön keresztül. Ha viszont megfőzzük, esetleg egy kis olajon megfuttatjuk, ez akár közel 40 százalékig is fokozható. Napi 15 gramm sárgarépa elfogyasztásával azonban már fedezni tudjuk a napi szükségleteinket. Érdekesség, hogy a dohányosoknál előfordulhat a béta-karotinnal szembeni ellenreakció is, ugyanis a felesleg a nikotin jelenlétében nehezebben ürül ki a vérünkből.