Elgondolkodtató adat: a fogyókúrázók mindössze 10 százaléka őrzi meg vonalait a diéta befejezése után. Ez is jól mutatja, hogy az étrendbeli reform többnyire nem elegendő a tartós sikerhez. Ráadásul azt is el kell fogadnunk, hogy nem mindig állunk készen a változtatásra.
Balogh Tamás |
“Tudom, hogy jó úton vagyok”
Balogh Tamás, a LifeTilt életmódprogram megálmodója szerint az emberek többsége nincs olyan lelki és fizikai állapotban, hogy a döntéstől a megvalósításig végigvigyen egy életmódváltást. Pedig ma jól felépített programok segítik a törekvéseinket, amelyek magukban foglalják az edzést, a diétát és a személyre szabott motivációt is. Tamás két évvel ezelőtt a saját átalakulásának sikersztoriját tárta a nyilvánosság elé. Hamar népes rajongótáborra tett szert, és egy jól működő céget épített fel.
“Azok a személyes értékeim, amelyek vállalkozóként előrevittek, a sikeres fogyásnak, a testem átalakításának is alappillérei. Nem ijedek meg a pofonoktól, amíg a többség a földön marad, én felállok, és megyek tovább. Nem érdekel, mások mit gondolnak rólam. Tudom, hogy jó úton vagyok. Ez a meggyőződés viszont sajnos a legtöbb változni vágyóból hiányzik.”
Az új alak csak az első lépés
A szókimondó életmódguru állítja, az edzés egyre népszerűbb. Ügyfelei többnyire nők, akik nem csak a motivációt, a férfienergiát is igénylik az átalakulásuk során. “A nők keresik azokat a szituációkat, ahol értékelik őket. Ezt megkaphatják a férfi edzőtől. De az új alak csak belépő a vágyott világba. Arra mutat rá, hogy ha a sportban le tudjuk győzni magunkat, akkor az élet más területein is könnyebben átléphetjük a határainkat. Egyre jobb életre fogunk törekedni, amelyhez jobb munka, minőségi párkapcsolat tartozik. A munkám során gyakran találkozom azzal a jelenséggel, hogy amint megváltozik egy nő teste, és erősödik az önbizalma, azt veszi észre, hogy kinőtte a párkapcsolatát. Azt próbálom átadni, hogy ebben az egészben nem a fogyás a lényeg, hanem az, hogy olyan dolgokat kaphatnak meg, amire régóta vágytak.”
Kimozdulni a komfortzónából
Tamás nem törődik a kifogásokkal, a hiszti pedig kimondottan dühíti. “Aki a blogom olvasása után felkeres, azért teszi, mert erre a néha nyersnek tűnő buzdításra van szüksége. Azt vallom, ne húzzuk egymás idejét. Úgy állok mellettük, hogy meg se kérdőjelezzék a sikert. Látják, hogy én hiszek bennük, és tudatosítom azt is, hogy nem nekem tesznek szívességet. Még az sem érdekel, hogy mit kezdenek azzal, amit tőlem kapnak. Nem veszem magamra a felelősséget. Van, akin azonnal látom, hogy nincsenek meg benne azok a kvalitások, amelyekkel átugorná az akadályokat. Manapság mindent gyorsan akarunk, az instant, látszólagos megoldásokat szeretjük. Mindennap bemegyünk dolgozni, ugyanott vásárolunk, ugyanazt esszük – nehéz kirángatni az embereket a szokásaikból, a komfortzónájukból, ami még akkor is biztonságosnak tűnik, ha rossz. Aki képes kizökkenteni minket, annak nyert ügye lehet, ugyanakkor fontos a hitelesség, esetemben az, hogy a saját példámon keresztül mutattam meg, a rendszerem működik. Sokakat visz tévútra, hogy jobban számít nekik, mit gondol a környezetük, mint maga az eredmény. Ők inkább láttatni akarnak, nem cselekedni. Ha a programnak vége, elengedem a kezüket, nincs követés. Mindannyian a saját képességeinkre vagyunk utalva.”
Nem lehet mindenkin segíteni
Héder Éva, a FatFree Fogyókúra Központ vezetője, dietetikus-edző egy évtizede segítője a túlsúly ellen harcolóknak. Ő inkább szelíd ellenállónak vallja magát, aki lassan, de biztosan hat az emberekre. Meggyőződése, hogy a diétás programok jó része azért vezet kudarchoz, mert nem veszi figyelembe a sajátosságokat, nincs benne személyesség.
“Hiába működik ma már rengeteg információs csatorna, még mindig a személyes kapcsolódásnak van a legnagyobb kimozdító hatása – vallja Éva. – Amikor azt látom a konzultáción, hogy nem elég motivált valaki, arról kezdek beszélni, miért ne jöjjön, ettől pedig átfordul, és máris lelkesebb lesz. A hárítás nagyon jellemző, sokszor a hormonokat, a genetikát hibáztatják, pedig a testsúlyunk hetven százalékban az életmódunktól függ. Sokan csak önigazolást keresnek, hogy megnyugtassák magukat, ezt is meglépték magukért. Volt egy olyan 150 kilós páciensem, aki nehezen mozgott, egészségügyi problémákkal küzdött. Türelmesen végighallgatott, aztán közölte, hogy semmi sem motiválja a fogyásra. Ilyenkor a megérzéseimre hagyatkozom. Nála azt súgta valami, hogy a kislányával tudok leginkább hatni rá, így hangsúlyoztam, mennyire fontos, hogy sokáig energikus maradjon, és lássa a gyerekét felnőni. Azóta már húsz kilónak búcsút intett – meséli, majd hozzáteszi, érthetetlen számára, amikor valaki befizeti a teljes tanfolyam díját, aztán soha többé nem jelentkezik.
– Meg kellett tanulnom, hogy nem lehet mindenkin segíteni. A kommunikáció hatékonysága azon is múlik, mennyire érett meg valaki a változtatásra. A jó fogyimódszer mindig változik, a diétákon is folyton igazítunk.”
Lelki okok a háttérben
“A hatékonysághoz nélkülözhetetlen a tudás – folytatja Éva. – Aki megérti, hogyan működik a fogyás, tudatosabban forgat bele energiát, sőt a kutatásaim azt mutatják, jobban meg is tartja az eredményt.” A súlycsökkenésben lehetnek stagnálási időszakok, amelyek megviselhetik a fogyni vágyót. “A megtorpanásnál érdemes alaposabban foglalkozni a lelki okokkal, hogy fény derüljön a kilóhalmozás vagy a kilókhoz való ragaszkodás okaira. Előfordul, hogy ehhez pszichológus bevonására van szükség. A munkámat ilyenkor egy kérdőív segíti, amely abban támogatja az elakadókat, hogy megtalálják a saját válaszaikat. Az is szembetűnő jelenség, amikor például egy csoportban valaki sorsközösséget vállal azokkal, akik nem fogynak, miközben láthatóan apad a súlya. Vagyis nem látja a saját változását, és azokkal azonosul, akiknek még nem sikerült fogyniuk. Túlságosan együtt érez velük, mintha szégyellné a sikerét. És persze ott vannak a bomlasztók is, akik nem tartják a diétát, és erre próbálják ráhangolni a többieket is.”
A kilók és az életvezetés
A fogyókúraközpont vezetője szerint a súlyfelesleg gyakran abból adódik, hogy valaki nem szervezi jól az életét. Ahogy a pluszkilóihoz viszonyul, az a problémamegoldó stratégiájáról is árulkodik. A lehetőségek feltérképezése már mutatja a motivációt a változtatásra, de ez még csak félsiker. A segítségek nagyon sokfélék lehetnek, és élvezetesebbé, színesebbé tehetik az életmódváltást. “A csoportos foglalkozások, a motivációs levelek, a relaxációs programok és a különféle előadások a legtöbb fogyni vágyóra jól hatnak – sorolja Héder Éva. – A törődésre való igényben viszont nagy különbségek mutatkoznak. Akadnak, akiknek gyakran kell a hónuk alá nyúlni, mások határozottan menetelnek előre egyedül is.” Amikor arról kérdezem, rá lehet-e beszélni valakit a változtatásra, ha benne még nem fogant meg a gondolat, azt mondja, ez aligha működhet. “Neki kell akarnia, és megteremtenie a változás feltételeit” – hangsúlyozza. A motiváció tehát nem állandó. De akkor leszünk sikeresek, ha addig keresgélünk, míg rá nem találunk a nekünk megfelelő forrásokra.
Ami még segít a fogyásban:Pulzusmérő óra: Támogat, hogy az edzéscélodnak megfelelő pulzustartományban mozogj, és eltárolja az edzésinformációkat. |
Cikkünk az ötödik születésnapját ünneplő Nők Lapja Psziché legfrissebb számában jelent meg.
A tartalomból:
- Bemutatkozik a szerkesztőség
- Válogatás az elmúlt 5 évből
- Miért lép félre a férfi?
- Társkeresés Csernus Imrével
- Tényleg vannak “verekedős” gének?
- “A családunkban mindenki egyformán fontos” – Interjú Epres Pannival és Benedek Tiborral
- Hogyan szeresselek? – Kipróbáltuk a szeretetnyelv-tréninget
- Ki hallgatja meg a gyereket?
Ha előfizetnél a magazinra, itt megteheted!