Ma már nem az a kérdés, hogy elég lesz-e a nyugdíj, mire a munkából visszavonulunk – a legtöbb fiatal magyar esetében ugyanis előre megmondható, hogy az állami nyugdíjából csak a legelemibb szükségleteit tudja majd fedezni. Inkább az a kérdés, hogy miként egészítsük ki ezt a soványka állami juttatást, amiért olyan keményen dolgozunk évtizedekig. Több módja is van ennek.
Sublótpénz
A legegyszerűbb módja a nyugdíjra való takarékosságnak, hogy időről időre félreteszel rá a keresetedből egy kis pénzt – mondjuk a sublót fiókba vagy a párnacihába. Ha elég kitartó vagy, lassanként szép összeg gyűlhet fel, de ehhez önfegyelem kell, hiszen akkor érsz csak célt, ha havonta rendszeresen félreteszel, és soha nem nyúlsz hozzá. Egyébként jó ha időben kezded a kuporgatást, mert ha harminc évesen állsz neki átlagos, 150 ezres fizetés mellett, akkor havi 65 ezer forint körül kell a sublótba tenned ahhoz, hogy a nyugdíjad elérje összesen a 200 ezer forintot.
Nagyjából egyenértékű ezzel a megtakarítási módszerrel az, ha bankszámlán parkoltatod a pénzed – ugyanis egyik esetben sem jutsz belőle nyereséghez, hiszen otthon semmit nem kamatozik a pénzed, sőt inkább valószínűleg csak romlik az értéke az infláció miatt, a bankban pedig éppen hogy megtartja a fizetőértékét a rá adott alacsony kamatokkal. Ugyanakkor a legkisebb kötöttséggel és vesződséggel ez a takarékossági forma jár, viszont ha nem szeretnél pénzt veszteni, akkor érdemes egy kis energiát fordítani arra, hogy jobb befektetési formát találj a nehezen megkeresett pénzednek. Az alábbi lehetőségeket éppen erre találták ki.
NYESZ
A Nyugdíj Előtakarékossági Számla leginkább azoknak való, akiknek van némi jártassága a tőzsdén, de legalábbis ismerik a részvény, a kötvény, a befektetési alap és az állampapír fogalmait, ha pedig nem, akkor nem ijednek meg attól, hogy ezekbe beletanuljanak. A NYESZ ugyanis egy speciális értékpapírszámla, amiről mindenki a saját ízlése szerint vásárolhat különféle értékpapírokat – általában azok közül, amiket az a bank forgalmaz, ahol a számlát megnyitotta az illető. A NYESZ két számlából áll: az egyikre pénzt utalhatsz – bármikor és bármennyit, ez csak attól függ, hogy mennyi pénzt tudsz és akarsz a jövedelmedből nyugdíjelőtakarékosságnak erre a formájára fordítani. Erre a számlára érkezik majd a befektetésekből származó hozam és a NYESZ után igényelhető állami támogatás is, aminek az összege évi 20 százalék, de legfeljebb 100 ezer forint, illetve azoknak, akik 2020 előtt nyugdíjba vonulnak 130.000 forint, és erről a számláról adsz majd megbízást a különféle értékpapírok megvásárlására. A másik számlán pedig magát a befektetést vezetik. A NYESZ előnye a hagyományos értékpapír befektetésekhez képest az, hogy ezen keresztül nagyon alacsony költséggel, szinte ingyen fektethetsz be pénzpiaci eszközökbe, ugyanakkor folyamatosan törődni kell vele, hiszen egyedül rajtad áll, hogy mikor és milyen értékpapírokat vásárolsz és adsz el a hozam reményében. Szintén a NYESZ javára írható, hogy az ebből származó megtakarítás kamatadó mentes, de csak akkor, ha a rajta lévő pénzt a nyugdíjba vonulásod után, de legalább 10 évvel a számla nyitása után használod fel.
Nyugdíjbiztosítás
A nyugdíjbiztosítás nem lesz ismeretlen konstrukció azoknak, akinek van már valamilyen életbiztosításuk, ugyanis a nyugdíjbiztosítás valójában egy speciális életbiztosítás, amit akkor vehetsz fel, ha elérted a szerződéskor érvényben lévő öregségi nyugdíjkorhatárt, vagy amikor nyugdíjba vonulsz. Ezen kívül akkor is fizet, ha 40 százalékot meghaladó mérték, maradandó egészségkárosodást szenvedsz vagy meghalsz – ez utóbbi esetben természetesen az örökösöket illeti a pénz. Ezt a megtakarítási formát szintén támogatja az állam a befizetett összeg 20 százalékával, de legfeljebb évi 130 ezer forint adóvisszatérítéssel – ez a maximális kedvezmény viszont csak akkor vehető igénybe, ha az éves adóbefizetésed eléri a 650 ezer forintot. A befektetés típusa szerint kétféle nyugdíjbiztosítás létezik: a unit linked nyugdíjbiztosítás, amelyeknél te rendelkezel arról, hogy milyen befektetéseket eszközöljenek az alapkezelők, és a vegyes nyugdíjbiztosítás, ahol fizetsz egy fix díjat azért, hogy ha meghalsz, vagy lejár a futamidő, akkor megkapj egy konkrét összeget. Ha a biztosító egy kis plusz nyereségre tesz szert az általad befizetett pénzből, akkor ennek a többlethozamnak a 85-100%-át a futamidő végén odaadja neked. Szinte biztos, hogy a vegyes nyugdíjbiztosítással kevesebb pénzhez jutsz majd a végén, mint a unit linked befektetéssel, viszont ez utóbbiak kockázatosabbak, vagyis könnyebben nyerhetsz és bukhatsz is velük.
Önkéntes nyugdíjpénztár
Az önkéntes nyugdíjpénztár jól nyomon követhető megtakarítási forma, ami törvényben szabályozott keretek között biztosítják a nyugdíj célú előtakarékosságot. Ennek az önkormányzati alapon működő “intézményben” bárki tagja lehet – sőt egyszerre akár több pénztárnak is –, aki elmúlt 16 éves és vállalja, hogy havonta befizeti ide legalább a havi tagdíjat, vagyis ötezer forintot. A tagdíjon kívül esetenként vagy rendszeresen is bármekkora összeg befizethető, és a számlán így gyűjtögetett pénz után évente 20 százalék, de legfeljebb 150 ezer forint adó visszatérítés is igénybe vehető a személyi jövedelemadóból – ezt az összeget egyébként automatikusan jóváírják az önkéntes pénztári számlán. A másik előnye ennek a megtakarításnak, hogy a félretett pénz utáni hozam adómentes. Az, hogy mekkora lesz a hozam, egyebek között tőled is függ, hiszen a pénztárba lépéskor meghatározhatod, hogy a számlára befizetett pénzt milyen portfolióba – állampapírokba, részvényekbe, vállalati kötvényekbe fektesse a számlát vezető pénzintézet. Jellemzően 3 típusú portfoliócsomagot kínálnak erre: egy alacsony, egy közepes és egy magas kockázatút. Minél alacsonyabb kockázatot vállalsz, annál alacsonyabb, de biztosabb hozammal számolhatsz.
Szolgálati idő
Nem csak a pénzt lehet okosan összespórolni a nyugdíjas évekre, hanem az időt is. Sokan ott buknak el nagyobb összegeket a nyugdíjukból, hogy nem tudnak elszámolni rendesen a szolgálati idejükkel, pedig egy sor olyan tényező van, amivel ezt növelni lehet. MNárpedig minél több a munkával eltöltött év, annál nagyobb a nyugdíj összege. Sokan nem tudják – ezért nem is számolják bele a szolgálati évekbe –, hogy munkával töltött időnek számít például a sorkatonai szolgálat, a felsőfokú, nappali tagozatos képzés (de csak egy képzés számolható el akkor is, ha több diplomát szereztél) és a részmunkaidős állás is. Sőt beleszámít ezen túl a munkanélküli ellátással töltött idő, a fizetés nélküli szabadság, és a gyereknevelés is – ez utóbbi esetben egy év plusz szolgálati idő minden olyan gyermeke után az anyának, aki 1968. január 1. előtt született (tartósan beteg, fogyatékos gyermek esetén 550 plusz nap szolgálati idővel lehet számolni).
Még több nyugdíj az NLCafén:
- Nyugdíj kisokos
- Ennyit kell félretenni egy normális nyugdíjhoz
- Így gondoskodj időben a nyugdíjadról