Interjú az űrhajóssal, aki a magyar menye családjának üzent az űrből

TóCsa | 2016. Június 06.
Háromszor járt az űrben, az élete egyik maghatározó élménye mégis a fia esküvője Magyarországon. David Bowie-ról, űrszexről és az űrhajósok családi életéről beszélgettem Chris Hadfield kanadai űrhajóssal Budapesten.

Kezdjük azzal, hogy a menye magyar. Járt már nálunk?

Elég sokat utazom, nagyjából hetven országban jártam már, többek között nálatok is. A fiam, Evan egy évet Japánban töltött az egyetemen, és ott találkozott Katával. Összeházasodtak, és az esküvőt végül itt tartották.

Itt, Budapesten?

Nem teljesen, nagyjából félórányira északra a várostól, valahol a dombok között. Sajnos a hely nevére már nem emlékszem. Még 2009-ben történt. Csak a szűk család és a barátok. Nagyon szép emlék. Evan volt az első gyermekünk, aki megházasodott, szóval ezek a magyarországi pillanatok örökre fontos emlékek maradnak nekünk. Az esküvő után itt töltöttünk pár napot a családdal Budapesten, de azt azért nem állítanám, hogy nagyon jól ismerem a várost. Viszont mivel már voltak itt családtagjaim, az űrből is figyeltem Magyarországot, sőt képeket is készítettem róla. Fentről szépen ki lehet venni a Duna kanyargását, a Balatont vagy azt, hogy mennyire mezőgazdaság-központú ez a vidék.

Chris Hadfield

Ezt a gyönyörű fotót készítette Chris Hadfield Budapestről a nemzetközi űrállomásról – így üdvözölte a magyar menye családját.

Kata és apósa Chris Hadfield
Kicsoda Chris Hadfield? Az 56 éves kanadai Chris Hadfield, azaz a “gitározó űrhajós” ugyan az élete során háromszor járt a világűrben, nemzetközileg ismertté mégis az utolsó, 2012-es utazása tette, amikor nagyjából fél évet töltött a Nemzetközi Űrállomáson, és ez idő alatt számtalan izgalmas videót – milyen a fogmosás, az alvás, a hányás, vagy épp a pisilés az űrben – készített arról, hogy a világűrben még a létező leghétköznapibb tevékenységek is mennyire átalakulnak a súlytalanságnak köszönhetően. Az ezredes a gitárjával még néhány dalt is rögzített odafent, melyek közül a Space Oddity című David Bowie-feldolgozása már több mint 32 millió megtekintésnél jár a YouTube-on. Kevesen tettek nála többet az űrhajózás népszerűsítéséért. 2013-ban visszavonult a kanadai űrhivataltól (CSA), és azóta egyetemi előadóként, könyvek írójaként – melyek közül az Egy űrhajós tanácsai földlakóknak hazánkban is megjelent – ismert, aki folyton járja a világot, és népszerűsíti az űrhajózást.
 

 

 

A legnagyobb sikerét David Bowie slágere, a Space Oddity űrbéli feldolgozásával aratta. Bowie mit szólt hozzá?

Felvettük vele a kapcsolatot, mert csak az ő engedélyével készíthettünk klipet hozzá. Tetszett neki az ötlet, és rögtön belement. Amikor látta a videót, azt mondta, hogy ennyire jól még soha senkinek nem sikerült elkapnia a dal hangulatát. Sajnos élőben nem találkoztunk, csak néhány e-mailt váltottunk. Fantasztikus, hogy egy ilyen kreatív elmét ismerhettem, ha csak pár e-mail váltás erejéig is, és a dalommal egy kicsit boldoggá tehettem.

Milyen hatással lett az ismertségére?

Bárhol járok a világban, idegenek állítanak meg, hogy gratuláljanak. Például olyan is előfordult velem, hogy megállított egy fickó azzal, hogy “Te nem tudod, hogy ki vagyok, de szeretném elmondani, hogy rendkívül büszke vagyok rád”. Ez ma történt velem itt Budapesten. Kezet ráztunk, és el is ment. Egy vadidegen. Ez fantasztikus érzés. 

A könyve egyik fejezetében azt írta, hogy volt olyan szakasza az életének, amikor annyira kevés időt töltött a családjával, hogy amikor hazament, vendégnek érezte magát a saját otthonában. Ezt nehéz volt túlélni?

Ha űrhajós leszel, az nem munka, hanem életforma. Nem lehet félgőzzel csinálni. A technikai komplexitás és a felelősség túl nagy ahhoz, hogy ne adjunk bele mindent, amit tudunk. Élet és halál, valamint több milliárd dollár forog kockán. Ezért áldozatokat kell hozni. Olyan ez, mint mondjuk az Egyesült Államok elnökének lenni. Nem lehet reggel 9-től délután 5-ig csinálni. Nehéz eldönteni, hogy ettől a családi életem jobb lett-e, vagy rosszabb. Az biztos, hogy kevesebb időt töltöttem otthon a gyerekeimmel, viszont a munkám által egy csomó olyan lehetőséget kaptak az életben, ami amúgy nem állt volna rendelkezésükre. A dolgok soha nem csak feketék és fehérek.

A kint töltött idő alatt volt elég ideje nézelődni az űrből és fotózni?

Sosincs elég idő. Több mint kétezerszer megkerültem a Földet, de az esetek többségében túl elfoglalt voltam ahhoz, hogy kifelé bámuljak az ablakon. Ha akadt néhány szabad percem, az volt az első dolgom, hogy mentem az ablakhoz gyönyörködni a látványban. Több, mint 10 ezer fotót készítettem fentről. A saját 7-8 órás alvásidőmből csíptem le minden nap egy-két órát, hogy fotózhassak és videókat készíthessek. Arra gondoltam, hogy majd kialszom magam a Földön.

A Balaton az űrből – Chris Hadfield fotóit itt nézhetitek meg.

 Az űrhajósok és a szex: Ha egy izolált környezetben három emberből kettő szexelni kezd egymással, az egy pszichológiailag nagyon komplex szituációt teremt. Mindenki, aki feljut oda, évekig készül rá, és tisztában van azzal, mekkora a felelőssége nemcsak a társai, de a kormánya irányába is, akik milliárdokat áldoztak arra, hogy ő ott lehessen. Ezt senki nem akarja veszélyeztetni egy olyan helyzettel, ami pszichológiailag komoly sebeket okozhat. Mindegy, hogy az ember hetero- vagy homoszexuális, az űrben önmegtartóztató életet kell folytatnia. Persze egy megfelelően erős csoport ezt fel tudná dolgozni, de senki nem azért megy az űrbe, hogy szexeljen. Persze huszonévesen a szexnek központi szerepe van az életben, de az űrhajóskiképzés olyan sokáig tart, hogy negyvenéves kor előtt nem sokan jutnak ki az űrállomásra, addigra pedig az emberek már megtanulnak úrrá lenni a hormonjaikon. Egyetlen olyan legénységet sem ismerek, melynek tagjai szexeltek volna odafönt. Ha sokan lennének fent, talán más volna a helyzet, de jelenleg a kis legénységek korát éljük.
 

Kanadaiként önnek komoly nehézségekkel kellett szembesülnie, hogy űrhajós lehessen. Mit gondol, egy tehetséges magyar fiatalnak lehet esélye?

Magyarországnak van űrprogramja, és műholdja is, sőt két űrhajóst – Farkas Bertalant és Charles Simonyit – is adott a világnak, ami azért azt mutatja, hogy a dolog nem teljesen esélytelen. Meg kell ragadni az esélyeket, vagy megteremteni őket magadnak. Egy új találmány, vagy egy fontos könyv megírása sok kaput képes lehet megnyitni. Azt azért hozzátenném, hogy jelenleg több a Nobel-díjas a Földön, mint az űrhajós, márpedig Nobel-díjat kapni egyáltalán nem egyszerű dolog.

 Olvass még az űrhajózásról az NLCafén!

 

Exit mobile version