Na helló, főni, figyelj, beszéljük meg ezt az űr-témát! Már csak azért is, mert a jövőben is foglak ilyenekkel fárasztani, ezért jó, ha tudod, hogy miért érdemes figyelni, hogy mi zajlik az ISS Nemzetközi Űrállomáson, vagy épp mit látott valamelyik NASA-űrszonda a Plútónál vagy a Jupiternél.
Meg persze arról is muszáj szót ejtenem, hogy egy rakás jó fotót és videót is annak köszönhetünk, hogy vannak kameráink az űrben, és olyanok is akadnak, mint Olaszország – és talán a világ – egyik legjobb fej űrhajósa, Samantha Cristoforetti, akik kezelni is tudják a kamerákat, és ilyen képeket lőnek, mint ez itt:
Here she is, our #Soyuz. It's been sleeping for over 6 months, it's time to wake her up. On Monday: thrusters test. pic.twitter.com/97BGcJ01PJ
— Sam Cristoforetti (@AstroSamantha) June 7, 2015
Vagy ez:
One of my favorite views, when water embraces land in a soft pink glow. #HelloEarth pic.twitter.com/iJMp8OPtwO
— Sam Cristoforetti (@AstroSamantha) June 10, 2015
De a szép fotókon túl, tudtad-e, hogy minden nap során egy csomó olyan tárgyat használsz, igen, konkrétan te is, ami azért létezhet, mert korábban az űrkutatással foglalkozó tudósok, mérnökök egyike kifejlesztette. Vagy azért, hogy megoldja az űrhajósok egyik problémáját, vagy azért, mert a világűrben elvégzett mérések, kísérletek eredményei új megvilágításba helyeztek korábbi fejlesztéseket, találmányokat. Egyébként a NASA-t, amikor 1958-ban megalapították, az erről rendelkező National Aeronautics and Space Act nevű törvény kimondta, hogy az űrkutatási ügynökségnek olyan tevékenységet kell végeznie, ami az emberiség számára jótékony hatású eredményekkel jár. Na, de most lássuk, hogy milyen használati tárgyakról van szó!
Vezeték nélküli szerszámok
Tudom, hogy nemrég költöztetek új lakásba, gondolom csapágyasra járattátok az imbuszkulcsokat, meg az akkumulátoros csavarhúzót is. Most képzeld el, ha az összes Klippan kanapét, meg Öresund könyvespolcot kézzel kellett volna összecsavaroznod! Ugye hogy nem lett volna jó? Szerencsédre a NASA-nál pár évtizede rájöttek, hogy az űrhajósoknak problémás lenne maguk után cibálni a hosszabbítót a Hold felszínén, ezért megoldották, hogy könnyen feltölthető akkumulátorok segítségével ennél egy fokkal mobilabb eszközöket adjanak a kezükbe. Szóval mostantól úgy nézz a kis blekendekkerre otthon, hogy hálát adsz Neil Armstrongéknak!
Karcmentes szemüveglencse
Beszélhetünk az olvasószemüvegedről vagy a napszemüvegedről is: ugye milyen idegesítő volt régebben, hogy egy enyhe nyári szellőtől összekarcolódtak? Szerencsére a NASA űrhajósainak speciális bevonatra volt szükségük, ami lehetővé tette, hogy a szkafanderek üvege ne karcolódjon és ne koszolódjon össze az űrbéli használat során. Ennek a problémának a megoldására jött létre az a bevonat, amit ma már a középkategóriás szemüvegek lencséjén is megtalálunk. Ráadásul ennek köszönhetően olcsóbbak is lettek a lencsék, nem beszélve arról, hogy jobban szűrik a káros UV sugarakat, mint elődeik.
Ha nincs űrprogram, nincs ilyen menő napszemüveg sem! – Fotó: Tumblr
Tápláló bébiételek
Bizony, hitted volna, hogy a kisbabák kajája azért olyan tápláló és egészséges, mert a NASA kutatói felfedeztek egy olyan mikroszkopikus algafajt, amelyet ma már tápanyag-kiegészítőként adagolnak a babatápokba? Igaz, az űrkutatóknak nem ezért volt rá szükségük, hanem azért, mert olyan anyagokat kerestek, amelynek segítségével visszanyerhetik az oxigént az űrhajók levegőjéből. Ha arra nem is, de a tápszerek dúsításához jól jöttek az algák, a tudomány pedig pont ettől szép, hogy néha véletlenül teljesen másra találnak megoldást, mint amire eredetileg kerestek.
Fagyasztva szárítás
Szereted a gyümölcsjoghurtot vagy a gyümölcsdarabokkal felturbózott csokit? Az Apollo-programnak köszönd, ugyanis ők fejlesztették ki a liofilizálás nevű eljárást, amely egyszerre vonja ki a nedvességet az élelmiszerekből és egyből le is fagyasztja azokat, hogy így tartósítsa őket. Természetesen eredetileg erre azért volt szükség, hogy az Apollo-küldetések űrhajósai jobb minőségű táplálékot vihessenek magukkal, de tedd a szívedre a kezed: ugye te is szeretsz ráharapni az eper- és áfonyadarabokra?
Fincsi, mi? A NASA-nak köszönd! – Fotó: Tumblr
Infravörös fülhőmérő
Gyerekként tuti, hogy te is annyira utáltad a higanyos lázmérőket, mint én. Te is a Vészhelyzetben láttál először olyat, hogy a doki csak belepittyent a páciens fülébe és már olvassa is le, hogy van-e láza? Ma már biztos nektek is ilyen lázmérőtök van otthon, ez pedig azért lehetséges, mert a NASA az infravörös sugarakat felhasználó technológia segítségével méri a távoli csillagok hőmérsékletét. Szóval a következő náthánál gondolj a mérnökökre és kutatókra, akik ezt lehetővé tették!
Fénykibocsátó dióda (LED)
Amikor vezetés közben fékezel, bekapcsolod a lapostévét, vagy a mobilod lámpájának a fényénél keresgéled a lakáskulcsot, LED-eket hozol működésbe. De a vörös LED-eket emellett a gyógyászatban is alkalmazzák, kisebb ízületi vagy izomfájdalmak, izomgörcsök enyhítésére és a vérkeringés felturbózására. Eredetileg a NASA az űrsiklóprogram során arra használta a vörös LED-technológiát, hogy az űrben növesztett növények számára elegendő fényt biztosítson. Az említett gyógyászati eszközt egyébként WARP 10-nek hívják, aminek a legújabb változata, a WARP 75 már olyan betegségek tüneteinek kezelésére is alkalmas lesz, mint a szklerózis multiplex, a diabétesz, a Parkinson-kór és egy sor szembetegség.
Egér
Mondanom sem kell, hogy a mindennapi munkád egyik legfontosabb eszköze, az egér is az űrprogram miatt jött létre. Bob Taylor, aki a NASA kutatási költségvetéséért volt felelős a hatvanas évek elején, az űrügynökség számára tervezett repülésirányító rendszereket, kijelzőket és szimulátoroktat. Ő bízta meg a Stanford Research Institute munkatársát, Doug Engelbartot egy új típusú számítógépes vezérlést lehetővé tévő eszköz kifejlesztésével. Taylor és Engelbart mindketten azt szerették volna, ha az akkor még csupán rendkívül bonyolult számológépnek tekintett számítógépeket sokkal emberibb módon lehetett volna használni. Így jött létre az egér, amivel nemsokára elküldöm neked ezt a cikket.
Memóriahab
De előtte még feltétlenül megemlékeznék arról is, hogy amikor este kimerülten bezuhansz az ágyba, többek között azért alszol olyan jól, mert a NASA mérnökei arra kerestek megoldást, hogy az űrhajók landolásakor fellépő hatalmas erők ne terhelje annyira a legénység tagjainak a gerincét. Így jött létre az úgynevezett nyitott cellás poliuretán-szilikon, az a műanyag, amelyet később emlékező- vagy memóriahab néven, többek között ágymatracok gyártásához kezdtek használni, és amit ma már emberek milliói imádnak világszerte. Jó éjszakát, és további izgalmas, űrkutatás témájú cikket kívánok!
További cikkek űrkutatásról az NLCafén:
- Űrhajósnőkkel erősít a NASA a Mars-misszió előtt
- Stephen Hawkinggal és százmillió dollárral indul a földönkívüliek kutatása
- Magyar kutatónőket díjaztak: fókuszban az agyi keringés és az űrkutatás
