“A nagymamai szeretettől híztam meg óvodás koromban: a mama délutánonként vastagon megmargarinozott zsemlével várt, amiben ujjnyi vastag trappista sajt volt, ezt kaptam bónuszként az ovis uzsonna után. A nagyszüleimnél mindig volt dugiédesség, csoki, gyümölcsjoghurt. Ha náluk voltam, a reggeleket lekváros kenyérrel és kakaóval indítottam. Nem csoda, hogy ötéves koromra elhíztam. A hajlam egyébként anyai ágon megvan a családomban, édesanyám is gyermekkora óta túlsúlyos, csak őt legalább nem etették túl. Az iskolában állandóan csúfoltak, a szüleim egyszerre éreztek empátiát és haragot irántam. Az egyre növekvő étvágyam sok hangos vitát váltott ki, gyakran ért kritika és intő szó.
Nagyjából tizennyolc éves koromig nem nyúlhattam bele engedély nélkül a hűtőbe, hogy azt egyem, amit szeretnék.
Persze azt nem látták, hogy mit veszek az iskolai büfében, ott jó sok egészségtelen dologhoz hozzájutottam, ami rontott a helyzeten. Erre még rátett egy jó nagy lapáttal a nagyszüleim halála, a bánatevést ezután kezdtem el, tízévesen” – meséli Erika, aki most, huszonhárom évesen is enyhén túlsúlyosnak számít. Mára rengeteget változtatott az életmódján, odafigyel az étkezésre és a sportra. De lassan és nehezen fogy, a súlya megtartása is kihívást jelent.
Mitől híznak el a gyerekek?
“A gyermekkori elhízás kialakulásában legtöbbször kulcsfontosságú szerepe van a túlzott kalóriabevitelnek, de más okok is állhatnak a háttérben” – mondja Dr. Kovács Viktória Anna, az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) táplálkozástudományi szakreferense. Ezek:
– kevés mozgás, a sok tévénézés és számítógépes játék
– genetikai hajlam
– 4 kilogrammot meghaladó születési súly
– a kicsi túl hamar kap tápszert
Az elhízás nem minden társadalmi rétegben egyformán gyakori, legtöbbször a szegényebbeknél és azokban a családokban fordul elő, ahol a szülők kevésbé iskolázottak.
A jó minőségű élelmiszer drága, a rosszabb helyzetű régiókban többen nem tehetik meg, hogy ilyet vásároljanak.
Sok alacsony végzettségű szülő pedig nem is gondolja, hogy a gyermekkori elhízás betegség, vagy ha igen, akkor sem tudják, mit tehetnének ellene” – mondja az orvos. Hozzáteszi, ha az egyik, vagy mindkét szülő elhízott, a gyermek is esélyesebb a súlyproblémára. “Az összefüggés hátterében inkább a hasonló környezeti tényezők állnak, mint a genetika. Magyarán, a családtagok általában ugyanazt eszik, és ha a szülő nem sportol, hanem egész nap ül, akkor legtöbbször ezt teszi a gyermeke is. Egyes vizsgálatok szerint, ha az anya súlyfelesleggel küzd, akkor a lányának tízszeres az esélye az elhízásra.”
“A gyermekeknél bonyolult meghatározni, hogy ki számít túlsúlyosnak vagy elhízottnak. Jelenleg hazánkban háromféle definíció van érvényben: az Egészségügyi Világszervezeté (WHO), az Elhízás Elleni Nemzetközi Akciócsoporté (IOTF), és a magyarországi. Számolási elveik hasonlóak, a testtömegindex (TTI, testsúly kg-ban/testmagasság négyzete méterben) meghatározásán alapulnak. A kategóriák határértékei viszont életkoronként és nemenként eltérőek” – magyarázza Dr. Kovács Viktória Anna. “Vegyünk például egy 7 éves kisfiút, akinek a TTI-je 19,5 kg/m2: ő a magyar és az IOTF besorolás alapján túlsúlyos, de a WHO definíció szerint elhízottnak számít. Egy azonos korú kislány ugyanilyen TTI értékkel viszont a WHO szerint túlsúlyos. Ugyanakkor, ha a kisfiú nem 7 éves, hanem 10, akkor ebben a korban ez a TTI normális.”
Hot dog reggelire, kakaós csiga ebédre
“A védőnői szobába egyre többször jött be hozzám egy túlsúlyos negyedikes kislány, mindig más panaszokkal: hol a feje, hol hasa fájt, máskor szédült, vagy gyengének érezte magát. A lényeg ugyanaz volt: szeretett volna nálam maradni. Hamar rájöttem, hogy a menetrendszerű látogatások egybeesnek a testnevelés óráival, amiket azért került, mert szégyellte, hogy a súlya miatt ügyetlenebbül mozog a társainál. Ez egy ördögi kör, mert
ha egy túlsúlyos gyermek kerüli a mozgást, akkor még több pluszt fog felszedni
– mondja Katalin, több évtizedes iskola védőnői tapasztalattal a háta mögött.
“Nap mint nap látok túlsúlyos családokat hot dogot, meleg szendvicset, cukros teát reggelizni a büfében. Van, aki az iskola tízórait, ebédet, uzsonnát otthagyja, helyette vesz édességet, chipset, pizzát, vagy kakaós csigát. A menzán egészséges ételeket adnak, de sokaknál annyit sem lehet elérni, hogy megkóstolják ezeket: van, aki az ajtóból visszafordul azzal, hogy fúj. Legtöbben a levest, főzeléket, halat hagyják ott. A reformfogások elől elzárkóznak, de
a hagyományos főtt ételeket sem igazán ismerik, mert sok család nem vezet háztartást.
Ha mégis főznek, akkor laktató, olajos ételek, pörköltek, tésztafélék kerülnek az asztalra – mondja a védőnő. Az elmondottakhoz egyetlen pozitívumot tud hozzátenni: – Az éves orvosi vizsgálatokon kiszűrjük a túlsúlyos gyermekeket, kapnak beutalót endokrinológiai szakrendelésre – szerencsére ezt azok a szülők is komolyan veszik, akik a figyelmeztetésünk előtt nem látták a problémát.”
Az elhízás testi, lelki teher
“A munkám során nagyon sokszor szembesülök azzal, hogy igen jelentős túlsúly esetén sem tudnak a szülők arról, hogy az elhízás már gyermekkorban is számos szövődménnyel jár, és meg vannak lepődve, amikor a nyolc- kilenc éves gyermeküknél magas vérnyomást vagy cukorbetegséget diagnosztizálunk. A súlytöbbletre nem tekinthetünk úgy, mintha csak esztétikai kérdés lenne, mert ezzel homokba dugjuk a fejünket.
Akár tetszik, akár nem, az elhízás betegség
Ha számszerűsítjük a szövődményeket, látszik, hogy az elhízott gyermekeknél:
- a 2-es típusú cukorbetegség kockázata 4,5-5,5-szörös
- az asztma esélye körülbelül 25%-kal magasabb
- gyakoribbak az ortopédiai problémák
- a túlsúly megmaradásának esélye felnőttkorra 50%, a súlyproblémával küzdő serdülőknél viszont már 80%
- többször fordul elő depresszió
A legutolsóhoz egy kis magyarázat: “Digi-dagi daganat, kergeti a halakat” – ugye ismerős ez a mondóka? Képeskönyvben is lehet vele találkozni, de ez a szöveg visszafogott ahhoz képest, amit sok elhízott gyermek a kortársaitól hall. A túlsúlyt alapnak érzik a csúfolódásra, ami a kiszemeltek lelkének, személyiségfejlődésének nem tesz jót. “Ezek a gyermekek a közösségben sokszor szembesülnek pszichés agresszióval, sokan igen korai életkortól kezdve, akár már az óvodában. Gyakoriak körükben a mentális problémák, legtöbbször önértékelési zavarokkal, alacsony önbizalommal, és szorongással küzdenek. A szülők gyakran túlzottan óvják őket, ami szeparációs szorongáshoz vezet. Látjuk azt is, hogy az alulmotiváltság miatt sok közöttük a rossz tanuló” – mondja a szakértő.
– kérdőíves állapotfelmérés
– pontos testsúly, testmagasság, derék-körfogat mérése
– vérnyomásmérés
– laboratóriumi vizsgálatok: vér- és vizeletteszt
– az étkezésről diétás, a mozgásmennyiségről aktivitási naplót kell vezetni
Könnyebb egészségtelenül élni
Dr. Kovács Viktória Anna kiemeli, hogy az alapos vizsgálatok a kezelési terv kialakításához is elengedhetetlenek. “A legtöbb esetben az étrend átalakítása és a rendszeres mozgás elég. De vannak olyan esetek, amikor a szövődmények rendezéséig gyógyszeres kezelésre is szükség van. Sebészeti beavatkozás csak igen nagyfokú elhízás esetén kerül szóba, ilyenkor a gyomortérfogatot gyomorgyűrűvel csökkentik. Jó, ha a terápiás csapatban van pszichológus, aki felismeri és kezelni tudja a lelki panaszokat, és segít a fogyáshoz szükséges szokások kialakításában.”
Szerencsés, ha a család közösen próbál változtatni, főleg, ha a szülők is túlsúlyosak. “Partnerként kezeljük őket, és elmagyarázzuk, hogy melyik lépésre miért van szükség. Sajnos sok esetben így sem érünk el hosszútávon javulást, mert a szokások megváltoztatása igen nehéz. Manapság sokkal egyszerűbb egészségtelenül élni, mint egészségesen. Nézzünk szét a boltokban: milyen termékek vannak előtérben, hány almát látunk, míg sorban állunk?
Gondoljunk bele, mit kínálnak az éttermek gyermekmenü néven! Legfőképp bő olajban sült rántott húst és halrudacskát, vagy zsírban és sóban gazdag bolognai spagettit.
Gyakran az adagok is nagyobbak a kelleténél. Vagy figyeljük a reklámokat a gyermekműsorok alatt: látunk táncoló salátalevelet vagy gördeszkázó brokkolit? Nem, de szambázó cukros üdítőt igen. A gyermekek zömének nem érték az egészség, ami életkori sajátosság, így nem fognak répát enni a magas A-vitamin-tartalma miatt. Az elhízás veszélyét ezért elsősorban a szülőkkel, tanárokkal, óvónőkkel kell megértetnünk, nélkülük nem tudunk eredményt elérni” – fejti ki a szakértő. Segítséget jelenthetnek azok az egészséges életmódtáborok, ahol testsúlytól függetlenül ott lehetnek a gyerekek, akár a szüleikkel együtt. “Voltam olyan táborban, ahol a résztvevők a rengeteg mozgás mellett dietetikus segítségével megtanulták elkészíteni kedvenc ételeik egészségesebb változatait. Az étkezések mellé mindig volt zöldség és gyümölcs, inni pedig csak vizet lehetett, cukros italokat nem.”
Végül Dr. Kovács Viktória Anna azt hangsúlyozza, hogy nem szabad feladni az életmódváltást, akkor sem, ha egy darabig nincs látványos eredmény. “Dolgoztam olyan kisfiúval, akinél nem tudtunk testsúlycsökkenést elérni a három hónapos program során, de mind a vérnyomása, mind az inzulinproblémája rendeződött a heti háromszori testmozgás hatására. Hát, bizony már ennek is örülni kell!”
