Az omega-3 zsírsavak eddigi tudásunk szerint a szervezetünk nagyon fontos tápanyagai: energiát szolgáltatnak, megtalálhatók sejtjeink membránjaiban, szerepük van a véralvadás folyamatában, a gyulladások szabályozásában, valamint idegrendszerünk működésében. Megbízható kutatások szerint védik szívünket és érrendszerünket, csökkentve a vérnyomást és az érelmeszesedés kockázatát. Sőt, kimutatták szerepüket egyes daganatos betegségek kockázatának csökkentésében és a krónikus fáradtság kezelésében is.
Egy új, a Cochrane Library oldalán megjelent vizsgálat eredményei azonban mintha lerombolnák ezt a nimbuszt: a kutatók eredményeit sokan úgy értelmezték, hogy az nem támasztja alá megbízhatóan az omega-3 zsírsavak hatásait. A 79 korábbi kutatás eredményeit összegző vizsgálat 112.079 ember adatait elemezte, fókuszában azonban az étrend-kiegészítőként fogyasztott omega-3 zsírsavak egészségre gyakorolt hatásai álltak – és ezekről sikerült bebizonyítani, hogy csekély vagy szinte kimutathatatlan mértékben csökkentik a szív- és érrendszeri betegségek előfordulásának gyakoriságát.
Mivel az elmúlt években az egészséges életmód híveinek körében felértékelődött az omega-3 zsírsavak szerepe, számos ezeket tartalmazó étrendkiegészítő jelent meg a piacon, sőt egyes élelmiszereket is elkezdtek ilyen zsírsavakkal dúsítani. Meleg Sándor dietetikus, az Alimento blog szerzője szerint mindez jelentős részben félreértések miatt alakult így: „az omega-3 zsírsavak pozitív egészségügyi hatásait alapvetően a mögöttük álló biokémiai reakciók egyszerűsítésével, túlzások alapján ítélték meg. Bár a belőlük képződő anyagoknak fontos szerepük van számos biológiai folyamatban, ez önmagában nem igazolja az étrendi bevitel bármilyen betegség-megelőző vagy gyógyító hatását. Erre az ellentmondásra az elmúlt években már több szakember is felhívta a figyelmet, főleg a növényi alapú készítményekben található alfa-linolénsav (ALA) kapcsán, de az meglepő, hogy a mostani kutatás szerint a feltételezettnél jóval kisebb a pozitív hatás a másfajta omega-3 zsírsavat tartalmazó étrend-kiegészítők esetén is”.
Papp Andrea okleveles táplálkozástudományi szakember, a Napi Táptudás blog gasztrobiológus alapítója a kutatás egyik legnagyobb hasznát abban látja, hogy az ismét megnyithatja a vitát az omega zsírsavak napi szükségletéről. „A növényi eredetű élelmiszerekben az omega-3 zsírsavak közül csak az alfa-linolénsav fordul elő, amely kis százalékban ugyan, de átalakul szervezetünkben más omega-3 zsírsavakká. Kimutatható, hogy vegetáriánus táplálkozást folytatók esetén alacsonyabb a szív- és érrendszeri betegségek kockázata, pedig ezek az étrendek egyáltalán nem, vagy csak minimális mennyiségben tartalmaznak állati eredetű omega-3 zsírsavakat. A fenntartható egészséges táplálkozás szempontjából nagyon fontos, hogy világosan lássuk, mennyi omega-3 zsírsavra van szükségünk, és ezen belül mennyi származzon növényi, illetve állati eredetű élelmiszerekből.”
Antal Emese dietetikus, szociológus, a TÉT Platform szakmai vezetője szerint a friss kutatási eredmények is a kiegyensúlyozott étrend fontosságára, és egyes étrend-kiegészítők kétségbe vonható értékeire hívják fel a figyelmet: „az omega-3 zsírsavak táplálkozásunk fontos építőkövei, és a most publikált eredmények is megerősítik, hogy főleg a körültekintően összeállított, vegyes és változatos étrendtől, és nem az étrend-kiegészítőktől várhatunk pozitív egészségi hatásokat. Fontos azonban figyelembe venni, hogy mi magyarok az omega-3 zsírsavakban gazdag halakból az átlagosnál jóval kevesebb fogyasztunk – ám az ajánlottnál sokkal több zsírt – így tudatosan kellene figyelnünk az ilyen zsírsavak magasabb bevitelére. A boltok polcain számos ilyen élelmiszert találunk: van omega-3 zsírsavakkal dúsított margarin, étolaj vagy tojás, de találhatunk ezekben gazdag joghurtot vagy salátaöntetet is. A napi 1-1,6 gramm ajánlott bevitel elérésében ezek sokat segíthetnek” – javasolja a szakértő.
Végezetül a három szakértő javaslatokat is ad arra, milyen élelmiszereket kerüljenek kosarunkba, ha biztosan szeretnénk elérni a megfelelő omega-3 zsírsav mennyiséget az étrendünkben: a legjobb források a tengeri halak, mint például a lazac, a makréla vagy a szardínia, de bőven találunk belőlük a nem zsíros húsú hazai halakban (busa, pisztráng, kecsege) is. A lenmagot sokan kedvelik telítetlen zsírsav-tartalma miatt, de mivel nehezen emészthető, időnként érdemes inkább az olaját fogyasztani – például saláták dresszingjeként. Aki az egzotikus alapanyagokat szereti, a chia magban is sok omega-3 zsírsavat talál, azonban nem kell messzire mennünk, hiszen a dióban is jelentősebb mennyiség van. A lenmag-, a dió- vagy éppen a repceolaj is jó választás lehet szívünk egészsége szempontjából.
Pontosan mik is azok az omega-3 zsírsavak?
Az omega-3 (vagy más jelöléssel n-3) zsírsavak kettős, azaz telítetlen kémia kötéseket tartalmaznak, amelyekből az utolsó a molekulát alkotó lánc végétől éppen három kötésnyi távolságra van. Bár több élettani folyamat (például a sejtfelépítés, a véralvadás vagy éppen a gyulladások) fontos szereplői, szervezetünk csak nagyon kis mennyiséget tud előállítani (azt is csak más omega-3 zsírsavból), ezért táplálkozásunk során kell bevinni ezeket. Étrendünkben a három legfontosabb ilyen zsírsav az alfa-linolénsav (ALA), az eikozapentaénsav (EPA) és a dokozahexaénsav (DHA). A múlt század harmincas éveiben fedezték fel őket, szerepükre azonban csak mintegy negyven évvel később mutatott rá egy grönlandi eszkimók körében végzett kutatás. Ebből az derült ki, hogy bár az eszkimók étrendje nagyon gazdag zsírban, a szív- és érrendszeri betegségek száma nagyon alacsony körükben. Ezt a hatást elsősorban az halakban lévő nagy mennyiségű omega-3 zsírsavnak tulajdonították, melyekről kimutatták, hogy képesek mérsékelni az érelmeszesedés előfordulását, csökkenteni a vér trigliceridszintjét, sőt pozitív hatással vannak a vérnyomásra és a pulzusszámra is.
Az ALA esetén ezeket a jótékony hatásokat nem tudták igazolni, azonban a szervezetünkben képződhet belőle EPA és DHA, igaz meglehetősen csekély, mindössze 2-10 százalékos hatásfokkal.
Érdekesség: az omega-3 zsírsavakat más állatok szervezete sem képes előállítani, így a legjobb forrásnak tartott halak sem. S hogy akkor mitől van bennük sok ilyen zsírsav? Ők is megeszik: a tengerekben élő mikroalgák állítják elő, és elfogyasztásuk után halmozódnak fel a halak húsában. (Forrás: TÉT Platform Egyesület)