Anyatejből is készítenek sajtot

A fent említett amerikai kutatás során megállapították: akinek a vérében sok volt a transz-palmitolajsav, annak lényegesen kisebb volt az esélye, hogy cukorbeteg legyen, mint azoknak, akik kevés ilyen zsírsavat, tehát tejterméket fogyasztottak. A védőhatás rendkívülinek bizonyult: 60 százalékkal ritkábban lett cukorbeteg az, akinek magas volt ez a vérzsírszintje.

Amit nem feltétlenül tudtál:

1. A trappista sajt nem magyar

Mi, magyarok az első sajtélményeinket a piros műanyagba csomagolt trappistának köszönhetjük, így joggal feltételezhetjük, hogy az eredete is hazai. Pedig kedvencünk egy franciaországi, rendkívül szigorú szerzetesrendből – a trappista nevű szerzetesektől – származik, ők készítették először a 17. században. Magyarországra a múlt század végén egy boszniai trappista kolostorból került. Nem sok valódi magyar sajttal büszkélkedhetünk, de a friss tehéntejből készült gomolyát vagy a karakteres aromájú pálpusztait igazi hungarikumnak tekinthetjük.

2. Fogszuvasodás ellen is kiváló

Ha desszert helyett sajttállal kínálod a vendégeidet, nemcsak a megszokásokból zökkentheted ki őket, hanem a foguk épségéért is sokat tehetsz. Ugyanis evés után a szájüregi savak intenzív munkába kezdenek, amit a sajtfogyasztás sikeresen meggátol, és így megvédi a fogak egészségét. Vizsgálatok igazolták, hogy az étkezés után elfogyasztott sajtdarabkák felére csökkentik a fogszuvasodás előfordulását.

3. Sörrel is remekül csúszik

Azt mindenki tudja, hogy a jó bor és a jó sajt tökéletesen kiegészíti egymást. De ne feledkezzünk el a másik nagy kedvencről: a sörről sem. A párosítás itt sem mindegy: világos sör illik az ementáli és krémsajtok mellé, a füstölt sajtokhoz az átlagostól magasabb alkoholtartalmú barna sör harmonizál, a trappistához egy jóféle belga trappista sör passzol, kesernyés pilseni elsősorban a kecskesajt és a gouda ideális partnere, a camambert-rel leginkább a szűretlen búzasör csúszik, míg a rokforthoz a barna búzasör a legjobb választás.

4. Nem mindegyik hizlal

A fogyókúrás menük többsége méltatlanul mellőzi a sajtféleségeket, pedig a tilalom kizárólag a magas zsírtartalmú sajtokra vonatkozik. Ha óvni szeretnéd a vonalaidat, de a sajtok nagy imádója is vagy, vásárlás előtt tanulmányozd a sajt címkéjét: keresd a light feliratú vagy 10%-nál alacsonyabb zsírtartalmú fajtákat.  

5. A sajtreszelés és szeletelés is befolyásolja az ízhatást

A sajt eredeti aromájának megőrzésében fontos szerepet játszik, hogy miként daraboljuk fel, vagy reszeljük le azt. Nézzük a legfontosabb szabályokat:
Ha szeretnél időt és monoton sajtreszelési procedúrát spórolni, az előre csomagolt reszelt sajt rendkívül csábító tud lenni, de ha a sajt valódi aromájára áhítozol, ne engedj a kísértésnek, mert a reszelt sajt sokkal kevésbé őrzi meg aromáját.

A parmezánt és a többi kemény, zsírszegény sajtot a reszelő szögletes-csillagos felével, a puhább sajtféleségeket a kicsi, egyenes lyukas résszel, míg a félpuha, vágható sajtokat a reszelő nagy lyukú felületével tudod a leghatékonyabban lereszelni.
A penészes sajtok szeleteléséhez segíthet, ha fogyasztás előtt 15-20 perccel kiveszed őket a hűtőből és a kés pengéjét forró vízbe mártod.  

6. Anyatejből is készítenek sajtot – bizarrnak hangzik, mégis igaz

Egy franciaországi farmon készítik azt a különleges sajtot, amit adományozott emberi anyatejből nyernek. Az anyatejes sajt igen gazdag a vitaminokban és íze a mogyoróra emlékeztet.

+1
És még egy tény, amit biztos nem sejtettél…
Magyarországon nagyon kevés sajtot fogyasztunk: évente fejenként mindössze 4,3 kg-ot, ezzel szemben a franciák egy évben 24 kg sajtot pusztítanak el, de az abszolút rekorderek, a görögök az évi 27 kilogrammnyi sajtfogyasztásukkal (persze ennek a jó része feta).