Felejthetetlen élményekben, ragyogó napsütésben, fodrozódó hullámokban és kalandos utazásokban bővelkedő nyarad volt, most mégis érthetetlen módon úrrá lett rajtad a letargia? Vagy épp ellenkezőleg, végigmelóztad júniustól augusztusig, és most szomorúan bámulsz utánuk, hogy hova is repült el ez a három hónap, és te miért nem élvezted ki őket?
Nyugi, nem vagy egyedül. Szeptember első hetéhez közeledve sokunkra rátör a nyár végi depresszió, és megmagyarázhatatlan mélabúval bámulunk bele a nyárzáró naplementék végtelen aranyába, miközben az élményektől feltöltődve, a szabadságtól kipihenve, megújult energiával és kicsattanó életkedvvel kellene belevágnunk az őszbe. Az a bizonyos end-of-summer blues, vagyis a nyár végi melankólia ugyanis nagyon is valós jelenség, és kiben enyhébb, kiben mélyebb szorongást és negatív érzelmeket kelt – a felnőttek és a gyerekek körében egyaránt –, ugyanis a nyár vége inkább keserű, mint édes.
Miért vagyunk szomorúak, miközben annyi jó élmény ért minket a nyáron?
Az átmenet, az évszakok változása sokunknak nem könnyű, a nyár végét pedig kifejezetten nehéz időszakként élhetik meg egyesek – mondja dr. Samantha Boardman pszichiáter.
Szimbolikusan a nyár vége a jókedv, az önfeledtség és a szabadság végét is jelenti sokunk számára, aminek a gyökere az évtizedeken át megszokott iskolai rendszerben rejlik. Bár már rég elhagytuk az iskolapadot, még mindig a végtelen vakációval azonosítjuk a nyári időszakot, és sok munkahely erre még rá is erősít, hiszen ilyenkor számtalan irodában lazább a munkarend, a nyár uborkaszezonnak számít, félgőzzel megy a meló, és pénteken már kora délután le lehet lépni. Még ha nincs is gyerekünk, szeptemberhez közeledve ránk tör a „vissza a suliba” életérzés, ami nyugtalansággal és letargiával párosulhat.
Egy másik szakértő, Lindsay A. Henderson pszichológus szerint a nyár végi depressziót az is kiválthatja, hogy
mikor jól érezzük magunkat, úgy tűnik, hogy gyorsabban repül az idő, és hirtelen azon kapjuk magunkat, hogy egy pillanat alatt elszaladt a nyár, ezt pedig veszteségként éljük meg.
Ezt még tetézi az évszakok változásának tudata, miszerint már előre utáljuk a gondolatot, hogy a nappalok egyre rövidülnek, jön a hideg és a sötét, és a szabadban tartózkodás örömét felváltja az iskolapad és az irodai íróasztal.
Henderson szerint a nyár végével a bakancslistánkkal is számot vetünk, és sokszor úgy érezzük, hogy bár itt volt a lehetőség, mi mégsem pipáltunk ki róla semmit, ami csalódással tölt el minket. Van rajtunk egyfajta belső nyomás, hogy nyáron mindenáron új helyekre kell utaznunk, sokkal többet kell szórakoznunk, minél több szabadtéri programot kell szerveznünk, és az utóbbi években ezt a pressziót még megfejeli a közösségi média, ahol mindezt lehetőleg meg is kell mutatnunk. Az évszak befejeztével aztán ránk tör az érzés, hogy idén sem lett rövidebb az a képzeletbeli bakancslista, és valamiről lemaradtunk, valamit elmulasztottunk, miközben megállás nélkül özönlenek felénk mások utazgatós, tengerpartos, partizós, városnézős vagy épp fesztiválozós képei.
Hogyan győzhetjük le a nyár végi depressziót?
Sajnos ha akarjuk, ha nem, a nyár véget fog érni, ezen változtatni nem tudunk. Azonban azon már sokkal inkább, hogy ez milyen érzéseket vált ki belőlünk, és mennyire nyomja rá a bélyegét a hangulatunkra. Hogy könnyebb legyen leküzdeni a szezonvégi melankóliát, és pozitív gondolatokkal vághassunk neki a kevésbé vágyott ősznek, a szakértők összegyűjtöttek pár hasznos tippet, amiktől egyszerűbb lesz számunkra, sőt a gyerekeink számára is az átmenet.
Fotó: iStock
Értelmezzük újra az őszt!
A gondolati átértékelés, vagyis az úgynevezett cognitive reframing a pszichológiában egy bevált technika a szorongás és a depresszió leküzdésére. A módszer alapja, hogy megváltoztatjuk a gondolkodásmódunkat, átértékelünk egyes negatív vagy nem létező gondolatokat, és pozitívakra cseréljük őket. Más szóval ahelyett, hogy folyamatosan azon görcsölnénk, hogy mi mindent utálunk az őszben, igyekezzünk megtalálni azt, amit szeretünk benne, és összpontosítsunk arra.
Vagyis találjunk olyan őszi élményeket a gondolatainkban, amiket szeretünk, mint például egy szüreti mulatságot, egy csésze finom forró csokit, a színes levelek látványát, hogy újra indul a kedvenc sorozatunk, hogy felvehetjük az imádott kötött pulcsinkat, vagy hogy a kellemesen meleg szobában olvashatunk egy jó könyvet.
Vigyünk egy kis nyarat az őszbe
A nyár végi depresszió egyik oka, hogy úgy érezzük, valami véget ért, elmúlt, meghalt. Ennek persze nem kell feltétlenül ennyire elvágólag történnie, hiszen attól, hogy újra visszaszállunk a mókuskerékbe, még nem jön rögtön a tél. Ősszel is csodálatos az idő, és nyugodtan tölthetjük a hétvégéket a természetben.
Nagyban csökkenti a letargikus hangulatunkat, ha a nyári kedvenc tevékenységeinkből átviszünk párat az őszbe. Ugyanúgy lehet nagyokat sétálni a parkban, vagy este a teraszon vacsorázni, piknikezni, hétvégén kirándulni menni, vagy épp grillpartit rendezni. Ha egy-egy nyári kedvenc programot átcsempészünk az őszbe is, jobb hangulatban és könnyebben megy majd a ráhangolódás az új évszakra.
Nincs itt a világvége, csak jön az ősz (Fotó: iStock)
Találjuk meg az okát a nyár végi negatív gondolatainknak
A szorongásunkat és a szomorúságunkat nem biztos, hogy csupán a nyár tovatűnése okozza. Ha minden nyár végén ránk tör a mélabú, nagy valószínűséggel csak a jó időt siratjuk, de ha most erősebb vagy új ez az érzés, érdemes megkeresni az okát.
Tegyük fel magunknak a kérdést, hogy mi okozza a nyugtalanságunkat és az ellenérzésünket! A szabadság elvesztésétől félünk, vagy épp tartunk valamitől, ami ránk vár?
Mikor ránk tör a negatív érzés, próbáljuk meg elkapni a gondolatainkat, amelyek ilyenkor átfutnak az agyunkon. „Nem kéne ennyit dolgoznom, olyan nyugodt voltam, amíg tartott a nyár.” „Megint káosz lesz az egész életem, ha újra beindul a munka, az iskola, nem bírom segítség nélkül.” Ha nyakon csípjük ezeket a gondolatokat, érdemes elgondolkodni, hogy ez vajon tényleg a nyár múlásának a velejárója, vagy pedig ideje lenne, hogy az évszakkal együtt mi is végre változtassunk valamin, mert mélyebben rejlik a problémáink gyökere.
Ősszel is lehet még rövidebb az a bakancslista
Kutatások kimutatták, hogy a várakozás gyakran pont akkora örömet tud okozni, mint maga az esemény, amire annyit vártunk. Ezért ne temessük el se magunkat, se a bakancslistánkat nyár végén, hanem tervezzünk be egy utazást, kiállítást, koncertet vagy épp wellnesshétvégét az őszre is, bármit, amire már olyan régóta vágyunk. Maga a tudat, a tervezgetés és a várakozás teljesen fel fog dobni minket, és észre sem vesszük majd, hogy már javában az őszben járunk – javasolják a szakemberek.