Miért nem bírjuk abbahagyni az aggódást?

Kun Gabi | 2019. November 27.
Rágódunk, nem alszunk éjszaka, és megőrülünk az állandó aggodalomtól. De miért tesszük ezt magunkkal?

Aggódni nem direkt szokott az ember – egyszerűen csak elöntenek az ijesztő gondolatok, és nem bírunk szabadulni tőlük. Mi lesz, ha elvesztem a munkámat? Mi lesz, ha tönkremegy a házasságom? Mi lesz, ha nem tudom fizetni tovább a hitelt? És ez még csak a jéghegy csúcsa, ahol a kevésbé bonyolult aggodalmakat találjuk.

Az a baj az aggódással, hogy ha állandósul, az egész életünkre rossz hatással lehet: tönkreteszi a társas kapcsolatokat, csökkenti a munkateljesítményt, sőt a kutatások szerint akár egészségügyi károkat is okozhatunk magunknak vele. Valóra váltjuk, ami miatt annyira aggódunk.

Miért nem bírjuk abbahagyni az aggódást?

Dr. Sandra Llera klinikai szakpszichológus szerint a legnagyobb csapda, hogy sokszor azt gondoljuk: az aggódás a problémamegoldás része, amivel pozitív előjelet teszünk az amúgy nagyon negatív folyamat elé. Így aztán nem érezzük a kényszert, hogy leszokjunk róla.

Az aggódás nem oldja meg a problémákat, és semmi produktív nincs benne, pusztán annyiból áll, hogy újra meg újra levetítjük a legszörnyűbb forgatókönyveket a lelki szemeink előtt. A szakember szerint az aggodalom rossz felé irányítja a figyelmünket, és lelassítja a megoldás keresését, ugyanis ehhez nem fantáziálásra, hanem objektív, földhözragadt gondolkodásra van szükség.

Kép: iStock

Azért sem bírunk leállni az aggódással, mert úgy érezzük, hogy érzelmileg így védhetjük meg magunkat. Bár ez nem tűnhet elsőre logikusnak, mégis, a Llera által vezetett kutatásban azt találták, hogy aggodalom esetén a legrosszabbat feltételezzük, ezért amikor az tényleg bekövetkezik, nem érint minket olyan mélyen érzelmileg az esemény – előtte is rosszul érezzük magunkat az aggodalom miatt, nem nagy változás, hogy utána is negatívak az érzéseink. Sőt még azt is gondoljuk, hogy fel vagyunk készülve minden eshetőségre, nem érhet meglepetés, ami biztonságos, még akkor is, ha rossz.

Csakhogy közben folyamatosan nyomorúságosan érezzük magunkat a látszólagos biztonságban, így végeredményben csupán ártunk a testi és lelki egészségünknek. Ezért mondja azt a pszichológus, hogy egyszerűen el kell fogadni: a boldogság a bizonytalanság érzésével kezdődik, és csak akkor tudunk leszokni az állandó aggódásról, ha megszokjuk a gondolatot, hogy nem vagyunk képesek irányítani a jövő minden percét.

Mit lehet ellene tenni?

Hallgassunk a kutatókra, akik már bebizonyították, hogy általában nem történik meg, ami miatt álmatlanul forgolódunk éjjelente – ha pedig mégis bekövetkezik valamilyen negatív esemény, akkor sokkal könnyebben birkózunk meg vele, ha nem egy eleve rossz lelkiállapotban ér minket a sok aggódás miatt. Egyszerűen jobban kezelünk bármilyen helyzetet, ha nem pesszimista hozzáállással vágunk bele a megoldásba.

A szakember azt javasolja, hogy forduljunk a jól bevált módszerekhez: relaxáljunk, meditáljunk, és vegyük nagyon komolyan, hogy az aggódást le kell győzni, mert az egészségünket kockáztatjuk, ha ragaszkodunk hozzá.

Exit mobile version