Mindenki volt kamasz, még a mostani szülők, nagyszülők is. Most ők mesélik el, milyen kalandok estek meg velük a régi szilveszteri bulikban, amit nem meséltek el otthon.
„Felmentünk két ismeretlen fiúval egy idegen lakásba”
Judit 43 éves, és 16 évesen olyat tett, amitől most a legjobban óvja a hasonló korú lányát. Egy osztálytárs szilveszteri bulijára voltak hivatalosak, de nagyon unalmasnak és laposnak érezték a hangulatot, ezért még éjfél előtt eljöttek a barátnőjével. „Felkaptunk egy üveg pezsgőt, és elindultunk. Az volt a cél, hogy majd az utcán sétálva, trombitát fújva köszöntjük az újévet. Egy óra múlva viszont már nagyon fáztunk, meg el is fáradtunk. A Nyugatinál jártunk, amikor megszólított minket két idősebb, olyan 20-22 évesnek tűnő srác. Beszélgetni kezdtünk, és mondták, hogy menjünk velük, náluk épp egy nagyon jó buli van, csak leugrottak cigiért. És mi felmentünk két ismeretlen fiúval egy idegen lakásba.”
Bent a lakásban a lányok hamar felmérték a helyzetet: csak fiúkat láttak, akik épp kezdtek berúgni, és szó se volt semmilyen jó buliról, viszont mindenki meglehetősen élénken érdeklődött Juditék iránt. Öt perc múlva már inkább menni szerettek volna, de addigra a fiúk eldugták a kabátjaikat. Ekkor nagyon megijedtek, és megpróbáltak kiszaladni a lépcsőházba, csakhogy az ajtó is zárva volt. Könyörgőre fogták, az egyikük még sírva is fakad, de a fiúk táncolni akartak, és úgy tettek, mintha nem értenék, mi a bajuk a lányoknak. Végül az egyik jobb belátásra tért, és kinyitotta az ajtót, de a többiek nem adták vissza a kabátokat.
Képünk illusztráció (Fotó: Péterffy István/Fortepan)
„Rohantunk lefelé a lépcsőházban, és azt ordítottuk, hogy küldjük a rendőrséget. Ettől aztán egy kicsit megijedtek, mert kidobták az ablakon a kabátjainkat.
Megúsztuk, de azóta sem tudom felfogni, hogy lehettünk ekkora hülyék.
Elképesztő szerencsénk volt, hogy a tíz fiú közül volt egy, amelyik nem tartotta viccesnek a szituációt, és elengedett bennünket. Történhetett volna másképp is. Pedig okos lányok voltunk, utólag is azt mondom.”
Leszakadt csillár, felborult szekrény
Ferenc 71 éves, és a mai napig jól emlékszik az első szilveszteri bulijára, amit a barátaival töltött 1966-ban. Egyik gimnáziumi osztálytársának a lakásában mulattak, akinek a szülei vidékre utaztak a rokonokhoz. A család jómódú volt, az édesanya pedig egy több mint százdarabos nippgyűjteménnyel büszkélkedhetett. „A legfontosabb, hogy mi tényleg nagyon jó gyerekek voltunk. Soha nem balhéztunk, nem csináltunk semmi bajt. Jól tanultunk az iskolában, délutánonként pedig fociztunk. Hétvégén, ha tehettük, elmentünk a helyi klubba, ahol egymással táncoltak a fiatalok, bár ehhez egy kicsit füllentenünk kellett, mert csak érettségi után mehettünk volna be hivatalosan. De hát ott voltak a legszebb lányok, muszáj volt ott lennünk.”
A szilveszter is jól indult, mindenki a legszebb ruhájában érkezett, a lányok helyben sütötték a pogácsát, a fiúk forralt bort készítettek abból a borból, amit a házigazda szülei kifejezetten nekik hagytak erre a célra. A nippek is biztonságban voltak a robusztus szekrény vitrinjében az üveg mögött.
„Egyetlen olyan nagylemezünk volt, amiről beatzene szólt, azt hallgattuk egész este, és a lányoknak udvaroltunk. Hajnalra kicsit felszabadultabb lett a társaság, voltak, akik a sarokban csókolóztak, de páran nem voltunk ilyen szerencsések. Mi ittuk a legtöbbet a borból. Aztán az egyik barátunk felállt az ebédlőasztal tetejére, és mint a Hair című filmben, előadott egy táncot a csillárral. Persze nem volt annyira profi, de mi azért elég jól szórakoztunk. Végül azonban már nemcsak ő, hanem két lány is fent illegette magát, amitől az asztal felborult.
A fiú ijedtségében félig leszakította a csillárt, amikor megkapaszkodott, az egyik lány pedig úgy esett neki a szekrénynek, hogy azt is magára borította.
Szerencsére egy bokazúzódással megúszta, de a nippek majdnem fele összetört a vitrinnel együtt.” A fiatalok fél évig hordták a zsebpénzükből vásárolt új porcelánfigurákat a családnak, akik egyébként egy rossz szót se szóltak a történtek miatt. A következő szilvesztert mindenesetre már máshol töltötték.
Képünk illusztráció (Fotó: Simon Gyula/Fortepan)
A szerelmes lovag és az elkötött piros autó
Adrienn 55 éves, és szilveszterkor nemcsak az óévet búcsúztatja, hanem a születésnapját is ünnepli. A tizenhetedik szülinapja örökre emlékezetes marad számára „Szerelmes voltam, de annyira, hogy se nem hallottam, se nem láttam. A dolog kölcsönös volt, a fiú is mindent megtett volna értem, amit csak kiejtettem a számon. A buli, ahol ünnepeltünk, egy budai házban volt, ami előtt egy gyönyörű piros veterán autó állt, nekem pedig elhagyta a számat az a kívánság, hogy éjfélkor ebben az autóban szeretnék koccintani az Erzsébet-kilátónál. Így is történt.”
Persze a szerelmes lovag nem kölcsönkérte az autót a házban lakó gazdájától, hanem feltörte, és beindította, a tulajdonos pedig hamar észrevette a lopást, és azonnal feljelentést tett. Amikor Adriennék a koccintás után lefelé gurultak a hegyről, egy szirénázó rendőrautó fordult eléjük, amiből rögtön tudták, hogy rossz vége lesz az évnek. A rendőrök bevitték őket a kapitányságra, ahol egy ifjúsági felügyelő vette fel a vallomásukat. Elmesélték neki, hogy épp visszavitték volna a ház elé az autót, ahonnan elhozták, és hogy nem ellopni akarták, csak kölcsönvenni egy fél órára, de a nyomozó azzal búcsúzott tőlük egy óra múlva, hogy az esetről értesítik a szüleiket, és lesz folytatás.
„Soha többet nem hallottunk róla, mi pedig hallgattunk otthon. Hónapokig összeszorult a gyomrom, amikor megláttam a postást, vagy az osztályfőnököm kihívott valakit a teremből. Érettségi előtt nem vetett volna jó fényt rám egy ilyen eset a budai gimnáziumban, de azt hiszem, a szüleim is nagyot csalódtak volna bennünk, pedig tényleg nem voltunk bűnözők.
Hat évvel később összeházasodtunk, és egy piros autó volt az esküvői limuzinunk.
Azért az azóta is foglalkoztat, hogy végül hogyan került vissza a kocsi a tulajdonosához, és hogy neki mit mondtak a rendőrségen. Pár éve még a levéltárban is utánanéztem a dolognak, de nem találtam róla semmit. Azóta is tisztelem a rendőröket, és büszkén mondhatom el, hogy mérnökök lettünk, nem autótolvajok. Ez talán egy kicsit annak a rendőrnek is köszönhető, akinek megesett rajtunk a szíve.”
Tanulság? A kamaszok évtizedekkel ezelőtt is pont olyan butaságokat csináltak szilveszterkor, mint 2019 és 2020 fordulóján. Legyünk velük megértők, ők is szülők és nagyszülők lesznek egyszer!