Olimpiák nagy magyar pillanatai: vívás, a sportág, amiben nem tudunk hibázni

Az évek során a vívás a legeredményesebb sportággá nőtte ki magát Magyarországon. Kezdjük is egy mérleggel, amire méltán lehetünk büszkék:

vívásban szerzett olimpiai érmeink száma eddig 37 arany, 23 ezüst és 27 bronz, azaz összesen 87.

Egy kis vívás-történelem

1908-tól 1964-ig szinte kivétel nélkül magyar versenyző nyerte az egyéni és a csapat kardversenyeket, az egyetlen kivételt az 1924-es párizsi olimpia jelentette, ahol Pósta Sándor ugyan olimpiai bajnok lett, de a csapat a döntőben kikapott az olaszoktól.

1988 óta – a 2008-as, pekingi játékokat leszámítva – minden alkalommal hozott legalább egy aranyérmet a sportág, de 2016-ban az is sikerült, ami utoljára 1972-ben: két aranyérem is született, Szász Emese után Szilágyi Áron is felléphetett a dobogó legfelső fokára Rio de Janeiróban. 

Nagy pillanatok, még nagyobb nevekkel – a teljesség igénye nélkül!

dr. Fuchs Jenő, a magyar kardvívás első olimpiai bajnoka

Fuchs Jenő jogászként végzett, sokáig egyesületen kívüli versenyző volt Rákossy Gyula tanítványaként, később sportolt az MTK és az NVC színeiben is. Az 1908-as londoni olimpián jól alkalmazkodott a szokatlan körülményekhez (a mérkőzéseket salakon rendezték), és bejutott a nyolcas döntőbe. Ott Zulawszky Bélával holtversenyben lett első, végül az egy tusra menő döntőben legyőzte ellenfelét. A csapatversenyben újabb aranyérmet szerzett. Összesen hétszer szerepelt a magyar vívó válogatottban, de versenyszerűen evezett és szánkózott is. Sportpályafutása befejeztével ügyvédi irodát nyitott. A magyar kardvívás első olimpiai bajnoka 1955. március 14-én, 72 éves korában hunyt el.

Gerevich Aladár, minden idők legeredményesebb magyar olimpiai kardvívója

Gerevich Aladár, aki a Los Angeles-i olimpiai keretbe alig 22 évesen került be. Gerevich Aladár minden idők legeredményesebb magyar olimpikonjaként, hétszeres ötkarikás bajnokként és tizennégyszeres világbajnokként. Olimpiai eredményei kardvívásban: csapat arany: 1932, 1936, 1948, 1952, 1956, 1960. Egyéni eredmények: 1936 bronz, 1948 arany, 1952 ezüst. Emellett tőrvívásban is nyert bronzérmet 1952-ben a csapattal. 

Fiaiból szintén vívókat nevelt Pál két olimpiai bronzérmet szerzett a világbajnoki címei mellett, György pedig olyan kiváló vívók karrierjét egyengette, mint Szilágyi Áron és Szatmári András. 1991-ben hunyt el, 81 éves korában. 

Berczelly Tibor, a magyar kardvívás rekordere

Nyolc egyéni bajnoksággal vezeti az örökranglistát és további húsz bajnoki címet is szerzett. Három olimpián igazi csapatemberként segítette győzelemre a magyar kardvívást, Londonban mind a négy csörtéjét megnyerte az olaszok elleni döntőben. Nagy erejű “fenyítő” vágásaitól rettegtek az ellenfelek. Barátai „Suta” néven szólították, a balkezes, heves vérmérsékletű, de meleg szívű sportembert, aki sokoldalúságának bizonyítékaként pisztolylövésben is bajnok, válogatott volt.

Tordasi Ildikó, a tőrvívó-amazon

Tordasi Ildikó tőrvívó az olasz Maria Consolata Collino ellen nyert 1976-ban Montreálban úgy, hogy Collino fejbe szúrta. A sportolónőnek behorpadt sisakján átment a penge, felsértve a homlokát. Sérülését Kamuti Jenő látta el, de a sisakot nem lehetett helyrehozni, így Bóbis Ildikó adott neki kölcsön sportszert. Bár az olasz talált, Tordasit nem zavarta meg a közjáték, sőt később úgy nyilatkozott, hogy éppen ekkor került lélektani előnybe. Az olimpiai aranyról végül egy tus döntött: a két vívó kétszer egymást találta el, vagyis nem született érvényes találat, majd Tordasi bevitte a döntő tust, megnyerve az aranyérmet. 

Tudtad? Az olimpiai programon a 3 fegyvernem a férfiak részére volt csak évtizedekig elérhető. Nőknek 1996-ig csak tőr volt, ekkor kapcsolódott be a párbajtőr. A kard szakágban pedig 2004-től rendeznek nőknek versenyt az olimpián.

Nagy Tímea, aki szülés után tért vissza, és egyből aranyérmet nyert

Nagy Tímea 10 évesen, 1980-ban kezdett el vívni a Vasasban, mert szerelmes volt egy fiúba. A kapcsolatból nem lett semmi, a vívásnak örök hűséget esküdött.  A 2000-es sydneyi olimpián az egyéni versenyeket a második napon rendezték, amikor Nagy Tímeából olimpiai bajnok párbajtőrvívó vált.

– mondta akkoriban a Telesportnak.

A sydneyi olimpián nem hitte, hogy a 2004-es athéni olimpiáig vívni fog, de nem hagyta abba, és Elek IIona után ő volt az első magyar vívónő, aki megvédte az első helyét.

Szilágyi Áron, aki olimpiai zászlóvivőként aranyat nyert

Szilágyi Áron kétszeres olimpiai, világ- és Európa-bajnok magyar kardvívó. A 2012-es londoni olimpia döntőjében az olasz Diego Occhiuzzi ellen már 8–1-re is vezetett, végül 15–8-as végeredménnyel olimpiai bajnok lett.

2016. augusztus 10-én a Rio de Janeiróban megvédte olimpiai bajnoki címét, ezzel megszerezve a második olimpiai aranyérmét. 1948 óta ő lett az első magyar sportoló, aki olimpiai zászlóvivőként olimpiai aranyat nyert, illetve Fuchs Jenő (1908, 1912) és Kárpáti Rudolf (1956, 1960) után a harmadik magyar kardvívó, aki megvédte olimpiai bajnoki címét.

Szász Emese, az úszóból lett párbajtőr

Először úszni kezdett, de azt saját elmondása szerint nem szerette, így másik sportágat választott, a párbajtőrt, amit 10 éves kora óta űz. Élete legnagyobb eredményét a Rio de Janeiróban rendezett 2016. évi nyári olimpiai játékokon érte el. Az egész verseny során végig magabiztosan vívó Szász Emese a döntőben került először komoly hátrányba, ott azonban 7–11-es vesztes állásból sikerült fordítania a kétszeres világbajnok olasz Rossella Fiamingo ellen. 15–13-as győzelmével ő szerezte meg a magyar olimpiai csapat első aranyérmét a játékokon.

Olvass még több cikket az olimpiáról az nlc.-n:

• Körvonalazódik, hogy milyen lesz a 2021-es tokiói olimpia
• Megvan, mikor rendezhetik jövőre az olimpiát
• Hosszú Katinka a párizsi olimpiáig tervez

(Forrás: wikipedia, olimpia.hu, magyar vívó szövetség, nyitó kép: Szilágyi Áron/Instagram)