Olimpiák nagy magyar pillanatai: vívás, a sportág, amiben nem tudunk hibázni

nlc | 2020. Július 24.
Az úszás és a kajak-kenu után a vívás az a sportág, amiben igazán verhetetlenek vagyunk. Te tudod ki volt a kardvívás első olimpiai bajnoka? És azt, hány olimpiai arany van eddig a tarsolyunkban? Légy képben!

Az évek során a vívás a legeredményesebb sportággá nőtte ki magát Magyarországon. Kezdjük is egy mérleggel, amire méltán lehetünk büszkék:

vívásban szerzett olimpiai érmeink száma eddig 37 arany, 23 ezüst és 27 bronz, azaz összesen 87.

Egy kis vívás-történelem

1908-tól 1964-ig szinte kivétel nélkül magyar versenyző nyerte az egyéni és a csapat kardversenyeket, az egyetlen kivételt az 1924-es párizsi olimpia jelentette, ahol Pósta Sándor ugyan olimpiai bajnok lett, de a csapat a döntőben kikapott az olaszoktól.

1988 óta – a 2008-as, pekingi játékokat leszámítva – minden alkalommal hozott legalább egy aranyérmet a sportág, de 2016-ban az is sikerült, ami utoljára 1972-ben: két aranyérem is született, Szász Emese után Szilágyi Áron is felléphetett a dobogó legfelső fokára Rio de Janeiróban. 

Nagy pillanatok, még nagyobb nevekkel – a teljesség igénye nélkül!

dr. Fuchs Jenő, a magyar kardvívás első olimpiai bajnoka

Fuchs Jenő jogászként végzett, sokáig egyesületen kívüli versenyző volt Rákossy Gyula tanítványaként, később sportolt az MTK és az NVC színeiben is. Az 1908-as londoni olimpián jól alkalmazkodott a szokatlan körülményekhez (a mérkőzéseket salakon rendezték), és bejutott a nyolcas döntőbe. Ott Zulawszky Bélával holtversenyben lett első, végül az egy tusra menő döntőben legyőzte ellenfelét. A csapatversenyben újabb aranyérmet szerzett. Összesen hétszer szerepelt a magyar vívó válogatottban, de versenyszerűen evezett és szánkózott is. Sportpályafutása befejeztével ügyvédi irodát nyitott. A magyar kardvívás első olimpiai bajnoka 1955. március 14-én, 72 éves korában hunyt el.

Dr. Fuchs Jenő. (Fotó: vivomuzeum.hu)

Gerevich Aladár, minden idők legeredményesebb magyar olimpiai kardvívója

Gerevich Aladár, aki a Los Angeles-i olimpiai keretbe alig 22 évesen került be. Gerevich Aladár minden idők legeredményesebb magyar olimpikonjaként, hétszeres ötkarikás bajnokként és tizennégyszeres világbajnokként. Olimpiai eredményei kardvívásban: csapat arany: 1932, 1936, 1948, 1952, 1956, 1960. Egyéni eredmények: 1936 bronz, 1948 arany, 1952 ezüst. Emellett tőrvívásban is nyert bronzérmet 1952-ben a csapattal. 

Fiaiból szintén vívókat nevelt Pál két olimpiai bronzérmet szerzett a világbajnoki címei mellett, György pedig olyan kiváló vívók karrierjét egyengette, mint Szilágyi Áron és Szatmári András. 1991-ben hunyt el, 81 éves korában. 

Gerevich Aladár igazi legenda. (fotó: Magyar Olimpiai Bizottság)

Berczelly Tibor, a magyar kardvívás rekordere

Nyolc egyéni bajnoksággal vezeti az örökranglistát és további húsz bajnoki címet is szerzett. Három olimpián igazi csapatemberként segítette győzelemre a magyar kardvívást, Londonban mind a négy csörtéjét megnyerte az olaszok elleni döntőben. Nagy erejű “fenyítő” vágásaitól rettegtek az ellenfelek. Barátai „Suta” néven szólították, a balkezes, heves vérmérsékletű, de meleg szívű sportembert, aki sokoldalúságának bizonyítékaként pisztolylövésben is bajnok, válogatott volt.

1952 júniusa: Berczelly Tibor kardvívó, a magyar olimpiai csapat tagja a tatai edzőtáborban készül az olimpiára.
(MTI Fotó/Magyar Fotó: Seidner Zoltán)

Tordasi Ildikó, a tőrvívó-amazon

Tordasi Ildikó tőrvívó az olasz Maria Consolata Collino ellen nyert 1976-ban Montreálban úgy, hogy Collino fejbe szúrta. A sportolónőnek behorpadt sisakján átment a penge, felsértve a homlokát. Sérülését Kamuti Jenő látta el, de a sisakot nem lehetett helyrehozni, így Bóbis Ildikó adott neki kölcsön sportszert. Bár az olasz talált, Tordasit nem zavarta meg a közjáték, sőt később úgy nyilatkozott, hogy éppen ekkor került lélektani előnybe. Az olimpiai aranyról végül egy tus döntött: a két vívó kétszer egymást találta el, vagyis nem született érvényes találat, majd Tordasi bevitte a döntő tust, megnyerve az aranyérmet. 

Tudtad? Az olimpiai programon a 3 fegyvernem a férfiak részére volt csak évtizedekig elérhető. Nőknek 1996-ig csak tőr volt, ekkor kapcsolódott be a párbajtőr. A kard szakágban pedig 2004-től rendeznek nőknek versenyt az olimpián.

Nagy Tímea, aki szülés után tért vissza, és egyből aranyérmet nyert

Nagy Tímea 10 évesen, 1980-ban kezdett el vívni a Vasasban, mert szerelmes volt egy fiúba. A kapcsolatból nem lett semmi, a vívásnak örök hűséget esküdött.  A 2000-es sydneyi olimpián az egyéni versenyeket a második napon rendezték, amikor Nagy Tímeából olimpiai bajnok párbajtőrvívó vált.

Más megközelítésből vártam ezt az olimpiát. Nem tűztem ki magamnak olyan borzasztó nagy célt, hogy csak az aranyérem, ami jó és számít, aminek örülhetek. Már annak is örülök, hogy szülés után visszajöttem, és itt vagyok másodszor is

 

– mondta akkoriban a Telesportnak.

A sydneyi olimpián nem hitte, hogy a 2004-es athéni olimpiáig vívni fog, de nem hagyta abba, és Elek IIona után ő volt az első magyar vívónő, aki megvédte az első helyét.

Szilágyi Áron, aki olimpiai zászlóvivőként aranyat nyert

Szilágyi Áron kétszeres olimpiai, világ- és Európa-bajnok magyar kardvívó. A 2012-es londoni olimpia döntőjében az olasz Diego Occhiuzzi ellen már 8–1-re is vezetett, végül 15–8-as végeredménnyel olimpiai bajnok lett.

2016. augusztus 10-én a Rio de Janeiróban megvédte olimpiai bajnoki címét, ezzel megszerezve a második olimpiai aranyérmét. 1948 óta ő lett az első magyar sportoló, aki olimpiai zászlóvivőként olimpiai aranyat nyert, illetve Fuchs Jenő (1908, 1912) és Kárpáti Rudolf (1956, 1960) után a harmadik magyar kardvívó, aki megvédte olimpiai bajnoki címét.

Szász Emese, az úszóból lett párbajtőr

Először úszni kezdett, de azt saját elmondása szerint nem szerette, így másik sportágat választott, a párbajtőrt, amit 10 éves kora óta űz. Élete legnagyobb eredményét a Rio de Janeiróban rendezett 2016. évi nyári olimpiai játékokon érte el. Az egész verseny során végig magabiztosan vívó Szász Emese a döntőben került először komoly hátrányba, ott azonban 7–11-es vesztes állásból sikerült fordítania a kétszeres világbajnok olasz Rossella Fiamingo ellen. 15–13-as győzelmével ő szerezte meg a magyar olimpiai csapat első aranyérmét a játékokon.

Olvass még több cikket az olimpiáról az nlc.-n:

(Forrás: wikipedia, olimpia.hu, magyar vívó szövetség, nyitó kép: Szilágyi Áron/Instagram)

Exit mobile version