Szellemvárosok, ahol csak egyetlen lakó maradt

Annak, hogy a település miért néptelenedik el, több oka is lehet: előfordulhat, hogy a természeti katasztrófa miatt kell elhagynia az embereknek otthonaikat, de lehetnek gazdasági okai is, például válságba kerül az a szektor, ami olyan sok környékbelinek biztosított munkát, és a jobb élet reményében sokan – főleg a fiatalok – úgy döntenek, inkább továbbállnak. Szellemvárosok a világ minden pontján vannak, és ez alól az egykor az álmok földjének tartott Egyesült Államok sem kivétel.

Monowi, Nebraska

A 2010-es népszámláláskor mindössze egyetlen lakosa volt ennek a kisvárosnak, mégpedig a most 86 éves Elsie Eiler, aki egy személyben polgármester, hivatalnok, pénztáros, könyvtáros és csapos. Monowit 1902-ben alapították, és az 1930-as években volt a legnagyobb számú a népesség, közel 150 lakosa volt. Hatvan évvel később azonban már csak Elsie Eiler és férje, Rudy maradt, de a férfi sajnos 2004-ben elhunyt. Ugyan lehet, hogy a vidéki szellemvárosban Elsie egyedül él, de van egy kocsma, amit nyitva tart, hogy legyen hova betérni azoknak, akik arra járnak, és férje emléke előtt tisztelegve alapított egy ötezer kötetből álló könyvtárat is.  Az idős asszony és Monowi közben pedig elindult a hírnév útján, több hirdetésben is szerepeltek, számos cikk foglalkozott a történetükkel, és 2018-ban az Arby’s étteremlánc itt terítette ki a világ legnagyobb kültéri reklámplakátját, ami a maga több mint 28 m²-es területével még a Guinness Világrekordok Könyvébe is bekerült.

Hibberts Gore, Maine

Szintén a 2010-es népszámláláskor állapították meg, hogy csupán egyetlen emberből áll a népessége ennek a közigazgatási területnek, amit csak nagyon nagy jóindulattal lehet településnek nevezni, ez tulajdonképpen egy senki földje. Karen Keller, aki csupán száz méterre lakik Palermo városának határától, nem is igazán értette, hogy a népszámlálást követően miért írtak róla az újságok, szerinte nem teljesítmény az, hogy egyedül él egy város közelében, hiszen attól senkinek sem lett jobb az élete kerek e földön.

Hobart Bay, Alaska

Az öböl 1889-ben kapta a nevét az amerikai haditengerészet egyik tisztjétől, és eredetileg favágók vertek itt tábort, de szépen-lassan ez a környék is elnéptelenedett, de az 1990-es években az illetékes hivatal úgy gondolta, a népszámlálások alkalmával az öböl külön egységnek számít majd. Ekkor még 187 fő volt a lakosság, de a 2000-es népszámláskor csupán hárman éltek itt, egy házaspár és egy férfi, de a népesség 2010-re egy főre csökkent. David Jorgensen egyedül maradt, ami nem csoda, hiszen az öblöt állítólag csak a vízen, illetve csak a levegőből lehet megközelíteni. Mindeközben a környéken komoly több területet is tulajdonló Goldbelt cég felvetette, hogy szeretne egy kagylófarmot létesíteni, illetve szerintük ez egy tökéletes úti cél lenne a tengerjáró hajók számára.

Bonanza, Colorado

A Bonanza 1880-ban ezüstbányászoktól kapta a nevét , akik úgy gondolták, hogy itt majd megcsinálják a szerencséjüket, a bonanza szó magyarul annyit jelent, hogy váratlan szerencse. Az elkövetkező néhány évtizedben Bonanza réz-, cink- és ezüstbányászat egyik virágzó központjává nőtte ki magát, több ezer bányász lakott itt, a városban két szálloda, hét táncterem épült, és még saját baseballcsapat is volt. Ma Bonanza inkább turistacélpontként működik, és ugyan 200 embernek van itt ingatlanja, és a népszámlálási adatok szerint több mint tucatnyi lakosa van, állítólag csupán egyetlen ember van, aki egész évben itt él: Mark Perkovich nyugalmazott tűzoltó, aki két évtizede döntött úgy, hogy szeretne egy kicsit elvonulni a világ zajától. 

Buford, Wyoming

Az 1800-as évek végén több mint kétezer lakosa volt ennek a városnak, de ahogy haladt tovább a Csendes-óceán felé tartó vasúthálózat kiépítése, úgy kezdett el apadni a népesség, és 2008-ra csak egyetlen lakosa maradt, Don Sammons. Buford története szomorúbb, mint Monowié, ugyanis négy évvel később Sammons is úgy döntött, hogy ideje továbbállni, és aukcióra bocsájtotta egykori otthonát, a legnagyobb licit két vietnami férfitől érkezett, akik 900 000 dollárt ajánlottak neki. 

Később kiderült, hogy az ajánlattevők a PhinDeli kávé forgalmazói voltak, és a városnévhez hozzácsapták a márkanevet is. Az új tulajdonosok soha nem költöztek a városba, és 2018-ban az a boltocska is bezárt, amit előbb Don Sammons, majd egy Jason Hirsh nevű fickó működtetett.

Szellemvárosok a világ minden tájáról:

• Szellemvárosba költözött, de nem erre számított
• Eladó egy 70 éve lakatlan szellemváros Ausztráliában
• A 120 éve lakatlan itáliai szellemfalu, ahova bármikor szívesen beköltöznénk