Csienkuj He kínai kutató 2018 november végén jelentette be a hírt, hogy megszülettek az első szerkesztett genommal rendelkező csecsemők, Nana és Lulu. A kísérleti jellegű beavatkozástól azóta a kínai hatóságok is elhatárolódtak a kutatásetikai normák megsértése miatt.
Sokan azt remélik, hogy a génszerkesztés lehetőségével leküzdhetjük a gyermekhez jutás biológiai akadályait, kezelésekhez, vagy akár szebb élethez is juthatunk. De vajon belefoghatunk-e már ebbe?
A génszerkesztés rengeteg problémát megoldhat, de legalább annyi etikai és morális kérdést vet fel (Fotó: Getty Images)
A génszerkesztés számos lehetséges beavatkozást adott a kutatók kezébe, amelyek azonban alaposan átalakíthatják a huszonegyedik századi biopolitikát, az egészségügyet és a bioetikát is. A CEU Határtalan tudás előadás-sorozatának következő eseménye ezzel a témával foglalkozik.
A Határtalan tudás ezúttal is szakértő előadókat hívott meg. Az eseményen beszél majd Sándor Judit, a CEU professzora, a CEU Bioetikai és Jogi Központjának igazgatója, az UNESCO Bioetikai részlegének volt vezetője, Dinnyés András, a Szegedi Tudományegyetem professzora, a Biotalentum Kft. igazgatója, illetve Kakuk Péter bioetikus, a CEU Bioetikai és Jogi Központjának kutatója, a WHO Kutatásetikai tanácsadója, az Európai Orvosi és Egészségügyi Filozófiai Társaság elnöke.
A Határtalan tudás következő előadása a YouTube-on követhető majd, a szervezők ígérete szerint a végén a nézőknek lehetősége lesz kérdéseket is feltenni a meghívott szakértőknek.
Még több tudomány az nlc-n:
- Színes LED-ekkel tartják távol a rovarokat a terményektől Hollandiában
- Az emberiség történelme tényleg bénázások sorozata?
- Új szervet találtak holland tudósok az emberi szervezetben