Kim Petras munkássága nemcsak popelőadóként tarthat számot érdeklődésre, ugyanis a 29 éves előadóművész komoly hatást gyakorolt a transznemű közösségre azzal, hogy ő volt a legfiatalabb transzszexuális a világon, aki nemiszerv-átalakító műtéten esett át már tizenhat évesen, miután tizenkét éves korától női hormonokat szedett. Petras rengeteget szerepelt a német médiában, és hozzájárult ahhoz, hogy az országban már tizenhat éves kortól jóváhagyják a nemiszerv-átalakító műtéteket. Eleinte modellként aratott sikereket, de a szívügye mindig is a popzene volt. Már tizenévesen dalokat írt, amiket eleinte a MySpace-re, később pedig a YouTube-ra pakolt fel, és idővel egyre több ember ismerte meg popzenészként. Az idei év nagy fordulatot hozhat a karrierjében, hiszen a következő albumát már egy nagy kiadó, a Universalhoz tartozó Republic Records adja ki. Kim Petrast egy nemzetközi Zoom-kerekasztal beszélgetésen kérdezhettük az MTV EMA-s budapesti fellépése apropóján..
Nemrég szerződtél a Republic Recordshoz. A független évek után ez az első nagy kiadó, amivel együttműködsz. Befolyásolja ez azt, hogy milyen zenéket írsz?
A karrierem beindulása óta független előadó voltam, és sokáig nem is éreztem szükségét annak, hogy ezen változtassak. Aztán találkoztam a Republicosokkal, akik azzal kezdték, hogy náluk biztosan megőrizhetem a kreatív szabadságom, és csak azt szeretnék, hogy azt folytassam náluk, amit idáig csináltam, ők pedig segítenek nekem abban, hogy minél több emberhez eljuthasson a zeném. Azt éreztem, hogy maximálisan megbíznak bennem. Rengeteget dolgoztam azon, hogy minél jobb dalszerzővé váljak, és úgy gondolom, a zeném eljutott arra a szintre, hogy megérdemelje egy korábbinál nagyobb közönség figyelmét. A popdalok írása már tizenkét éves korom óta az első számú szenvedélyem, gyerekként Németországban rengeteg zenét hallgattam, és nemcsak hallgattam, hanem szinte már tanulmányoztam őket, hogyan épülnek fel. A szüleimtől kaptam egy laptopot, aminek segítségével elkezdtem demókat felvenni a gyerekszobámban. Döbbenet, hogy a gyerekszobai dalírásból hová jutottam el. A popzene máig a mindenem, hiszen teljesen megváltoztatta az életemet. Ha meghallok egy jó popdalt, máig képes vagyok minden problémámról megfeledkezni arra a három percre, amíg tart. Hiszem, hogy semmi sem tudja úgy felemelni az ember lelkét, mint egy igazán jó popsláger. A karantén idején rengeteg popdalt hallgattam, és nagy segítségemre voltak abban, hogy ne kattanjak be a bezártságtól.
Kim Petras (Fotó: Shirlaine Forrest/Getty Images)
Rengeteg fiatal lány imád téged, sokan próbálnak utánozni és úgy kinézni, mint te. A példakép szerep nem helyez rád nagy nyomást?
Ez nem változtat azon, aki vagyok, és nagyon örülök, hogy azért szeretnek, aki valójában vagyok. Nem félek attól, hogy hibázok, hiszen a legjobb példaképek pont azok, akik maguk is hibáznak időnként, és azt is megmutatják, hogyan tanulnak a hibáikból, hogyan fejlődnek általuk. Szerencsés vagyok, hogy sokan figyelnek rám és inspirálhatom az embereket, esetleg hozzásegíthetem őket ahhoz, hogy általam fel merjék vállalni önmagukat. Arra törekszem, hogy minden helyzetben önmagam legyek, és ezzel inspiráljam az embereket. Azt szeretném, hogy a rajongóim is felvállalják önmagukat, és kihozzák magukból mindazt, ami bennük rejlik. Nincs rajtam nyomás, hiszen nem szeretnék tökéletes lenni, a sikereim mellett a bukásaimat is felvállalom. Nincs nagyobb erő annál, mint felállni a padlóról egy bukás után.
Hamarosan fellépsz az MTV EMA gáláján Budapesten. Elmeséled, mire számíthatunk?
Gyerekkorom óta nézem az EMA-t, rendkívül izgatott vagyok attól, hogy most én is színpadra léphetek ott. Egészen szürreális számomra, hogy az EMA történetében én lehetek az első transznemű előadó. Gyerekként sokat jelentett volna számomra, ha láthatok egy hozzám hasonló előadót az EMA színpadán, és biztos sokaknak jelent majd rengeteget, hogy engem ott láthatnak majd. Egy álom válik valóra ezzel. Az új albumról egy vadonatúj dallal érkezem, amiben benne van az egész lényem, a zeném esszenciája. Igazi szuperpop dal. Az is fontos számomra, hogy mindezt pont Magyarországon adhatom elő, ahol a médiában komoly cenzúra éri az LMBTQ tartalmakat. Erővel tölt el, hogy pont egy ilyen országban léphetek fel, és mutathatom meg, ki vagyok valójában. A Music Television biztosított arról, hogy semmilyen cenzúra nem érheti a budapesti előadásomat, minden úgy lesz, ahogyan azt elképzeltem. Izgatott vagyok emiatt.
Kaptál üzeneteket a magyar rajongóidtól és a magyar LMBTQ közösség tagjaitól a közelgő fellépésed kapcsán?
Vannak felétek barátaim, akik elmondták, mennyire csalódottak amiatt, hogy a közösségüket korlátozó törvényeket hoztak, az pedig különösen elkeserítő számukra, hogy az LMBTQ közösséget a törvényhozók szándékosan összemosták a pedofíliával,
miközben a pedofíliának semmi köze a közösségünkhöz.
Felháborító, hogy ugyanabba a kategóriába sorolták a közösségünket, mint a pedofilokat. Nehéz elképzelni, milyen lehet az, amikor ilyen durva módon megbélyegeznek, a létezésedet pedig cenzúrázzák a televízióban. Szeretnék segíteni a rajongóimnak azzal, hogy önmagam vagyok és önmagamat adva lépek fel Magyarországon. Fontos látni, hogy a változás már itt van, és nem szabad feladni, ha útközben nehézségekkel kerülünk szembe. Hiszek abban, hogy javulni fog a helyzet, eltűnik majd a cenzúra, és nem akarják majd megmondani fentről, hogyan kell helyesen élni. Elborzaszt, hogy vannak a világon országok, ahol csak azért képesek bántani valakit, mert fel meri vállalni magát. A legnagyobb gond a világgal, hogy sokan azt hiszik, csak az ő életmódjuk az egyetlen lehetőség, és ha valaki nem úgy él, mint ők, akkor az biztos valami őrült vagy perverz alak. Hihetetlen, hogy még most, 2021-ben is mennyien gondolkodnak így.
Mit gondolsz, az elmúlt években jobb lett a sorsa az LMBTQ közösségnek a világon?
Imádom az LMBTQ közösséget, gyerekkorom óta a része vagyok, és látom a fejlődést is, de csak bizonyos országokban. Amerikában vagy Németországban már nem számít akkora ügynek a gender. Az én álomvilágomban az emberek nem azzal foglalkoznak, hogy folyton megítéljenek másokat, és mindenki úgy élhet, ahogy csak szeretne. Nincs betiltás, nem létezik cenzúra, és mindenki önmaga lehet. Gyerekként én is úgy éreztem, hogy bujkálnom kell, és el kell rejtenem az igazi önmagamat, és nem szeretném, hogy akár egyetlen gyerek is így érezze magát. Brutális dolog a rejtőzködés, árt az ember lelkének. Arra biztatom az embereket, hogy vállalják fel önmagukat, és azt szeretném, hogy a gender téma többé ne legyen akkora ügy, mint amit most sok helyen csinálnak belőle. Utálom, ha megpróbálják megszabni, mit tehet egy nő vagy mit tehet egy férfi: mindannyian emberek vagyunk, teljesen egyenlőnek kellene lennünk. Remélem, a magam módján én is része tudok lenni a változásnak. A fellépéseimen is ezt az üzenetet közvetítem. Azt szeretném, hogy az emberek mindenféle emberekkel találkozzanak, ne csak a hozzájuk hasonlókkal.
Transzneműként milyen a viszonyod a feminizmussal?
A feminizmus harc az egyenlőségért, és számomra az egyenlőség mindennél fontosabb. Magamra feministaként tekintek, hiszen abban hiszek, hogy mindenkinek joga van az egyenlő bánásmódra. Örülök annak, hogy a feminizmus egyre nagyobb teret nyer már csak azért is, mert magam körül azt látom, hogy a legtöbb nőt nem igazán zavarják a transz nők, ellentétben sok heteroszexuális férfival. Azt tapasztaltam, hogy a nők elfogadóbbak. A legtöbb támogatást az életem során nőktől kaptam, legyen szó az édesanyámról vagy a lányokról a suliban, vagy akár a popszakmában dolgozó nőkről. Úgy érzem, a nők többsége sokkal inkább elfogadja a nőiségemet, mint a férfiak. Persze mindig vannak kivételek.
Fotó: Natasha Moustache/Getty Images
Gyerekkorodban még nem voltak transznemű előadók a popzenében, akikre felnézhettél volna. Kik voltak a példaképeid akkoriban?
Ru Paul már akkoriban is aktív volt, és már a puszta létezésével rengeteg ember számára adott reményt az LMBTQ közösségben. Ru Paul régen is egy csoda volt, és még ma is az. Lassacskán meghódítja a világot. Egyre több országba viszi el a Drag Race-t. Ő a bizonyíték arra, hogy az LMBTQ közösség tagjaként is lehet világsikert elérni. Az első transznemű ember, akit életemben láttam Amanda Lepore volt: lenyűgözött, amikor először megláttam őt a tévében. Szerencsére nemrég személyesen is találkozhattam vele, és elmondhattam neki, mekkora hatással volt rám, hiszen rajta keresztül láthattam először, hogy vannak a világban olyan emberek, mint én. És persze ott van még Cher, aki vérbeli legenda és idol, és hihetetlen, mennyit tett a kiállásával a közösségünkért.
A szakmádban gyakoriak az együttműködések a különböző előadók között. Elmondanád, kik azok, akikkel szívesen készítenél közös dalt?
Megőrülök Doja Catért és Megan Thee Stallionért. Imádom, hogy mostanában akkora figyelmet kapnak a szexualitásukban felszabadult nők a popzenében. Csodálatos, hogy a nők ugyanolyan nyíltan beszélhetnek a szexualitásukról, ahogyan azt a férfiak teszik. Erőt ad, mert ezáltal is tabukat döntünk le. Hihetetlen, mennyi úttörő női előadó van most a hiphopban, akikkel örömmel együttműködnék. A Daft Punk is régi nagy szerelmem, de sokan vannak még, és nem akarok mindenkit felsorolni.
Ha jól tudom, a popszakmából sokan támogattak az utadon. Ki volt az, akinek igazán meglepett a támogatása?
Ha nem is direktben engem, de rengeteg popsztárt látok, aki támogatja a közösségünket. Katy Perry, Ariana Grande, Demi Lovato, Miley Cyrus vagy épp Lady Gaga is mind kiállnak értünk és sokat köszönhetünk nekik. Ők a mi harcosaink, hiszen értünk harcolnak. Remélem, már önmagában az sokak számára bátorító lesz, hogy most már van egy transznemű popsztár is, hiszen ezáltal is színesedik a paletta.
A saját zenédet hívtad már párszor rágógumi popnak…
A rágógumi popot sajnos az emberek hajlamosak lenézni, eközben megfeledkeznek arról, hogy még a legegyszerűbb popdalt is borzasztóan nehéz jól megcsinálni. Nagyon melós dolog ám egy fogós, könnyen dúdolható popdalt letenni az asztalra. Ehhez képességek kellenek, nem úgy működik, hogy csak összedobsz egyet. Egy életen át kell gyakorolni a dalírást ahhoz, hogy igazán jó legyél benne. A rágógumi pop egyfajta stigma, ami az évek során rám ragadt, de én egyáltalán nem bánom. A popzene lehetőséget ad számomra, hogy a legőrültebb, legvadabb ruhákba öltözzek, és ezzel is azt üzenem az embereknek, hogy nem kell beállniuk a sorba, és nem kell aszerint öltözködniük, ahogy a nagy többség teszi. Az öltözködéssel is kifejezhetik önmagukat. Bármit felveszek, amiről azt gondolom, hogy gyönyörű.
Fotó: Claudio Lavenia/Getty Images
Hamarosan betöltöd a harmincat. Mit vársz ettől az életszakasztól?
Izgatott vagyok emiatt. Gyerekként az egyik kedvenc filmem az Elvált nők klubja volt, amiben megláttam Goldie Hawnt és rögtön azt mondtam, hogy olyan akarok lenni, mint ő. Oké, tudom, ő nagyjából ötven lehetett akkortájt. (nevet) Egyszerűen imádom az erős, határozott nőket, és ahhoz, hogy valaki ilyenné váljon, az életkor is határozottan hozzájárul. Várom, hogy én is ilyen nővé érjek. Úgy tekintek az öregedésre, mint olyasvalamire, ami által még inkább kiteljesedhetsz és önmagad lehetsz. Izgatottan várom, hogy ez megtörténjen.
Végül elmeséled, hogyan készülsz a budapesti fellépésedre?
A legkönnyebb része számomra mindig a megfelelő kosztümök és színpadkép kitalálása, nagyjából rögtön kialakul a fejemben egy ötlet, hogy milyen külsőségeket szeretnék használni a fellépésemen. Az már más kérdés, hogy az elmélet hogyan válik gyakorlattá: az mindig sokkal nehezebb. Mióta felkértek a show-ra, folyamatosan gyakorlok rá, és azon vagyok, hogy a lehető legjobb formában állhassak színpadra. Énekgyakorlatokat tartok, rengeteg vizet iszom, mindent megteszek azért, hogy a legjobbat nyújtsam. Meg akarom mutatni Budapestnek, hogy úgy nézhetsz ki, ahogy csak akarsz, nem számít, mit gondolnak mások, csak légy önmagad. Alig várom, hogy lássátok.
Az MTV EMA gálát november 14-én rendezik meg Budapesten, és élőben közvetítik a Music Television műsorán.