Az iskolákban is terjed a koronavírus-járvány, és arra, hogyha egy osztályban van igazolt fertőzött, a szülők tapasztalatai szerint eltérően reagálnak az intézmények, van, ahol mindenkit hazaküldenek, máshol csak a közvetlen kontaktoknak kell otthon maradniuk egy ideig, írja a cikkében a Telex. Hozzáteszik, arról egyelőre nincsen friss statisztika, hogy az iskolák hány százalékában okozott problémát eddig a fertőzés; az elég ritka, hogy egy intézményt bezárnak, az viszont előfordul, hogy a szülők egy része eltitkolja, hogy a családban covidos beteg van, és a látszólag tünetmentes vagy csak egy kicsit beteg gyermeket iskolába küldik.

A Telex kiemeli, hogy a mostani járványhullámban az iskolák bizonyos fokú önállóságot kaptak a járványkezelési intézkedéseknél, a bölcsődékben, az óvodákban, az iskolákban az igazgatók, az egyetemeken a rektorok határozhatják meg például azt, hogy kell-e, és ha igen hol maszkot viselni. És persze vannak olyan központi ajánlások, amire támaszkodhatnak, ezek alapján például: 

• Ha egy diákról kiderül, hogy fertőzött, erről értesíteni kell az iskolaorvost, a diáknak értelemszerűen otthon kell maradnia, a szülőnek pedig a háziorvossal kell konzultálnia, áll az NNK eljárásrendjében. A fertőzésről az iskola értesíti a kormányhivatal népegészségügyi hatóságát, állami iskolánál a tankerületet, egyházi vagy alapítványi iskolánál a minisztériumot. A tanuló vagy pedagógus csak orvosi igazolással vagy kórházi zárójelentéssel mehet újra iskolába. Az ajánlás szerint akkor lehet valakit gyógyultnak nyilvánítani, ha legalább 3 napja láztalan, légúti tünetei megszűntek, és a tünetek kezdete után legalább 10 nap eltelt. Ha valaki nem akar szoros kontaktként 10 napig otthon maradni, előbb is szabadulhat a karanténból, de ennek feltételei vannak: a diáknak a fertőzött társával való találkozó után 4 nappal PCR-tesztet kell csináltatnia, majd pedig 48 óra múlva egy másikat. Ha mindkettő negatív, akkor térhet vissza az osztályba.
• A karantént a területi népegészségügyi hatóság rendelhet el az iskolában, rendkívüli szünetet az Oktatási Hivatal, az online oktatásról pedig az operatív törzs hoz döntést. Az alsó tagozatokon gyakrabban fordul elő, hogy egy fertőzött miatt egy komplett osztályt hazaküldenek, és a már jól bejáratott módszer szerint egy időre online oktatásra térnek át. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma korábban azt közölte: az alapelv az, hogy mivel az oltás 12 év felett elérhető, és a diákok nagy része fel is vette azt, így egész osztályt vagy az iskolát csak az alsóbb évfolyamokon, az óvodában vagy az általános iskola 1–6. évfolyamán zárnak be tömeges fertőzés esetén.

Ami a felsőoktatást illeti, az Eötvös Loránd Tudományegyetem például szeptember eleje óta heti rendszerességgel készít felméréseket az egyetemi polgárok körében a Covid–19-érintettségről, a kérdőívek alapján változtattak a tanulmányi és vizsgaszabályozáson is, a dékánok a szorgalmi időszak fennmaradó részére bizonyos kurzusokon megengedhetik az online oktatást. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán november 23-án már áttértek az online oktatásra, a Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karon viszont még nem, és egyes hallgatók szerint a járványügyi szabályzat nehezen átlátható. A dékán szerint nem lehet általános hallgatói tiltakozásról beszélni a 4 ezer fős bölcsészkaron, de persze nem ítélik el azokat, akik aggódnak a járvány miatt, és intézmény törekszik minimalizálni a kockázatokat.