Férfiaknak szánt „bazira kell” ajándékok: tényleg szükségük van rájuk?

Közeleg a karácsony, ami sok-sok mindent jelent, például azt, hogy már megint megállíthatatlanul terjednek a férfiaknak szánt, férfias tárgyakról szóló listák, általában ugyanazzal a címmel:

Legfeljebb a szám különbözik: van, amelyik megelégszik 20 vagy 30 tárggyal, van, amelyik meg sem áll 100-ig, de a leghíresebb, Tom Ford által írt listán (amely ráadásul kevésbé a konkrét javakról, inkább a mentalitásról szól) például csak 15 tétel szerepel.

Mondanom sem kell, az ilyen listák nagy része baromság, ízes magyar szóval élve: bullshit. Összegyűjtöttem párat, kiragadtam a minden egyes ilyen cikkben előforduló tárgyakat a pénztárcától a szakácskésen át a karóráig, és elmondom, hogyan sikerült (vagy nem sikerült) végigcsinálnom ezek nélkül az elmúlt 39 évemet, szem előtt tartva munkásosztálybeli származásomat és örökségemet, majd osztályozva a tételeket bullshitfaktor szerint: minél nagyobb a pontszám (1-től 5-ig), annál kevésbé van szüksége az adott tárgyra az igazi férfinak. Vagy bárkinek.

Hétvégi táska (weekend bag)

A „tárgyak, amik nélkül nem férfi a férfi” listák eme visszatérő eleme a legárulkodóbb jele annak, hogy az ilyen tartalmak szerkesztői mennyi műveltséget és intelligenciát néznek ki olvasóikból. „Hétvégi táska? Micsoda hülyeség ez, hagyjuk már!” – horkannak fel a kifejezést hallva a munkásosztály öntudatos tagjai, teljes joggal: a hétvégi táska – tehát egy táska, amelyet csak hétvégente, illetve a hétvégékre jellemző tevékenységek kedvéért illik elővenni – az imperialista huncutság tökéletes példája, megjelenése és elterjedése az „önmagára igényes, maszkulin férfiak” szubkultúrájában pedig annak a tünete, hogy a civilizáció rákfenéje, a posztkapitalista berendezkedés végstádiumába lépett.

A hétvégi táska elvileg mindenre jó (lazán beledobálhatod a legszükségesebbeket, és pattanhattok is be a bömösbe az új csajjal egy laza adriázásra), gyakorlatilag semmire. Nincs semmi, amit egy magyar férfi egy Quechua túrazsákkal, egy ikeás hátitatyóval és egy bármelyik aluljáróban kapható, legfeljebb ötezer forintos sporttáskával ne tudna megoldani.

Bullshitfaktor:5/5

Bőrpénztárca

A készpénz alkonyán, a koronavírus legsúlyosabb hónapjaiban, amikor eleve illik érintésmentesen fizetni, a pénztárca létjogosultságát is teljes joggal vonjuk kétségbe, azt meg pláne, hogy bőrből kell lennie. A környezettudatos-fenntartható szempontrendszerről nem is beszélve. Az igazi proletár (és a hipszter, de őket most hagyjuk) különben is az apjától örökölt, szanaszéjjel repedezett és kopott, lengyel piacról okosított autós brifkóval nyomul, esetleg a kilencvenes évek elején vásárolt, és azóta legfeljebb háromszor kimosott hasitasival, de ezek is legfeljebb akkor indokoltak, ha tulajdonosuk munkaköréből fakadóan rengeteg készpénzzel dolgozik.

A férfias tárgyak listáinak írói pedig aligha ezekre gondoltak, inkább a vékony, nagy műgonddal tervezett, és ennek megfelelően pofátlanul túlárazott dizájnertermékekre, amelyekbe még a szurkolói kártyát is úgy kell beleszuszakolni, a nem szabványos papírokat (TAJ-kártya, angol nyelvű oltási igazolófecni) felejtsük el, az aprópénzről nem is beszélve.

Bullshitfaktor: 5/4

Zsebkés

Proliszemmel okos eszköz és értelme is van, nem véletlen, hogy a magyar férfinak történelmileg alapvető szükséglete a svejci (szigorúan így, e-vel) bicska, esetleg az egyszerű, kinyitható, az évtizedes kitartó élezésekkel egészen vékonnyá erodált zsebkés. A zsírszalonna-szeleteléstől a kábelcsupaszításon keresztül a szó szerint kiélezett kocsmai helyzetek rendezéséig univerzális funkcionalitással bír, de azért szemléljük csak szkeptikusan, ahogy megint trendivé válik: az Amazonról rendelhető „kézműves” zsebkések forgalmazói által targetált ficsúroktól az is csoda, ha egyáltalán ki tudják nyitni, használni meg úgysem fogják semmire, ráadásul úgyis elveszik tőlük a reptéren.

Bullshitfaktor: 5/3

A tökéletes szakácskés

Tökéletes ugyan nem létezik, de abban igazuk van a listáknak, hogy mindenkinek szüksége van egy nagyon jó minőségű, elnyűhetetlen, jól élezhető késre. Külön tetszik, hogy ezzel azt sugallják, hogy a férfiaknak elég egy darab kés mindenhez, ez ugyanis pontosan így van: az a férfi szemében nem kés, amivel nem lehet pont olyan hatékonyan csirkemellet szeletelni, mint kenyeret vágni, vagy éppen kábelvezető csövet darabolni. Külön öröm, ha a nyele alkalmas a boroskupak üvegtestbe való benyomására, ha megint elkevertük a dugóhúzót, vagy eleve nincs is olyanunk, elvégre a kollégiumi évek soha nem érnek véget.

Bullshitfaktor: 5/1

Minőségi bakancs

Épelméjű ember nem vonja kétségbe, hogy nem élet az élet egy megbízható bakancs nélkül, és nemcsak a férfi életéről van szó, hanem mindenkiéről. Csakhogy itt nem a megbízható bakancsokról van szó, hanem az ötvenezer forintnál kezdődő, de inkább nyolcvanezer feletti darabokról, amelyek gyártói nem győzik hangsúlyozni az exkluzív anyaghasználatot, a perfekcionista tervezést és a rigorózus minőség-ellenőrzést a gyártás során. És bár az ebben az árkategóriában kapható bakancsok esetében valóban tisztességesen megdolgoznak az egydolláros órabérükért a kínai és vietnámi gyerekmunkások, a kész terméket inkább társasági eseményekhez ajánlják, oda biztosan nem, ahova tényleg kell a jó bakancs – nem véletlenül.

Az pedig végképp mindent elmond, hogy a férfiastárgy-listákon ilyen dumák mennek, amikor a bakancsokról van szó:

Ezt tényleg nem mi találtuk ki, hanem valaki leírta és pénzt kapott érte. Ettől persze még a jó – a tényleg jó – bakancs nagyon fontos.

Bullshitfaktor: 5/2

Egy csodálatos fémszíjas óra

Hatalmas baromság – és ezt egy olyan ember írja, aki imádja az órákat és elviselhetetlen hiányérzete volt, hogy csak 14 ezer leütést szentelt a témának, amikor legutóbb egy női magazinban is aktuális volt. (Meg még háromezret, hála Ferenc pápának.) 2021 van, azaz a kar- és zsebóráknak végképp semmi értelme, vagyis nagyon-nagyon kevés helyzet van az életben, amikor egy kicsit talán praktikusabbak, mint az okostelefon. Az óra ennek ellenére csodálatos eszköz – de csak az esztétikai és élvezeti értékéért érdemes bolondulni értük, és esetleg a technológiai és történelmi hátterük okán, üzenetértékű státuszszimbólumként viselni és befektetésként birtokolni őket konkrétan bűn. Azaz nincs semmi baj, ha karóra nélkül éled le az életed; ha megteheted, viselj egyet (hármat, tízet), de ne azért, hogy határozottabb, stílusosabb férfi legyél, mert csak hülyét csinálsz magadból.

Ezt a fémszíjfétist (Tom Ford kitétele) pedig végképp nem értem.

Bullshitfaktor: 5/4

Férfiparfüm

A listák – például a leghíresebb, a Tom Ford-féle 15 dolog, amit minden férfinak birtokolnia kell – nem is egyszerűen parfümöket emleget, hanem „az illatot, amely a védjegyeddé válik”. A helyzet az, hogy én panelban nőttem fel, és ott bizony voltak védjegyszerű, izé, „illatok” (konkrétan pontosan tudtuk, ki volt előttünk a liftben), de az biztos, hogy nem parfümtől. A higiénia fontos, és ha valaki rutinosan mozog a BKV-n és a talponállókban, pontosan tudja, hogy ezt a memót sajnos bizony több millió honfitársunk nem kapta meg. A rendszeres mosakodáson kívül persze valamiféle illatosítás sem árt, de annak, hogy a parfüm kötelező jelleggel a napi rutin része kell, hogy legyen, hadd mondjak ellent. Már csak az elmúlt 39 évem miatt is, amely alatt egyszer nem volt parfüm a kezemben, és bizony vágtak már a fejemhez sok-sok mindent azok, akikkel ilyen-olyan okokból rendszeresen fizikai kapcsolatba kerültem, de az illatommal pont nem volt baj, sőt. Igaz, védjegyem sem lett.

Azaz mégis használtam már parfümöt, pont idén, illemből, úgy éreztem magam tőle, mint aki egész nap három méterre áll a Nyugati pályaudvar előtti kürtőskalácsostól, és még három nap múlva is éreztem magamon. Köszi, kihagyom.

Bullshitfaktor: 5/4

Megfelelő poharak a különböző (rövid)italokhoz

Azt nem kell ragoznunk, hogy a magyar férfi (nő, család) háztartásának mennyire szerves része a változatos és folyamatosan karban tartott alkoholkészlet. Az alkohollal való egészségtelen viszony jelenleg a legsúlyosabb közegészségügyi, társadalmi és (így aztán) gazdasági veszélyforrás, ez azonban messze kevés ahhoz, hogy felszámolja azt a széles körben elfogadott mentalitást, hogy

Ezt vallják a férfiastárgy-listák készítői is, akik szerint a minőségi, kiejthetetlen nevű single malt scotchokra, egzotikus ginekre és kisüzemi sörökre épülő alkoholválasztékhoz pohárkészletet is kell passzintania az öntudatosan piáló férfiaknak. Arra azért kíváncsiak lennénk, a célcsoport tagjai közül hányan érzik a különbséget a konyakospohárban és a default ikeás vizespohárban ugyanazon forrásból felszabaduló illatok között, de nyilván van létjogosultsága, és jó móka is, ha az ember akkora luxusban él, hogy csak ennek képes egy egész konyhaszekrényt szánni. Én mindenesetre ismertem boldog férfiakat, akik egy egész életet végigtoltak úgy, hogy mindent a negyven éve megőrzött és gondosan elöblített, jellegzetes mintájú, üveg mézescsuporból ittak meg, és boldogok voltak ezzel, igaz, ma már egyikük sincs túl jó bőrben. Vagy semmilyenben sincs.

Bullshitfaktor: 5/3

Klasszikus szabású frakk

Tom Ford szerint a frakk kötelező eleme minden tisztességes férfi ruhatárának. Egy elég – de az legyen. Szerintem meg tegyél fel magadnak egy kérdést: mikor volt utoljára szükséged ilyesmire? Na látod. Oké, tegyél fel magadnak még egyet: el tudod képzelni, hogy szükséged lesz rá valaha is? És még egy utolsót: ha mégis elhívnának valahova, ahol kötelező a frakk, őszintén, el akarnál menni?

Akkor ezt meg is beszéltük.

Bullshitfaktor: 5/5

Egy sport, amit imádsz és jó is vagy benne

Újabb Tom Ford-tipp, a kevés jogos és megszívlelendő tételek egyike. Én csak annyit tennék hozzá, hogy döntsd el, melyiket választod: azt, amelyiket imádod, vagy azt, amelyikben jó vagy? A kettő ugyanis egyáltalán nem ugyanaz, sőt, a férfiak többségénél nem is találkozik a Venn-diagram két köre. Ha tanácsolhatok valamit: ha nincsenek élsportolói ambícióid, azaz nem szeretnél pénzt keresni azzal, hogy gyötröd a tested, válaszd az előbbit, akkor is, ha nagyon béna vagy. Szerencsére van választék egyedül, szemtanúk nélkül is végezhető sportokból, az igazi győzelem mégis az, ha megtanulsz magasról tenni arra, hogy ki mit gondol, és mersz ország-világ előtt kapálózva, zihálva és mindenféle ritmus nélkül futni, úszni, dartsozni vagy éppen fortnite-ozni. Adott esetben legalább akkora győzelem, mint másnak elhozni egy olimpiai aranyat.

Bullshitfaktor: 5/2

via GIPHY

Humorérzék

Lelki alkat, nyitottság és intelligencia kérdése, azaz egyáltalán nem, vagy csak kínkeserves munkával fejleszthető, mégis teljes mértékben egyetértünk (már megint) Tom Forddal. Annyira, hogy ha ez megvan, az kiváltja az összes többit is.

Kivéve a szakácskést. Az azért legyen.

Bullshitfaktor: 5/0