Itt a válasz: ezért látszódik hidegben a leheletünk

Bors Hanna | 2022. Január 09.
Bennetek is felmerült már a kérdés, hogy mi okozza a jelenséget? És hogy a melegben miért nem láthatjuk a leheletünket?

A hidegben látszódó lehelet gyakorlatilag nem sokban különbözik a ködtől, a létrejöttének az oka pontosan ugyanaz: 100% fölé emelkedik a levegő relatív páratartalma, és a pára kicsapódik a levegőben.

Mi történik?

A leheletünk testhőmérsékletű, a relatív páratartalma pedig 95% körüli. A külső levegő ennél jellemzően hidegebb, és a páratartalma is alacsonyabb.

Az emberi test körülbelül 60 százalékban vízből áll, ami azt jelenti, hogy kilégzéskor a szánkon át nemcsak szén-dioxid, hanem bizonyos mennyiségű vízgőz is távozik – írja a Mental Floss. A vízmolekulákról tudni kell, hogy sok energiára van szükségük ahhoz, hogy gáz halmazállapotúak maradjanak. A tüdőben, ahol kellemesen meleg van, ez nem probléma. Amikor azonban a meleg vízgőzmolekulák hidegebb levegővel találkoznak, „apró, folyékony víz- és jégcseppekké” kondenzálódnak, amelyeket felhőként láthatsz a levegőben, hasonlóan a ködhöz. Valójában ugyanígy keletkeznek a felhők is. Tehát arról van szó, hogy az alacsony hőmérséklet miatt a kilélegzett vízgőz látható pára formájában kicsapódik.

(Fotó: Getty Images/Paul Burns)

Bár nincs egy pontos érték, amelynél a párakicsapódás megtörténik, a Wonderopolis szerint a lehelet 7 Celsius-fok alatt szinte már biztosan felhőszerű alakot ölt.

A folyamatban ugyanakkor nemcsak a hőmérséklet játszik szerepet, hanem a relatív páratartalom is. Ez az oka annak, hogy a párásabb napokon még akkor is látható a leheletünk, amikor viszonylag meleg van kint.

ScienceBits összerakott egy egyszerű kalkulátort, ami tetszőleges hőmérséklet-páratartalom párosokra megmondja, hogy látszani fog-e a leheletünk, vagy sem.

Ez alapján arra a kérdésre is megkapjuk a választ, hogy hány foktól látható a lehelet:

via

 
(Nyitókép: Getty Images/Paul Burns)

Exit mobile version