Van a klasszikus kollégiumi csóróság – főleg ilyen árak mellett –, és van az a szint, amit az alábbi történet hőse, egy nevét elhallgató egyetemista prezentált. Ő ugyanis kutyakaján él, méghozzá szó szerint. Eredetileg egy hülye fogadás tétje volt, hogy képes-e megenni egy egész tál száraz kutyaeledelt; képes volt, annyira, hogy még meg is szerette, és azóta azt eszi. Nem csak az íze miatt, hanem azért is, mert nagyon olcsó, legalábbis az, amit ő vesz. Naponta legalább egyszer, de inkább többször eszi; szobatársainak persze rögtön gyanús lett, hogy mi ez a sok állateledel, amikor nincs is kutyájuk. A fiú az egyiküknek bevallotta, hogy magának veszi; mint írta, szegény szobatársa teljesen ledöbbent, szóhoz sem jutott.
A Redditen tette fel a kérdést, káros lehet-e ez az egészségére; az a helyzet ugyanis, hogy ennyit képes ételre költeni, a legolcsóbb kutyatápnál drágább élelmiszerre nem futja. Mint fogalmazott, „kurvára le vagyok égve”. A fórumozók persze azonnal egy emberként kezdtek neki könyörögni, hogy hagyja abba, ennek ugyanis súlyos következménye lehet. Mint többen írták, az állateledelekre nem vonatkoznak olyan szigorú szabályok, mint az emberi ételekre, az olcsó kutyatáp pedig általában még a csirkék csőrét, csontját, tollát is tartalmazza. Hivatalosan nem veszélyes az emberre, de igazi tápértéke nincs, tehát igenis kockára teszi ezzel az egészségét.
Voltak konstruktív hozzászólások is; az egyik fórumozó azt írta, rizsen és babon sokáig el lehet élni, és talán még olcsóbb is, mint a kutyatáp. Sok lehetőség van abban, ha az ember megtanul főzni – tanácsolta.
Az ilyesmihez egyébként még csórónak sem kell lenni: egy vezérigazgató nemrég önként vállalta, hogy egy hónapig kutyatápot eszik, igaz, ez inkább reklámfogás volt.
Kiemelt kép: Getty Images