Régóta tudjuk, hogy nem mindegyik nagyotmondás valódi birtokosa Albert Einstein, Mahatma Gandhi vagy Marilyn Monroe, hiába van előttünk egy kép és egy idézet. A legendás személyiségekhez csatolt idézetek önálló életre kelve járják útjukat a neten, érdemes egészséges szkepszissel kezelni a neten terjedő bölcsességeket.

Velünk egy Jim Carrey-nek tulajdonított Twitter-bejegyzés jött szembe, amiről némi kutatás után kiderült, hogy valószínűleg semmi köze hozzá a színésznek, egy online barkácsmester összehegesztette a színész Twitter-fiókjának képével a fotót és a posztot. Íme. A mondandója mégis nagyon is lényeges, úgyhogy a kamu üzenet végtére is célba írt.

Hogy is szólt a szarkasztikus idézet?

A BBC is foglalkozott a neten virálisan terjedő képpel, amelynek itt még nem Jim Carrey a szerzője. A műanyagdobozban árult, előre meghámozott mandarin (vagy kisebb narancs) képe a fogyasztói társadalom szimbóluma is lehetne. Az egyenként (!) különcsomagolt dobozkák műanyaga persze a legkárosabb, egyszer használatos fajta, és úgy egyáltalán, milyen mértékű értelmetlen szemétgyártás ez?

Valóban ott tartunk, hogy már nincsen annyi időnk, szándékunk, türelmünk, hogy meghámozzunk egy mandarint? Hámozzák elő üzemi körülmények között és csomagolják be egyenként nekünk?

Habár nálunk is éppen olyan szeméttermelés zajlik, mint a gazdagabb országokban, Magyarországon még nem is olyan rettenetes a helyzet egyes (igazán) jóléti államokhoz képest. Amerika persze ezt is kimaxolta, az egyik (negatív) csúcsteljesítményük legendás.

A manapság képzőművészetének élő Jim Carrey egyébként akár mondhatta is volna a kép melletti kommentárt, ugyanis hasonló üzenetű bejegyzéseket valóban szokott kiírni. Egyetlen példa, alább a valódi forrás megjelölésével:

Greenwashing és a valóság

Mint kiderült, 2016-ban egy vásárló készítette a hámozott mandarinos képet az amerikai Whole Foods Market egyik üzletében. Miután a netet bejárt fotó nemzetközi közfelháborodást okozott, az áruházlánc beszüntette a termék forgalmazását – a greenwashing tehát működésbe lépett. A látványos lépéstől függetlenül a globális helyzet persze egyértelműen változatlan. 10 képen mutatjuk meg.

Egyenként műanyaghálóba csomagolt, éretlen eperszemek.

Felmerülhet a kérdés, hogy aki ennyire lusta, mit kezd a dinnyemagokkal?

Ebben a boltban láthatóan még nincsen betiltva az előre hámozott citrusféle.

Vajon mi történne, ha mindezt a csomagolást egyszerűen csak nem kapnák meg ezek a gyümölcsök? Valószínűleg semmi. A szivacstálcát ráadásul nem is dobhatjuk az újrahasznosítós szemetesbe.

#Freeplasticjuly ide vagy oda, egyszer használatos műanyaghegyek.

A mértéktelen műanyaghasználat egyáltalán nem csak a jóléti társadalmak privilégiuma. A fenti kép Örményországban, Jerevánban készült.

Isztambul, Törökország, műanyag. A Covid-járvány idején az extra műanyagcsomagolással is küzdöttek a fertőzés ellen, rengeteg plusz szemetet termelve, hiszen a piacokra nem jellemző a túlcsomagolás.

Hazai üzletekből is ismert látvány az egyenként csomagolt zöldségeké, gyümölcsöké.

Az eredmény jól ismert.