A kertünkben évről-évre feltűnik egy sün – persze valószínűleg nem mindig ugyanaz – aki hátul, a nagy farakásban, és a takaró növényzet alatt lakik. A minap éjjel arra ébredtünk, hogy a kuka körül szöszmötöl valami finomság után kutatva. Hogy ne kelljen megbontania a szemetest, gondoltam, inkább felszolgálok neki valamilyen finomságot. De mit is pontosan? – gondolkodtam el. Többen is a tejet javasolták, de mint kiderült, a tej hasmenést, kiszáradást okoz a Sünbarát Alapítvány szerint, mivel a sünik laktózérzékenyek. Más azt tanácsolta, adjunk neki száraz vagy nedves macskatápot, azzal viszont az a gond, hogy idevonzhat más macskákat is, aminek a kert ura, Áfonya nem igazán örülne. Ő egyébként is jóban van a sünnel – bár hogy erről mit gondol a tüskés illetékes, az más kérdés, az alábbi képen eléggé kikerekednek a gombszemei, ahogy a szürke macska hátulról közelít:
Egy barátom szerint a sünök:
Nagyon szeretik a rizses lecsót és kiváltképp a grillezett gomolya sajtot zöld pestós gnocchival.
Na de a viccet félretéve, a sünöknek felszolgálhatunk lágytojást, főtt tojást, nyers, darált csirkenyakat, főtt májat, főtt halat, lisztkukacot, szőlőt, körtét, banánt, mazsolát.
Vagy ha nagyon professzionálisak akarunk lenni, adhatunk kifejezetten sünöknek készült tápot, egy másik ismerősöm is így járt el, és azt írja:
Mi eddig az összes mentett süninek azt adtuk! Az egyik nagyon cuki volt, visszajött bemutatni a családját!
Ezért már mindenképpen megéri, viszont valószínűleg a sünöknek egyikre sincs nagyon szükségük, ha elegendő rovar, giliszta, kukac, csiga van a kertben. Valójában – rá kellett jönnöm – az egész rólam szól, így abban maradtam magammal, hogy csak egy kis vizet porciózok neki, szép, aranyozott szélű, piros kávéscsészealjban. (Mondjuk, ha tényleg megismerhetem a családját, a sünitápra lehet, befizetek.)
Méhek, beporzók
Tényleg jó a cukros víz a méheknek? Rövid válasz: nem, a kristálycukor ugyanis nem virágcukor! A méhész kizárólag ősszel, és kora tavasszal szirupoztat, steril körülmények között, megfelelő hőmérsékletű vízzel vegyített cukorral. A kertbe kirakott szirupos vízre viszont rászáll egy csomó méhecske, és gyilkos hajsza indul el a táplálékért, a harcban egy csomó egyed elhullik, vagy súlyos betegségeket adnak át egymásnak. Tiszta vizet viszont bátran kirakhatunk nekik a nagy melegben, akörül ugyanis nem lesz harc, tumultus, mivel nem édes. Amire ilyenkor ügyelhetünk, hogy kavicsot is teszünk a tálba, amire a méhek rászállhatnak, és onnan kortyolgathatják a vizet.
A méhekért a legtöbbet azzal tehetünk, ha sok olyan növényt ültetünk, amit imádnak. Saját tapasztalataim szerint a levendula ilyen, jelenleg is libikókáznak rajta a poszméhek. A másik kedvenc a vadvirág – két éve meghagyunk pár négyzetméternyi területet a kertben, ahol mindenféle virág nyílik májustól szeptemberig – és kifejezetten mulatságos látvány, ahogyan belefúrják magukat a harangvirágba. Érdekes egyébként, hogy a méhek imádják valamiért a lila virágokat, nálunk bezsongnak például a most virágzó mentától, a ligeti zsályától, a barátcserjétől, a nyári orgonától. A best of viszont a borostyán szeptemberben nyíló, gömbös ernyőkben álló, zöldessárga virágjai, az egész fa zúg a különféle beporzóktól, imádom.
Méh a virágon
A méhek szeretik a harangvirágot.
A levendula szenderrel
A nyári orgona is nagy kedvenc.
Vadsóska is méhlegelő.
Imádják a beporzók a borostyánt.
Amikor virágzik a menta...
Énekesmadarak
Nyáron semmivel sem kell őket etetnünk, csak itatnunk. Azt viszont a mi „házi” feketerigónk nagyon szereti, amikor elgereblyézzünk neki az avart, és rárepülhet az alatta nyüzsgő rovarokra, gilisztákra.
Alapigazság, hogy a madarak csak ott tudnak tartósan megmaradni, ahol rendelkezésükre állnak a szükségleteiket kielégítő pihenő-, búvó- és fészkelőhelyek, vagyis ne várjuk, hogy egy letérkövezett, műpázsitos dizájnkert majd hangos lesz az éneküktől.
Azt mondják, novemberben indul az etetési szezon, ami egyébként – ahogy a süni esetében is – igazából nem róluk, sokkal inkább rólunk szól. Nagymamám mindig szalonnát tett ki, ami pótolja a téli kalóriavesztésüket, de a sózott és füstölt szalonna tilos, ahogy a kenyér is, mert a nedvesség hatására a táplálék megavasodhat, megpenészedhet és a madarak pusztulását okozhatja. A konyhai maradék, főtt krumpli, tojás, répa mehet nekik a kert végébe, a bokrok alá.
A cinkegolyó jó ötletnek tűnhet, csakhogy a műanyag hálóba könnyen belegabalyodhat a szárnyuk, lábuk, ezért önmagában a napraforgómag, köles, tökmag, lenmag elég. A pintyek szeretik a gabonaszemeket, a búzát, árpát, a cinegék a tört diót, mandulát és mogyorót.
Vadállatok
Gyerekkoromban nagymamám mindig kenyércsücsköt dobott ki a vaddisznóknak, mivel a kertünk vége az erdőbe futott ki, én pedig alig bírtam aludni az izgalomtól, vajon elfogy-e az élelem reggelre. Rendszerint elfogyott. A vadkanok, őzek esetében is igaz, hogy a kenyér necces táplálék, pont a penészedésre való hajlama miatt. Valójában rájuk nézve is érvényes, hogy akkor kell etetni őket, amikor nincs elég makk az erdőben, vagyis legfeljebb nagy hidegben. Az őzek szeretik a rügyeket, a fák és cserjék leveles hajtásait lerágcsálni koratavasszal, de valójában ők sem szorulnak rá az emberi gondoskodásra.
A rókák pedig szeretik a tyúkot. Persze érthető, hogy nem a rókák kedvéért tartják a baromfit. Ha mégis garázdálkodna az udvarban, egyet tehetsz: ne a vadászt, hanem Rókales Norbit hívd, aki kifizeti a róka által okozott kárt, az állatot pedig ellátja, ha kell, oltatja, és biztonságba helyezi. Mert a róka egyébként iszonyú jó fej állat, őt se bántsd, inkább ismerd meg jobban ebben a videó riportban.