Tombor Nelli volt Tatár Csilla Ízekre szedjük! című podcastjének legutóbbi vendége. Az egykori modell mesélt gyerekkoráról, a családjáról valamint kalandos utazásáról a világ egyik legjobb séfiskolájában. Az egykori modellből ugyanis privát séf lett.
Tombor Nelli és férje, a neves fotóművész, Tombor Zoltán New Yorkban éltek, amikor a modell úgy döntött, jelentkezik a világ egyik legjobb séfiskolájába, ahova híresen nehéz bejutni. Egy videót kellett készítenie, ráadásul gyakorlatilag egy nap alatt, amelyben elmondta, hogy miért játszik központi szerepet az életében az étel. Első körben a közönség szavazatai számítottak, majd a szakmai zsűri döntött, végül teljes ösztöndíjjal felvételt nyert a képzésre.
Az iskolai évről jó emlékei vannak, ám az utána következő gyakorlatról már nem annyira. Hozzátette, ugyan lett volna lehetősége étteremben dolgozni, de nem kapta meg a munkavállalói vízumot, így végül más opció után lehetőség néznie. Évekig a férje mellett asszisztált, majd hazatérve úgy döntött, hogy kamatoztatja a New Yorkban tanultakat és a lánya születéséig privát séfként tevékenykedett.
A főzés és sütés iránti szeretete – mint oly’ sokaknál – nála is gyermekkorban kezdődött, mindössze 10 éves volt, amikor kollégiumba költözött, az otthon töltött idő alatt pedig gyakran készített süteményeket, amelyeket visszatérve megettek a szobatársaival.
Fotó: Ízekre szedjük!/Youtube
Tatár Csilla kíváncsi volt rá, hogy a mennyire befolyásolta annak idején, ha egy munka miatt fogynia kellett, ám Tombor Nelli úgy emlékszik vissza, hogy bár volt ilyen kérés, ő sosem volt képes koplalni csak azért, hogy vékonyabb legyen. „Más volt az elvárás a világ különböző tájain a modellek alakjával szemben, de fontos leszögezni, hogy én nem kifutó modell voltam, inkább reklámfotózásokon vettem részt. Megkaptam, hogy túl alacsony és sportos vagyok a kifutóhoz” – tette hozzá.
Tombor Nelli és férje hosszú, külföldön töltött évek után nemrég költöztek haza. Másfél éve megszületett a kislányuk, akit nagyon tudatosan nevelnek, többek között arra is odafigyelnek, hogy mit adnak neki enni, ráadásul az utóbbi időben gyermekük betegeskedése miatt még inkább fókuszba került egészséges étkezés.
„Sajnos jött többször egy kórházi időszak Lujzival, amikor rengeteget kellett volna innia, az első pár napban pedig nem is nagyon evett. Eddig négyszer feküdtünk bent és az ötödik alkalommal volt egy műtét is. Az embert ez megtanítja arra, hogy rugalmasabb legyen. Amikor már sokadszorra voltunk kórházban, úgy voltam vele, hogy mindegy, hogy mit, de igyon és egyen.”