Dan Buettner a hosszú élet titkát kutatja, és az elmúlt 20 évben arra kereste a választ a világ minden táját bejárva, hogy miért élnek olyan sokáig a 100 évnél idősebb emberek. Felkereste az öt kék zónát, ahol a világon a legnagyobb arányban érik el a százéves kort az emberek. Elutazott a japán Okinava szigetére, a görögországi Ikariára, az olasz Szardíniára, a Costa Rica-i Nicoyába, valamint a kaliforniai Loma Lindába, és megkérdezte az ott élőket a szokásaikról, étrendjükről, a mindennapjaikról.
A 263 száz évnél idősebb emberrel folytatott beszélgetése alapján közzétett a CNBC-n egy listát, mert kutatásai alapján ez a kilenc szokás a legfontosabb, ha hosszú életre vágyunk.
1. Természetes mozgás
A világ legidősebb emberei nem szériáznak súlyokkal, nem futnak maratont és nem járnak fitneszterembe. Ellenben olyan környezetben élnek, amely folyamatosan mozgásra készteti őket. Kertészkednek, növényt termesztenek, és nem segítik őket gépek. Ha pedig elmennek dolgozni vagy meglátogatják egy barátjukat, gyalog indulnak útnak.
A 105 éves kínai Guo Cairu 2005. május 10-én, a kínai Jiangsu tartománybeli Nanjingban, megdönti a száz év felettiek 100 méteres rekordját (Fotó: China Photos/Getty Images)
2. Cél
A japán Okinaván élők „ikigai”-nak, a Costa Rica-i Nicoya lakói pedig „plan de vida”-nak nevezik, de mindkettő annyit tesz: miért kelek fel reggel? A legidősebb emberek mindegyikének van valamije a munkán kívül, amiért érdemes élni. A kutatások szerint ha vannak céljaink, amelyekért hajlandóak vagyunk tenni is, az akár hét évvel is meghosszabbíthatja az életünket.
3. Stresszkezelés
Még a kék zónákban élő embereket is éri stressz, ami krónikus gyulladáshoz vezethet, és számos betegség kockázatát növeli. De vannak olyan rutinjaik, amelyek segítségével le tudják vezetni a feszültséget: az okinavaiak mindennap szánnak néhány percet arra, hogy megemlékezzenek az őseikről, az adventisták imádkoznak, az ikariaiak szundikálnak, a szardíniaiak pedig boldog órákat tartanak.
4. A 80 százalékos szabály
Hara hachi bu – szól a 2500 éves konfuciánus mantra, amelyet az okinavaiak étkezés előtt elmondanak. Ez a pár szó arra emlékezteti őket, hogy hagyják abba az evést, amikor 80 százalékban megtelik a gyomruk (eredetileg: amikor tízből nyolc részben tele vagy). A kék zónákban élő emberek késő délután vagy kora este fogyasztják a legkisebb adag ételt, és a nap hátralévő részében már nem esznek többet.
5. Sok zöldség, kevés hús
A babfélék, a szója és a lencse a legtöbb kék zónás étrend alapvető élelmiszere. Húst átlagosan csak havonta ötször fogyasztanak, egy adag pedig nem több mint 85-110 gramm.
6. Bor
A kék zónákban élő emberek, még az adventisták egy része is, mértékkel és rendszeresen fogyaszt alkoholt. A mértékletes ivók a világ ezen részein túlélik azokat, akik nem isznak alkoholt. Naponta egy-két pohár bort fogyasztanak a barátaikkal és/vagy étkezés mellé, és nem csinálják azt, hogy egész héten egy kortyot sem isznak, aztán a hétvégén legurítják az elmaradt heti mennyiséget.
Meg kell jegyezni, hogy az utóbbi években több kutatás is hangsúlyozta, hogy nem létezik egészséges mennyiségű alkohol, a kevés is veszélyes, és a mérsékelt fogyasztásnak nincs pozitív hatása az egészségre.
7. Közösség
Öt ember kivételével a 263 százéves mindegyike tartozott valamilyen vallási közösséghez. A felekezeti hovatartozás nem számít, de a kutatások szerint a havi négy istentiszteleten való részvétel 4-14 ével hosszabbítja meg a várható élettartamot.
8. Első a család
A 91 éves Clementina Espinoza és férje, a 100 éves Agustin Espinoza ölelkeznek a Costa Rica-i Nicoyában 2021. augusztus 27-én (Fotó: Ezequiel BECERRA / AFP)
A kék zónákban az idősödő szülők és nagyszülők a gyerekeik közelében vagy velük egy fedél alatt élnek. Ez a tanulmányok szerint csökkentheti a gyerekeik megbetegedési- és halálozási arányát. Emellett elkötelezik magukat egy élettárs mellett, aki három évvel növelheti a várható élettartamot. Rengeteg időt töltenek a gyerekeikkel, akiknek sok szeretetet adnak, a gyerekek pedig nagyobb valószínűséggel viselik majd gondját az időseknek, ha eljön annak az ideje.
9. Egészségtudatos szociális háló
A világ leghosszabb életű emberei olyan társadalmi csoportot választanak – vagy beleszületnek –, amely támogatja az egészséges szokásokat. Az okinavaiak moai nevű köröket hoznak létre, az öt barátból álló csoportok tagjai egy életre elkötelezik magukat egymás mellett. A kutatások szerint a dohányzás, az elhízás, a boldogság, sőt még a magány is fertőző. Ezzel szemben a legidősebb emberek szociális hálója kedvezően alakítja az egészséggel kapcsolatos viselkedésüket.