Egy sikerágazat a magyar egészségügyben
“A koraszülésnek nagyon sok oka van” – mondja Dr. Boross Gábor osztályvezető főorvos. “És amikor egy orvos azt mondja valamire, hogy annak rengeteg oka van, az mindig azt jelenti, hogy nem tudjuk pontosan, mi is. Lehet méhen belüli fertőzés, életmódbeli problémák, a méh anatómiai rendellenességei… de olykor utólag sem tudjuk megmondani, miért történt.”
Abban, hogy mostanában több a koraszülés, tényező lehet, hogy későbbre tolódott az első gyermek vállalásának időpontja. Ugyanakkor tizenéves korban szülni szintén kockázatot jelent. Manapság egyre több a lombikbeavatkozásból létrejött várandósság is. A mesterséges eljárások során gyakorta több petesejtet ültetnek a méhbe, így nőtt az ikerterhességek száma is. Márpedig ikreknél eleve nagyobb a koraszülés esélye, hiszen “az a hely egy személyre van kitalálva”. Ezen kívül, aki egyszer már korán szült, annak nagyobb az esélye arra, hogy a dolog megismétlődik, de Boross doktor azt mondja, “emiatt nem szabad kihagyni az élményt, amit egy második baba érkezése jelenthet”.
“A neonatológia, vagyis az újszülött- (és azon belül koraszülött-ellátás) a magyar egészségügy egyik sikerágazata” – mondja dr. Boross. És valóban: húsz évvel ezelőtt még 16-18 ezrelék volt a csecsemőhalandóság, ma 4-5 ezrelék körüli, ami látványos javulásnak számít, és megfelel az európai átlagnak. “Ehhez sok új eszköz, gép, korszerűbb gyógyszerek, új ismeretek kellettek.”
Az eszközparkon még mindig lenne mit javítani, de azt mondja, ennél is lényegesebb, hogy milyen a személyzet. Vagyis milyen orvosok, ápolók veszik körül azokat, akik életük talán legmeghatározóbb napjaikat élik.
Régebben a koraszülötteket leginkább a légzészavar és agyvérzés veszélye fenyegette, ma ha elvesztenek egy picit, az leginkább fertőzés miatt van. Hiszen nekik még gyenge az immunrendszerük, esendőbbek, viszont sok időt kényszerülnek a kórházban tölteni. “Hogy ezt a kockázatot csökkenteni lehessen, ahhoz ápolónők kellenek, nálunk viszont nagyon sok hiányzik… Fizikailag képtelenség, hogy egy ápolónő egy bizonyos számú koraszülöttnél többet ellásson. Gondoljunk csak bele: mindegyiküket meg kell etetni, figyelni, gyógyszerelni, tisztázni, majd újra etetni… nincs megállás” – mondja a főorvos.
Magyarországon az újszülöttek kilenc százaléka érkezik a kiírt időpontnál jelentősen korábban. A szakemberek nem tudják az okát ennek a negatív specialitásnak, hiszen például a szomszédos Csehországban csupán fele ekkora ez az arányszám.
Anya- és apabarát megoldások
A Péterfy Sándor Utcai Kórház koraszülött-osztálya régóta úgynevezett “roaming in” rendszerben működik. Vagyis a babák mellett szinte huszonnégy órában ott vannak az édesanyák. Ha akarnak, és van hely, akkor itt is alhatnak. “A jelenlétük kicsit több feladatot ró ránk, de mindenképp ez a jó. Jó az édesanyának, a koraszülöttnek, és utána már jó nekünk is, mert ha az édesanya megtanulta a baba körüli teendőket, akkor sok mindent el tud végezni önállóan. Mi elég nyílt osztály vagyunk, szeretjük, ha az édesanyák itt vannak. Már csak azért is, mert így akár anyatejet kaphatnak a kicsik, ami sokat lendíthet a fejlődésükön.”
Az igaz családbarát szemlélet persze nemcsak anya-, de “apabarátságot” is jelent. “Nálunk szinte mindig bent vannak az apák már a szüléskor is, esetükben is nagyon fontos a bőrkontaktus. Császármetszés után először az ő mellkasukra szoktuk helyezni a kicsit.” A rendszeres szoptatás miatt az apák nem lehetnek bent folyamatosan, de ettől még az ő érzelmi támogatásuk is kell a gyógyuláshoz.”
“Nem számoltam vele, hogy ennyire korán jönnek”
Ági még nincs túl a sokkon, amit egy koraszülés jelent, bár neki először azt a tényt kellett feldolgoznia, hogy első várandósságából ikrei lesznek. Onnantól veszélyeztetett terhesnek számított, és számított rá, hogy a kiírt időpontnál előbb érkeznek meg a babák.
“Váratlan, embert próbáló és nehéz” – ezzel a három szóval jellemzi a mögöttük álló két hetet. Két hete reggel érezte meg az első fájásokat, de csak délutánra jött rá, hogy “ez már az”. “Nem számoltam vele, hogy ennyire korán jönnek…” – mondja. “Minden héten drukkoltam, hogy még maradjanak bent.”
Ahogy bekerült a kórházba, megállapították, hogy terhességi toxémia miatt beindult a szülés, ám ezt követően még nyolc órán át küzdöttek azért, hogy visszafordítsák a folyamatot. Végül ez nem sikerült, és egy perces különbséggel, császármetszés segítségével világra jött Arnold és Barnabás, 1990 és 1690 gramm súllyal. “Egy puszit adhattam mindkettőjüknek, és már vitték is őket. De a férjem végig ott volt, és ő megfoghatta a babákat.”
Nagy dolog, hogy bár ikrekről és koraszülésről volt szó, némi légzési nehézségen túl egyéb probléma nem lépett fel, és a babák egészségesek. Ettől függetlenül Ági azt mondja, az első hét nehéz volt mind lelkileg, mind fizikailag. Számára furcsa volt őket még kézbe venni is. “Előtte sosem fogtam babát, úgyhogy szorongással értem hozzájuk, pláne, hogy ott voltak a csövek, az infúzió… Aggodalom… szomorúsággal vegyített boldogság – felkavaró volt. De mostanra letisztult a kép, és már örömmel várom, hogy hazavigyem őket.”
