Elszabadult indulatok és dühös szurkolók – így befolyásolja az agyi aktivitást a meccs eredménye

Sz.Cs. | 2024. Július 11.
A futballban gyakori, hogy felfokozott érzelmi állapotba kerülnek a szurkolók, így nem meglepő, ha lelátón olykor elszabadulnak az indulatok. A kutatók úgy döntöttek, hogy megvizsgálják a fanatizmus mögött álló agyi mechanizmusokat.

Az elmúlt évtizedek alatt már számos olyan történetet hallhattunk, amelyek a fanatikus futballrajongókhoz köthető. Ezek közé tartozott az is, amikor egy szurkoló még a mérkőzés kezdete előtt magára tetováltatta, hogy a kedvenc csapata nyert. (Murphy törvénye szerint talán nem mondunk újat azzal, hogy a mérkőzés nem éppen úgy sült el, ahogyan azt a szurkoló tervezte.)

Meglepő, de tudományos magyarázat is van arra, hogy mi zajlik le egy szurkoló agyában a mérkőzések alatt és adott esetben mi az oka annak, hogy sokkal felfokozottabb érzelmi állapotban vannak. Egy tavaly megjelent kutatásban például kimutatták, hogy a csapat sikerétől függően eltérő agyi aktivizációs minták figyelhetőek meg. A tanulmány azt vizsgálta, hogy a fanatizmus hogyan befolyásolja az agyi aktivitást.

A kutatók úgy döntöttek, hogy megvizsgálják a fanatizmus mögött álló agyi mechanizmusokat

A fanatizmust olyan szenvedélyes elköteleződésként vagy rajongásként definiálják, amely túlzottan és ragaszkodik egy adott hithez, nézethez vagy cselekvéshez. Általában negatív értelemben használják, mivel hajlamosak az agresszióra és az erőszakra is, ha valaki nem ért egyet velük. A futballban gyakori, hogy valaki felfokozott érzelmi állapotba kerül, továbbá az sem meglepő, ha a lelátón olykor elszabadulnak az indulatok. 

A chilei kutatók úgy döntöttek, hogy jobban utánajárnak ennek a jelenségnek, éppen ezért tanulmányukba bevonták a két legnépszerűbb chilei futballcsapat férfiszurkolóit.

Összesen 43 férfit sikerült összegyűjteniük, akiket egy olyan MRI készülékkel vizsgáltak, amelyik nyomon követheti és feltérképezheti az agyi aktivitást, miközben az agy véráramlásának változásait is észleli. 

„A tanulmány célja, hogy megvilágítsa a szélsőséges rivalizálással, agresszióval és társadalmi hovatartozással összefüggő viselkedésmódokat és dinamikákat a fanatikusok csoportjain belül és azok között” – mondta Francisco Zamorano Mendieta, a tanulmány vezető szerzője. 

A résztvevőket ezt követően két csoportra osztották: az egyik csapatnak 22 szurkolója, míg a riválisoknak 21 szurkolója volt. Mindkét csapat pszichológiai értékelésen esett át, továbbá egy felmérést is költöttek. 

Így befolyásolja az agyi aktivitást a meccs végeredménye

Meglepő felfedezésre bukkantak

A kutatók a vizsgálat során észrevették, hogy miközben a résztvevők meccset néztek, az agyi aktivitásuk attól függően változott, hogy az adott csapat sikeresen teljesített-e, vagy éppen kudarcot vallott. 

Megfigyelték, hogy az agy jutalmazási rendszere akkor aktiválódik, amikor a csapat sikerrel jár, míg a veszteség aktiválhatja az úgynevezett mentalizációs hálózatot. Míg az empátia az együttérzésre vonatkozik, addig a mentalizáció azokat a belső folyamatokat jelzik, amelyek segítségével képesek vagyunk megérteni a minket körülvevő emberek viselkedését. Ha azonban valakinél a mentalizáció félrecsúszik, gyakrabban kerülhet konfliktusba is.

Ez enyhítheti a veszteség okozta fájdalom egy részét

– mondja a szakember az Euronews-nak.

Azt is megfigyelték, hogy ilyenkor lelassul az agyi csomópont, amely az érzelmi központot köti össze a gondolkodó résszel. Akadályozza a gondolkodást irányító folyamatot éppen ezért nagyobb a valószínűsége annak, hogy valaki zavaró, vagy adott esetben erőszakos viselkedést tanúsítson. 

Exit mobile version