Tarr Béla már a film elkészülte előtt bejelentette: ez lesz az utolsó alkotása. Ezt a Berlinale díjkiosztóját követő sajtótájékoztatón meg is erősítette. Mint mondta: nem érzi úgy, hogy rendezőként már bármi újat tudna mutatni, csak ismételné önmagát, aminek nem látja értelmét. Teljesen azonban nem szakad el a film világától, a jövőjét például producerként képzeli el: nagyon szívesen támogatna fiatal tehetségeket. Olyan tehetségeket, akik nem akarnak beállni a sorba, hanem valami különlegeset szeretnének csinálni, a saját útjukat járják.
– Filmkészítő vagyok, a filmemmel szeretném megérinteni az embereket, a képekkel szólok hozzájuk, a szavak számomra nem fontosak – mondta Tarr Béla szombaton este szintén a sajtótájékoztatón. Mindezt azért, mert a díj átvételekor a szokásokkal ellentétben nem mondott beszédet, hanem halkan, röviden megköszönte az Ezüst Medvét, majd levonult a színpadról.
Az este folyamán előkerült a magyarországi kultúrpolitikát és a filmes helyzetet firtató kérdés is. Tarr már korábban élesen bírálta az új rendszert, véleményét most sem rejtette véka alá: „A magyar filmet a kormány ugyanolyan durván és érzéketlenül kezeli, mint ahogyan más területeket is. Felépítettünk egy rendszert, amelyet most át akarnak alakítani, kontrollálni kívánnak. Ez ellen mi, magyar filmrendezők tiltakozunk.”
A torinói ló című filmet március 10-én mutatják be Magyarországon. Az alkotás Nietzsche életének történetét dolgozza fel, mely szerint a filozófus egy ló bántalmazását látva megőrült. A film fekete-fehérségét, sötét, komor hangulatát a rendező úgy magyarázta: ő ilyen komornak és sötétnek látja a világot.
– Talán van, aki másképp látja a világot, én viszont ilyennek látom, ezért erről „beszélek” a filmjeimben. Valakinek biztosan más lehetőségei vannak, mint nekem, ő másképp látja a dolgokat. Szerencsére mindannyian mások vagyunk, így mást és mást tudunk bemutatni – mondta.
A Berlinale fődíját, az Arany Medvét egy iráni rendező, Asghar Farghadi vehette át Jodaeiye Nader az Simin (Nader és Simin – A válás) című filmjéért. Az iráni élet nehézségeit boncolgató társadalmi drámának a zsűri a legjobb férfi és legjobb női főszereplőnek járó díjakat is odaítélte. Tarr és Farghadi filmje egyértelműen kiemelkedett a többi versenyprogramban szereplő mű közül – a kritikusoktól folyamatosan azt lehetett hallani, hogy szerintük e két film valamelyike kapja majd a fődíjat.
Magyar film legutóbb 1992-ben kapott díjat a Berlinalén. Akkor Szabó István vehette át ugyanazt az elismerést, amit most Tarr Béla. Magyar alkotás legutóbb 2006-ban volt versenyben: a Sorstalanságot vetítették akkor.