| Mit érdemel, aki dohányzik? A Startlap szavazásán 45 ezren szavaztak! |
Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) honlapján szerdán megjelent közlemény szerint a szervezet „nagy örömmel, de egyúttal aggodalommal követi az elmúlt napokban a nemdohányzók védelméről szóló törvény módosítása körül kialakult vitát”. Többen „a dohányzási tilalmak gyengítése céljából” negatív kereskedelmi és gazdasági következményeket vetítenek előre, különösen a vendéglátóiparral kapcsolatban.
A WHO magyarországi irodája ezzel szemben – több mint száz vizsgálat eredményeinek nemzetközi áttekintése alapján – azt hangsúlyozta, hogy a dohányfüstmentes szabályozás bevezetésének „semleges vagy pozitív gazdasági hatása van”.
Példaként említik egyebek mellett New York városát, ahol a vendéglátóiparban foglalkoztatottak száma abszolút nyereséget ért el. A globális gazdasági válság közepette dohányfüstmentessé vált Törökországban 2009-ben a vendéglátó-ipari helyek bevétele több mint 5 százalékkal nőtt. Ezzel az általuk befizetett áfa is több mint 20 százalékkal nőtt, míg az ország GNP-je több mint 3 százalékkal csökkent.
A WHO magyarországi irodája szerint az államnak hatásos eszközök állnak rendelkezésére, amelyeket átfogóan kell alkalmazni. A dohányfüstmentes törvényi szabályozás és a dohány jövedéki adójának emelése együtt minden országban azt eredményezte, hogy a nemzeti jövedelem vagy változatlan maradt, vagy éppenséggel nőtt akkor is, ha a fogyasztás csökkent – hangsúlyozták.
Felhívták a figyelmet továbbá a dohányzás szigorításából fakadó „egészségnyereségre” is, amellyel az állam egészségügyi kiadásai nagyban csökkennek. Ez pedig „rendkívüli jelentőségű olyan időkben, amikor az állam egészségügyi költségvetése korlátozott” – fogalmaztak.
A szervezet egy közelmúltbeli magyarországi felmérésre hivatkozva azt írta, hogy a lakosság több mint 80 százaléka támogatná a dohányfüstmentes szabályozást, 21 százalék pedig gyakrabban látogatná a vendéglátó-ipari egységeket is.
(MTI)