Mi a helyzet nyugdíjügyben?

Ács Gábor | 2011. Május 26.
Mi lesz a nyugdíjunkkal? Nyugdíjba mehetnek a nők 40 év munkaviszony után? Sikerül megakadályozni a nyugdíjakkal kapcsolatos visszaéléseket? Ezer kérdés, és a nagyjából senki nem ért semmit. Ács Gábor tisztába teszi a nyugdíjügyet. Ha pedig még marad kérdésed, írj!
Mikor jutnak a pénzükhöz, akik visszaléptek az állami nyugdíjrendszerbe?

Nem meglepő, ha a híreket csak felületesen figyelő emberek az elmúlt hetekben elvesztették a fonalat a tekintetben, hogy mi újság nyugdíjfronton. Sokat hallhattunk alkotmánymódosításról, várható alkotmánybírósági döntésről, korkedvezményes nyugdíjak elvételéről, nyugdíjpénztári átadásról. S hogy mi az összefüggés ezek között, illetve mi a pontos helyzet? Nos, két egymástól független folyamatot, illetve változást kell megkülönböztetni. Az alkotmánymódosítás a nyugdíjak utólagos elvételének lehetőségével függ össze, míg az alkotmánybírósági döntésre váró nyugdíjpénztár-államosítás egy másik történet.

Spórolás felsőfokon

Ami az elsőt illeti: a változások, illetve a mai teljesen bizonytalan helyzet alapja a kormány gazdaságpolitikájának módosulása. A nép szempontjából ez nagyjából azt jelenti, hogy tavaly még megpróbálták a költségvetésben tátongó lyukat olyan megoldásokkal betömni, amelyek közvetlenül nem fájnak az embereknek (például a válságadók kivetése), vagy amiről ügyesen lehetett kommunikálni, hogy jó nekik (nyugdíjpénztári vagyon államosítása). Idén azonban átváltottak a hiánycsökkentés hagyományosabb módszereire, ennek része a szociális kiadások csökkentése, illetve a nyugdíjkiadások mérséklése is. A Széll Kálmán-tervben és a konvergenciaprogramban a kormány leírta és vállalta, hogy mennyit spórol a különböző területeken, s már csak a részletek kidolgozására kellett várni.

Vége a fiktív rokkantaknak

Azt már a program bejelentésekor egyértelműsítették, hogy a kamu rokkantnyugdíjasokat megpróbálják kiszűrni és visszaterelni a munkaerőpiacra, de az sem volt kétséges, hogy megreformálják a korkedvezményes nyugdíjak rendszerét. Az azonban meglepetés, az érintettek körében pedig felháborodást váltott ki, hogy milyen hardcore megoldáshoz szándékozik nyúlni a kormány. Javában jöttek a hírek arról, hogy már nyugdíjba vonult rendőröket és tűzoltókat is újra munkára köteleznek, amikor másfél hete kiderült az az alkotmánymódosítási javaslat, amely lehetőséget adna a már megszerzett korengedményes nyugdíjak, illetve egyéb juttatások megvonására. Vagyis például egy 45 évesen nyugdíjba vonult rendőr most, 50 évesen elvesztené a nyugdíját, mehetne újra dolgozni – ha lenne hová. Noha a múlt hét elején bejelentették, hogy az egész csak a rendvédelmiekre vonatkozna, míg a bányászokra vagy a határőrökre, tűzoltókra, buszsofőrökre nem, a felháborodás nagy volt, komoly sztrájkhullám fenyegetett. Magáról az alkotmánymódosításról még csak vitázott, de nem szavazott a parlament, és noha kissé visszakozni látszik a kormány, de egyelőre nem lehet tudni, mi lesz a végkifejlet.

40 év munkaviszony után nyugdíj

Az biztos, hogy a változás csak azokra vonatkozna, akik eddig a normál nyugdíjkorhatár előtt jogosultak voltak arra, hogy nyugdíjba menjenek. S miközben a döntően férfiakat érintő szigorításokra nagy valószínűséggel sor kerül, a nők esetében továbbra is él az a múlt decemberben elfogadott könnyítés, hogy 40 év munkaviszony után életkortól függetlenül elmehetnek nyugdíjba.

A másik ügyben az Alkotmánybíróság úgy jött képbe, hogy sokan várják döntését a magánnyugdíjpénztár-államosítással kapcsolatban. Arra sok jogász szerint komoly esély mutatkozik, hogy a taláros testület olyan döntést hoz, mely alapján a kasszákban maradást választók a továbbra is fizetett állami nyugdíjjárulékuk alapján jogosultak lesznek állami nyugdíjra is. Ha így lenne, az sokakat dühítene fel, hiszen bizonyosan százezres nagyságrendben választották az állami rendszerbe visszalépést az emberek pont amiatt, mert ellenkező esetben a jelenlegi rendszerben járulékfizetésük ellenére elesnek az állami nyugdíjtól. Várhatóan jó pár per is indulna emiatt, így a döntés tétje óriási. Ma azonban még nem lehet tudni, hogy az Alkotmánybíróság mikor dönt. De azt igen, hogy sok tisztázatlan részletkérdés ellenére a hónap végén megtörténik az átlépő tagok vagyonának átadása az államnak.

Ha még maradt megválaszolatlan kérdés, írj ide!

Exit mobile version