Elindult a gyógyszerfogyasztás ésszerűsítésére tett átalakítások sora: az első lépésekkel már múlt hónapban találkozhattak a betegek, amikor a rendelőben már legfeljebb egyhavi adagjukra kaphattak receptet. Alig-alig tértek magukhoz a rászorulók, amikor áprilistól újabb meglepetés éri őket az orvosnál.
Új rendszer a koleszterineseknél
Igaz, egyelőre csak a koleszterincsökkentők esetében, később azonban egyre szélesebb körben lesz kötelező gyakorlat, hogy az orvos nem írhatja majd receptre a gyógyszer nevét, hatóanyagot rendelhet csak, a konkrét készítményről azonban a patikus dönt majd. A kormány jelentős, többmilliárdos megtakarítással számol. Valamennyi változtatással a cél, hogy a betegek minél olcsóbb készítményt szedjenek, és minél kevesebb maradjon felhasználatlanul. A betegek jó része zúgolódik az intézkedések miatt, nem hiszik, hogy az olcsóbb ugyanolyan jó lehet, mint az eddig használt drágább készítmény. Ahogy kényelmetlenül érintheti őket nyilván az is, ha a jövőben sűrűbben kell majd az orvoshoz menniük. Az orvosok szerint szakmailag nehézkesebb ez a rendszer.
Az általunk megkérdezett háziorvos azt mondja, a gyógyszerekben található kísérőanyag összetétele befolyásolja a beteg tűrőképességét, egyes elemeivel szemben például előre nem látható túlérzékenység léphet fel. A koleszterincsökkentőket ráadásul hosszú ideig, folyamatosan kell szedni, így nem jó, ha egy beteg gyógyszerelését a havi árváltozás szerint cserélgetik. De komoly probléma lehet az is, ha az orvosok nem kapnak visszajelzést arról, hogy a beteg végül milyen gyógyszert váltott ki, hiszen a patikában fel kell ajánlani az azonos hatóanyagú, de olcsóbb készítményt.
Életüket féltik a szervátültetettek
Ennél súlyosabb érvekkel vonultak utcára és fogalmaztak petíciót a szervátültetettek egyenesen azt követelve: vonják vissza azokat a jogszabályokat, amelyek a szervkilökődés kivédésére használt originális és generikus transzplantációs készítményeket is terápiás fix csoportba sorolja. Ez azt jelenti, hogy a tavaly bevezetett, negyedévenkénti „vaklicit” során dőlhet el, hogy a transzplantált betegeket melyik, aktuálisan legolcsóbb készítményre kell átállítani.
Tari Tamásnak 1997-ben volt májátültetése, az akkor 10 éven át kapott gyógyszere, mint kiderült, a veséjét tette tönkre, rákos lett, emiatt ki is kellett venni a szervet.
„Akkor, 2007-ben gyógyszerváltásra kényszerültem, egy éven keresztül tartott az átállás, a legdurvább mellékhatásokkal. A hasmenéstől kezdve vérellátási és érrendszeri zavarok, afta, herpesz és egy sor nyavalya okoztak napi küzdelmet. De az én testi-lelki kínjaim mellett összességében az államnak is sokba került ez a csere: kétheti bent fekvés után hetente jártam laborvizsgálatokra, különböző ellenőrzésekre és egy rakás gyógyszert is szedtem a mellékhatásokra” – mondja a májátültetett férfi, aki szerint sehol a világon, legfeljebb a harmadik világ országaiban használnak szervátültetettek esetében úgynevezett generikus, vagyis „utángyártott” készítményt.
Székely György, a Magyar Szervátültetettek Szövetségének elnöke azt mondja: az innovatív, vagyis eredeti, illetve az utángyártott, vagyis generikus gyógyszereknél 15 százalékos a „tűréshatár”, amennyivel el lehet térniük, ráadásul a hordozóanyag is – ami a hatóanyagot viszi – más és más, mindez pedig egy transzplantált beteg esetében akár életveszélyt is okozhat.
„Ilyen erős, akár mérgező vegyületek esetében, amelyek ezekben a kilökődésgátlókban vannak, létfontosságú a teljes egyezés. A szervkilökődés esélye ráadásul önmagában a gyógyszerváltásnál eleve 25 százalék. A gyógyszer cseréje olyan hatásmechanizmusokat válthat ki a szervátültetettek szervezetében, ami betegséget, rosszabb esetben halált is okozhat” – mondta az elnök. A petíciót kedden átvették a Nemzeti Erőforrás Minisztériuma előtt, nyilatkozatuk szerint az aggodalom alaptalan, a változás ezt a mintegy 3500 fős betegcsoportot nem érinti, a tiltakozók körében viszont jogszabályi biztosíték nélkül nem csitulnak a kedélyek.
Felvesszük a harcot a dizájner drogokkal szemben
Szintén áprilistól hatályba lépett a dizájner drogok visszaszorítását célzó rendelet, amely a konkrét szerek mellett az alapvegyületeket felsoroló, úgynevezett C listát is tartalmazza. Vagyis gátat szabhat a tiltás alól eddig azért „kibújó” bódító szereknek, amelyek valamelyest eltértek ugyan a tiltólistán szereplő szerektől, hatásukban azonban legalább ugyanolyanok voltak. A C lista elsősorban az internetes kereskedelmet szoríthatja vissza. Az utóbbi években ugrásszerűen nőtt a nagyrészt interneten forgalmazott, újszerű vegyületek forgalma, ezzel szemben eddig tehetetlenek voltak a hatóságok. A kereskedők, pénzügyi nyerészkedők fantáziája pedig határtalan, ha arról van szó, hogyan találjanak kiskaput a törvények kijátszására, s találjanak ki újabb és újabb, sokszor egyre ártalmasabb bódító szereket. A dizájner drogokat valamely kábítószernek minősülő, ezért szigorúan ellenőrzött anyag kémiai szerkezetének a módosításával hozzák létre, hogy azok hatásukban az eredeti kábítószerhez hasonlóak maradjanak, de legálisan forgalmazhatók, használhatók legyenek. Ezért volt már égető szükség az új szabályozásra; mostantól a kémiai módosítások miatt a rendeletben szereplő listára ezért konkrét vegyületek mellett vegyületcsoportok is felkerültek.
A dizájner drogok a tilalmazás szempontjából a kábítószerekkel azonos megítélés alá esnek, mert csak így akadályozható meg ezen anyagok ellenőrizetlen forgalmazása és terjesztése. Az ilyen anyagokkal engedély nélkül végzett tevékenység akár három év szabadságvesztéssel is sújtható.