Egy sor szabály változik az egészségügyben

Kun J. Viktória | 2012. Április 05.
"Koleszterinesek" és szervátültetettek: leginkább őket érintik a legújabb gyógyszer-támogatási változások, ám az újfajta receptírással mindannyian találkozni fogunk. Megéri spórolni a betegeken?

Elindult a gyógyszerfogyasztás ésszerűsítésére tett átalakítások sora: az első lépésekkel már múlt hónapban találkozhattak a betegek, amikor a rendelőben már legfeljebb egyhavi adagjukra kaphattak receptet. Alig-alig tértek magukhoz a rászorulók, amikor áprilistól újabb meglepetés éri őket az orvosnál.

Új rendszer a koleszterineseknél

Igaz, egyelőre csak a koleszterincsökkentők esetében, később azonban egyre szélesebb körben lesz kötelező gyakorlat, hogy az orvos nem írhatja majd receptre a gyógyszer nevét, hatóanyagot rendelhet csak, a konkrét készítményről azonban a patikus dönt majd. A kormány jelentős, többmilliárdos megtakarítással számol. Valamennyi változtatással a cél, hogy a betegek minél olcsóbb készítményt szedjenek, és minél kevesebb maradjon felhasználatlanul. A betegek jó része zúgolódik az intézkedések miatt, nem hiszik, hogy az olcsóbb ugyanolyan jó lehet, mint az eddig használt drágább készítmény. Ahogy kényelmetlenül érintheti őket nyilván az is, ha a jövőben sűrűbben kell majd az orvoshoz menniük. Az orvosok szerint szakmailag nehézkesebb ez a rendszer.
Az általunk megkérdezett háziorvos azt mondja, a gyógyszerekben található kísérőanyag összetétele befolyásolja a beteg tűrőképességét, egyes elemeivel szemben például előre nem látható túlérzékenység léphet fel. A koleszterincsökkentőket ráadásul hosszú ideig, folyamatosan kell szedni, így nem jó, ha egy beteg gyógyszerelését a havi árváltozás szerint cserélgetik. De komoly probléma lehet az is, ha az orvosok nem kapnak visszajelzést arról, hogy a beteg végül milyen gyógyszert váltott ki, hiszen a patikában fel kell ajánlani az azonos hatóanyagú, de olcsóbb készítményt.

Életüket féltik a szervátültetettek

Ennél súlyosabb érvekkel vonultak utcára és fogalmaztak petíciót a szervátültetettek egyenesen azt követelve: vonják vissza azokat a jogszabályokat, amelyek a szervkilökődés kivédésére használt originális és generikus transzplantációs készítményeket is terápiás fix csoportba sorolja. Ez azt jelenti, hogy a tavaly bevezetett, negyedévenkénti „vaklicit” során dőlhet el, hogy a transzplantált betegeket melyik, aktuálisan legolcsóbb készítményre kell átállítani.

Tari Tamásnak 1997-ben volt májátültetése, az akkor 10 éven át kapott gyógyszere, mint kiderült, a veséjét tette tönkre, rákos lett, emiatt ki is kellett venni a szervet.
„Akkor, 2007-ben gyógyszerváltásra kényszerültem, egy éven keresztül tartott az átállás, a legdurvább mellékhatásokkal. A hasmenéstől kezdve vérellátási és érrendszeri zavarok, afta, herpesz és egy sor nyavalya okoztak napi küzdelmet. De az én testi-lelki kínjaim mellett összességében az államnak is sokba került ez a csere: kétheti bent fekvés után hetente jártam laborvizsgálatokra, különböző ellenőrzésekre és egy rakás gyógyszert is szedtem a mellékhatásokra” – mondja a májátültetett férfi, aki szerint sehol a világon, legfeljebb a harmadik világ országaiban használnak szervátültetettek esetében úgynevezett generikus, vagyis „utángyártott” készítményt.

Székely György, a Magyar Szervátültetettek Szövetségének elnöke azt mondja: az innovatív, vagyis eredeti, illetve az utángyártott, vagyis generikus gyógyszereknél 15 százalékos a „tűréshatár”, amennyivel el lehet térniük, ráadásul a hordozóanyag is – ami a hatóanyagot viszi – más és más, mindez pedig egy transzplantált beteg esetében akár életveszélyt is okozhat.
„Ilyen erős, akár mérgező vegyületek esetében, amelyek ezekben a kilökődésgátlókban vannak, létfontosságú a teljes egyezés. A szervkilökődés esélye ráadásul önmagában a gyógyszerváltásnál eleve 25 százalék. A gyógyszer cseréje olyan hatásmechanizmusokat válthat ki a szervátültetettek szervezetében, ami betegséget, rosszabb esetben halált is okozhat” – mondta az elnök. A petíciót kedden átvették a Nemzeti Erőforrás Minisztériuma előtt, nyilatkozatuk szerint az aggodalom alaptalan, a változás ezt a mintegy 3500 fős betegcsoportot nem érinti, a tiltakozók körében viszont jogszabályi biztosíték nélkül nem csitulnak a kedélyek.

Felvesszük a harcot a dizájner drogokkal szemben

Szintén áprilistól hatályba lépett a dizájner drogok visszaszorítását célzó rendelet, amely a konkrét szerek mellett az alapvegyületeket felsoroló, úgynevezett C listát is tartalmazza. Vagyis gátat szabhat a tiltás alól eddig azért „kibújó” bódító szereknek, amelyek valamelyest eltértek ugyan a tiltólistán szereplő szerektől, hatásukban azonban legalább ugyanolyanok voltak. A C lista elsősorban az internetes kereskedelmet szoríthatja vissza. Az utóbbi években ugrásszerűen nőtt a nagyrészt interneten forgalmazott, újszerű vegyületek forgalma, ezzel szemben eddig tehetetlenek voltak a hatóságok. A kereskedők, pénzügyi nyerészkedők fantáziája pedig határtalan, ha arról van szó, hogyan találjanak kiskaput a törvények kijátszására, s találjanak ki újabb és újabb, sokszor egyre ártalmasabb bódító szereket. A dizájner drogokat valamely kábítószernek minősülő, ezért szigorúan ellenőrzött anyag kémiai szerkezetének a módosításával hozzák létre, hogy azok hatásukban az eredeti kábítószerhez hasonlóak maradjanak, de legálisan forgalmazhatók, használhatók legyenek. Ezért volt már égető szükség az új szabályozásra; mostantól a kémiai módosítások miatt a rendeletben szereplő listára ezért konkrét vegyületek mellett vegyületcsoportok is felkerültek.
A dizájner drogok a tilalmazás szempontjából a kábítószerekkel azonos megítélés alá esnek, mert csak így akadályozható meg ezen anyagok ellenőrizetlen forgalmazása és terjesztése. Az ilyen anyagokkal engedély nélkül végzett tevékenység akár három év szabadságvesztéssel is sújtható.

 

Exit mobile version