A mostani harmincasok, huszonévesek között alig akad valaki, aki hisz a majdani állami nyugdíjában, mégis kevesen kezdenek fiatalon félretenni, hogy legalább csirke far-hátra fussa majd. „A jelenkor kisebb bajai elfedik a jövő nagyobb baját” – írta le a helyzetet dr. Farkas András nyugdíjszakértő, a Brokernet értékesítési vezérigazgatója, aki szerint a jövőbeli pénzbaj olyan, mint a magas vérnyomás: most nem fáj, de előbb-utóbb végezhet velünk.
Ha félre nem is teszünk, azért kombinálunk és tervezgetünk. Az OTP felmérése szerint a legtöbben arra számítanak, hogy nyugdíjas korukban is dolgoznak majd, de élnek ennél izgalmasabb elképzelések is. A megkérdezettek több mint húsz százaléka arra pályázik, hogy lottón vagy totón ikszeli össze a megélhetéshez szükséges összeget, és legalább minden tizedik magyar alapoz arra, hogy a gyerekei segítenek eltartani magát.
„Különösen a férfiak mondják gyakran, hogy meg sem érik a nyugdíjat, de az igazság az, hogy átlagosan 17 évet tölt nyugdíjban egy férfi és 23-at egy nő” – mondja dr. Farkas András, aki esetpéldáinkra reagálva elemezte a leggyakoribb megoldási terveket. Kiderült, hogy az sem dőlhet hátra, akinek kivételesen jó a fizetése, és még be is jelentették.
Jó fizuból jó állami nyugdíj?
Tamás, 28 éves: „Most programozóként 636 ezer a bruttó fizetésem, és azt rendesen leadózom, csak a két gyerek után jár kedvezmény. Magánnyugdíjpénztárnak nem vagyok tagja, mert visszaléptem az államiba, és máshogy sem teszek félre. Ezen még nem aggódom egy ideig, most a gyerekek az elsők.”
A szakértő véleménye: „Ebből lehet a legnagyobb pofára esés, mivel a mostani nyugdíjrendszer fenntarthatatlan. Egy nagy, össznépi pilótajátékhoz hasonlítják, mivel minél később lép be valaki, annál kevésbé számíthat belőle pénzre. Azt is tudni kell, hogy a fizetéssel arányosan nem nő az az összeg, amit nyugdíjra levonnak tőlünk. Tehát örülünk, hogy ilyen jól keres az emberünk, de jobb, ha már most elkezdi a fizetése tíz százalékát félretenni biztosítás vagy önkéntes nyugdíjpénztár formájában. Mindenképpen legyen egy B terve, minél hamarabb kezdi, annál könnyebb eleget felhalmozni.”
Pénzzé tenni a lakást
Tünde, 30 éves, irodavezető: „Tudom, hogy az állami nyugdíjam legfeljebb arra lesz elég, hogy a havi tejadagomat fedezze, és egyelőre félretenni sem tudok, mert most a gyerekvállalásra gyűjtök, utána pedig a gyerekek taníttatására szeretnék. Ha később sem sikerül a nyugodt évekre félretennem, akkor vészmegoldásnak ott lesz a lakásom. Most harmincmilliót érhet, abból tíz évet ki lehetne húzni. Viszont nagy szégyen lenne, ha az egészet felélném, ahelyett hogy abból is inkább a gyerekeknek segítenék lakást venni.”
A szakértő véleménye: „Ha sikerül jól eladni a lakást, akkor nagyon helyes az elképzelés. Tud belőle venni egy olyan járadékbiztosítást, amiből megélhet. Az ingatlanpiac viszont nagyon változékony, elég csak az elmúlt évekre gondolni, ezért ott a veszély, hogy csak nagy veszteséggel tudja majd eladni a tulajdonát. A másik megoldás lehet, hogy kiadja, de ha régi a lakás, és nincs jó helyen, akkor nagyon nehéz. Néha fel is kell újítani, és nem egyszerű hetvenévesen két-három évente házalni az ingatlanpiacon.”
Máról holnapra
Angi, 31 éves, grafikus: „21 éves korom óta dolgozom, de soha nem jelentettek be sehová, ezért az elmúlt tíz év munkájával szinte semmi nyugdíjat nem szedtem össze. Végül egy éve léptem be egy cégbe, ahol félmunkaidős minimálbérre vagyok bejelentve, bár ez sem ér semmit, hiába vagyok tagja magánnyugdíjpénztárnak. De jelenleg inkább az köt le, hogy két hét múlva mi lesz, nem az, hogy harminc év múlva mi vár rám.”
A szakértő véleménye: „Erre is van megoldás, ha a cégnél nyitottak rá, a társasági adóalapjukból ugyanis le tudják írni azt az összeget, amit a dolgozó nyugdíjbiztosítására költenek. Ez olyan, mintha egy speciális cafeteriaelemet kapna tőlük. Ezt szaknyelven befektetési egységhez kötött biztosításnak hívják.”
Gazdag férfival tartatná el magát
Virág, 34 éves, asztrológus: „Néhány éve sikerült megismerkednem egy nálam húsz évvel idősebb, elvált, jómódú orvossal, aki nagyon jól néz ki, és nagyon jókat tudunk beszélgetni. Gyereket már nem akar, mert van neki, de én sem szeretnék szülni, ezért azt tervezem, hogy mellette állapodok meg. Csak a szüleimmel lesz nehéz ezt elfogadtatni. Amióta vele vagyok, rengeteget utazunk együtt, az anyagiakat ő állja. Ha valóban együtt tudunk maradni, akkor biztos, hogy a nyugdíjas éveimben sem lesznek anyagi gondjaim. Csak akkor kerülnék bajba, ha elhagyna anélkül, hogy gondoskodna rólam.”
A szakértő véleménye: „Ennek millió buktatója van, nagyon okos nő kell hozzá és rengeteg kitartás. Házasság nélkül nem megy, de a terveket meghiúsíthatja egy házassági szerződés, vagy a gyerekek a férfi előző életéből. Ilyenkor a randevúra is saját ügyvéddel kell menni. Egy tippet azért megosztok, rá lehet venni az illetőt arra, hogy kössön életbiztosítást, aminek a hölgy a kedvezményezettje, mert ha meghal a férj, akkor a biztosító nyolc napon belül fizet. Különben a hagyatéki eljárás alatt sokáig várhatna a pénzére.”
A lottóban bízni
A szakértő véleménye: „Képzeljük el, hogy valaki elindul Hegyeshalomról Nyíregyházára éjjel, 130-cal halad, és nincs semmilyen világítás. Valahol, egy ismeretlen helyen elhelyeztek egy céltáblát, és ő egyetlenegyszer lőhet ki az ablakon a sötétbe, hogy eltalálja. A lottóötösnek is nagyjából ekkora az esélye, számokban kifejezve egy a 44 millióhoz. Erre ne alapozzon, csak ha befeküdne olyan sebész kése alá, aki 44 millióból egyszer sikeres!”
Nyugdíjasokat fog fogyasztani a nyugdíjas Schobert család Rubint Réka: „Reggeltől estig rengeteget dolgozunk, amióta tíz évvel ezelőtt létrehoztuk az Update rendszerünket. Ennek köszönhetően közel száz bolt üzemel Magyarországon és Szlovákiában, és folyamatosan terjeszkedünk a közeli országokban. A rengeteg kritika ellenére hittünk abban, amit kitaláltunk, és az Update-et abban a szellemben kezeljük, hogy világmárkává fejlődhessen. Nyugdíjas koromban az lenne a legnagyobb büntetés, ha nem csinálhatnám ugyanazt, amivel most foglalkozom. Akkor az unokáim gyűrűjében szeretném aktívan élni az életet, és talán majd nyugdíjasoknak tartunk edzéseket, és biztatjuk őket, hogy lehet vidáman, fitten, kéz a kézben élvezni a nyugdíjas éveket.” A szakértő véleménye: „Nagyon sok vállalkozó barátom így gondolkodik, de mi van, ha elüti egy autó, szélütést kap, felvásárolják őket, vagy kiszorítják a piacról? Amíg fiatal az ember, addig résen van, és ki tudja ezeket védeni, de később nehezebb. Ráadásul minél inkább világbirodalommá válik egy cég, annál több emberben kell megbízni, ami kockázatos lehet. Tehát a vállalkozóknak is kell egy B terv.” |
Olcsóbb országba költözik
Éva, 35 éves, újságíró: „A tavalyi nyaralásunk alatt világosodtam meg, amikor találkoztunk egy magyar bácsival egy pici, montenegrói, tengerparti településen. Ő egész évben ott nyaral a szerény magyar nyugdíjából, és azóta kiderült, hogy egy ismerősöm anyukája Thaiföldön él abból, amit itthonról utalnak neki. Amikor majd megtudom, mennyi lesz a nyugdíjam, kinézek egy szimpatikus országot, ahol olcsó az élet, és veszek egy repülőjegyet. Az unokák biztos hiányozni fognak, de jöhetnek hozzám egész nyárra üdülni.
A szakértő véleménye: A nyugdíjasmigráció létező jelenség, de nem könnyű öregen egy idegen országban beilleszkedni, és ha a nyelvet sem beszéli, akkor hamar magányos lehet az illető. Emellett hiába olcsó mondjuk Thaiföld, havi húsz-harmincezer forintból ott sem él meg, és közbejöhet polgárháború, cunami, járvány, és szüksége lesz magánegészség-biztosításra is. Most abból indulunk ki, hogy fiatalok vagyunk, vonzó a tengerpart, szépek a lányok vagy a fiúk, de öregkorunkban már lehet, hogy nem is bírnánk az ottani meleget. Ettől még jó stratégia lehet, csak alaposan fel kell készülni, érdemes például előtte hosszabb időre kiutazni.”
Dolgozik, amíg meg nem hal
A képek illusztrációk |
Áron, 29 éves, art direktor: „Bár folyamatosan minimálbérre vagyok bejelentve, nem aggódom a nyugdíjam miatt, mert nem tudom elképzelni az életemet munka, azaz alkotás nélkül. A munkám az, ami éltet, ez vagyok, ez érdekel és a szabadidőmben is szeretek ennek hódolni. Ebből következik, hogy addig dolgozom, míg meg nem halok.”
A szakértő véleménye: „Becsülendő elképzelés, minél több ilyen emberre volna szükség, aki minél többet szeretne dolgozni, minél tovább. Csak nem biztos, hogy lesz munkája. A munkapiacon ma ötven felett zombi vagy, hatvan felett pedig hulla, hacsak nincsen valami nagyon speciális tudásod és jó kapcsolataid. Ha vállalkozásod van, akkor is kérdés, hogy tudsz-e alkalmazkodni a piaci igényekhez, és számolni kell azzal is, hogy megbetegedhetsz. Azt felejtik el sokan, hogy idős korunkra elgyengülünk, egyszerűen kiégnek a fűtőelemeink. Az egészségügyi kiadásaink folyamatosan nőnek, és az ellátás pokoli drága lesz, hiszen tudjuk, hogy az egészségügy már most milyen állapotban van.”
Mi a baj a nyugdíjrendszerrel?
„Minden állami nyugdíjrendszer arra épül, hogy az aktívak eltartják az időseket, csakhogy amikor ezt kitalálták a 19. században, akkor az átlagéletkor még negyven év volt – magyarázza Farkas András. – Azóta viszont 65-70 évre nőtt, tehát sokkal hosszabban kellene eltartani az időseket. A demográfiai cunami miatt nem életképes ez a rendszer. A mostani generáció ráadásul már azzal számolhat, hogy 90 évig él majd, és közben a nyugdíjkorhatár 70 évre is felkúszhat. Ezt nálunk súlyosbítja, hogy idén kezdenek nyugdíjba vonulni a Ratkó-korszak gyerekei, az ő gyerekeik, a gyesgeneráció pedig majd 2030-ban – tér rá a magyar helyzetre. – Nagyon kevés embert jelentenek be, és akit igen, azt is a lehető legkevesebbre. Ők egyébként a mindenkori legkisebb nyugdíjra számíthatnak, ami száz euró lehet majd. Emiatt kevés a bevétel, amiből a nyugdíjakat ki kellene fizetni. Közben nagyon kis számú fiatal érkezik a munkapiacra, így nem lesz, aki fizessen.” |