Vasárnap megérkeznek a fagyok, és ezzel a nyári időszámításnak is vége, 28-án az órákat hajnali 3:00 óráról 2:00 órára kell visszaállítani. Ezzel kezdetét veszi a korai sötétedés korszaka, viszont legalább nyerünk egy órát aznap. Így ha rendesen bepótoljuk szombati munkával a hétfői szabadnapot, akkor 25 órás lesz a hétvégénk.
A nyári időszámítással egy város éves villamosenergia-fogyasztását spórolhatta meg az ország idén, állítja a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. Ez azt jelenti, hogy összesen körülbelül hatmilliárd forinttal kevesebbet fizetünk a villanyszámlára. Az Európai Unió kimutatásai alapján az energiamegtakarítás mellett több szabadidőt és több turisztikai bevételt jelent a nyári időszámítás.
Mégsem megváltás?
A meggyőzőnek látszó számadatok ellenére sokan nem tudnak megbarátkozni az óraátállítással. Idén mozgalom is indult, hogy aláírásgyűjtéssel tiltakozzanak ellene. A változás ugyanis a lelkünkre nincsen jó hatással, fáradtabbak, ingerlékenyebbek lehetünk, van, aki akár két hétig is vonszolja magát, mert nem bír visszazökkenni.
Nemcsak a lelkünket, a testünket is megviseli az átállás. Nem bírunk enni, emésztési problémák jelentkezhetnek. Állítólag az emberek 12 százaléka fordul orvoshoz, főleg szívbetegek és migrénesek, mert megviseli őket az órák visszatekerése. Az ellenzők azt is cáfolják, hogy spórolnánk az átállással, hiszen a 80-as évek óta, amikor az átállítást bevezettük, rengeteg dolog változott. Akkor sokat számított, hogy később kellett felkapcsolni a közvilágítást, most viszont a lámpák automatikusan igazodnak a sötétedéshez. Ha sikerülne eltörölni az óraátállítást, még maradna a kérdés, hogy a téli időszámítás maradjon, vagy a nyári legyen mindig érvényben?