Itt a GMO-lista – mit ne vegyél a magyar boltokban?

nlc | 2012. November 19.
Kisokost adott ki a magyar Greenpeace, amelyben felsorolják, melyik élelmiszergyárak és boltok árulnak génkezelt növényekből készült termékeket. Tényleg veszélyesek?

Még mielőtt elmondjuk, hogy mi van egészen pontosan a Greenpeace GMO Kisokosában, kezdjük a legelején! Ha még nem hallottál a génmódosított élelmiszerekről, akkor is nagy az esélye, hogy már ettél ilyeneket. A génkezelés valójában azt jelenti, hogy belenyúlnak egy növény – kukorica, búza – DNS-szerkezetébe, megváltoztatják azt, pontosabban egy másik élőlény jó tulajdonságát juttatják bele. A célja az, hogy olyan ellenálló növényeket fejlesszenek, amelyeket például nem kell permetezni, mert nem tudják a kártevők elpusztítani.(A GMO egészen pontosan a genetically modified organism, vagyis a genetikailag módosított szervezet rövidítése.)

Szuperbúza

 
Elsőre ez még jól is hangzik, hiszen úgy tűnik, tökéletes növényeket hoznak létre, de valójában arról van szó, hogy a földeken ringatózó búza, kukorica, vagy akár a szója saját maga termeli meg a mérget, ami a kártevőt megöli, szóval méreg van benne a módszer ellenzői szerint akkor is, amikor megesszük. Az Egyesült Államokban egyébként már találtak olyan bogarat, ami alkalmazkodva a megváltozott körülményekhez, simán lerágta a genetikailag módosított kukoricát. Akkor most mi van?

A módszer pártolói szerint a génmódosított növények termesztése sokkal olcsóbb, így akár a világ éhezőinek is megoldást nyújthat. Az ellenzők szerint viszont, ha olyan élelmiszert eszünk, amiben génmódosított összetevők vannak, vagy olyan tejet iszunk, ami GMO takarmányt evő tehéntől származik, kockáztatjuk az egészségünket.

Tényleg méreg?

 

Meddőség, allergia, daganatok – hivatalos, hosszú távú kutatásokat nem végeztek a Greenpeace szerint a GMO egészségkárosító hatásairól, de a független kutatási eredmények ilyen rossz eredményeket tártak fel. Egy francia professzor kutatása szerint a genetikailag módosított kukorica megrövidítette a patkányok életét. Ugyanakkor több kollégája kételkedik az eredményei hitelességében.

A nők döntenek

„A nők mennek bevásárolni általában, ők főznek, tehát ők döntik el, mit eszik a család” – mondta Rodics Katalin, a Greenpeace regionális kampányfelelőse. Szerinte úgy lehet védekezni a GMO káros hatásaival szemben, hogy egyszerűen nem veszünk olyat, amiben benne lehet, vásárlás előtt megnézzük a kisokost, illetve inkább piacokra megyünk, helyi termékeket vásárolunk. „Ha az élelmiszergyártók látják, hogy igény van a tiszta, GMO-mentes élelmiszerekre, inkább azokat fogják gyártani.”

Kisokos

Na, de mi van ebben a GMO Kisokosban? A környezetvédelmi szervezet 180 magyar élelmiszergyártónak és -forgalmazónak küldött egy kérdőívet, és a válaszokból kiderült, hogy az adott cég garantálja-e, hogy nála csakis GMO-mentes élelmiszereket lehet vásárolni. Tehát valójában a cégek önbevallásán alapszik a lista, ellenőrizni pedig majd szúrópróbaszerűen ellenőrzik, hogy valóban igazat állítottak-e a cégek. A kisokosban zölddel jelzik a „tiszta” élelmiszergyártókat, pirossal pedig azokat, akik vagy nem válaszoltak a megkeresésre, vagy nem garantálják a GMO-mentességet. Itt megnézheted a listát, és még mielőtt kétségbe esnél, hogy a kedvenc kiskereskedőd piros jelzést kapott, várd a frissítéseket. A Greenpeace kampányfelelőse, Tömöri Balázs szerint azok a cégek, amelyek nem tudtak vagy akartak válaszolni, a kiadvány megjelenése után talán meggondolják magukat. 2004-ben erről már tapasztalatot szereztek. Arról sincs pontos adat, hogy a Magyarországon kapható élelmiszerek hány százalékában van génkezelt összetevő, de Tömöri Balázs szerint egy évekkel ezelőtti kutatásból az derült ki, hogy minden ötödik szójával készített termék ilyen.

Saját felelősségre

Az ellenzők szerint szerencsénk van annyiban, hogy Magyarországon tilos genetikailag módosított növényeket termeszteni, mondjuk forgalmazni már nem az. Sőt az Európai Unió nem szabja meg, hogy a csomagoláson feltüntessék ezt. Kizárólag a gyártón múlik, hogy ráírja-e, de mivel a felmérések szerint az uniós polgárok 75 százaléka elutasítja az ilyen élelmiszereket, nem szokták ráírni a gyártók. Tényleg érdemes elgondolkodni, amikor leveszünk valamit a polcról, hogy vajon mi az előtörténete, mi van benne, és tényleg az élelmiszer-vásárlás is egyre nagyobb bizalmi kérdés. Szóval nem kell kétségbe esni a listát nézegetve, hanem jobban meg kell gondolni, hogy hol vásárolunk, és várni, hogy a kedvenc pékünk vagy tejesemberünk is nyilatkozzon arról, hogy milyen alapanyagokból dolgozik, vagy hogy milyen takarmányt eszik a tehene.

Exit mobile version