A nyugati sajtó az iraki harci eseményekre és az Iszlám Államra mért katonai csapásokkal van elfoglalva, miközben a konfliktus áldozatai sürgős segítségre szorulnának. Négy nemzetközi kisebbségi és emberi jogokat képviselő szervezet hozta nyilvánosságra jelentését, amelyben megrázó képet festenek az iraki kisebbségek helyzetéről. Az Institute for International Law and Human Rights (IILHR), a Minority Rights Group International (MRG), a No Peace Without Justice (NPWJ) és az Unrepresented Nations and Peoples Organization (UNPO) összefogásából létrejött közös munkában a tisztviselők, döntéshozók mellett szemtanúk beszámolói is helyet kaptak. 2014 júniusa óta kíméletlen harcot vív az ISIS a keresztény, kaka’i, shabak, türkmén, jezidi és egyéb kisebb népcsoportok ellen.
Az iraki kisebbségek az elmúlt években is folyamatos támadás alatt álltak, de az iszlamisták előretörése óta a helyzet kritikussá vált. A hadsereg és parancsnokai háborús és emberiesség elleni bűntettekben is bűnösek: tömegmészárlás, kivégzés, gyilkosság, csonkítás, nemi erőszak, szexuális bántalmazás, kínzás, gyerekek hadba fogása, emberi méltóság elleni cselekedetek egyaránt szerepelnek bűnlajstromukban. Tetteik egy tudatos terv részei, melynek célja, hogy Irak vallási és etnikai sokszínűségét megsemmisítsék. A jeziditák és más kisebbségek, illetve a síita muszlimok szisztematikus kiűzése arra utal, hogy egységes szunnita iszlamista területet akarnak létrehozni. A halottak pontos számáról nincs adat, mert például a jezidi közösségben nem beszélnek a tragédiákról.
Nem kegyelmeznek a gyerekeknek sem
A legsérülékenyebbek, a kisebbségi gyerekek és nők kétszeresen nehéz helyzetben élnek. Már az ISIS kegyetlenkedése előtt szenvedtek a nők: a nemiszerv-csonkítás, családon belüli erőszak, szexuális zaklatás, becsületgyilkosság, kényszerházasság, emberkereskedelem a napi valóság részei voltak korábban is. A jezidi nőket tömegesen kényszerítik arra, hogy térjenek át és ISIS-harcosokkal lépjenek házasságra, vagy eladják őket szexuális rabszolgának.
Szemtanúk számolnak be arról, hogy már 12-13 éves lányokat is harcosokhoz adnak feleségül, a türkmén és jezidi gyerekeken verés és szexuális bántalmazás nyomait látják. A második legnagyobb iraki városban, az ISIS által megszállt Moszulban működik egy szervezet, amely elrabolt lányokat, asszonyokat árul – még árcédulát is akasztanak rájuk. Akiknek sikerült megszökniük, elmesélték, hogy a nőket a határon túlra is elviszik, hogy eladják őket, áruk 10 és 2500 dollár között mozog. Kezdetben a nőket csaliként használtak, hogy minél több férfit toborozzanak, illetve jutalomként szánták harcosaiknak. Mióta az amerikai légitámadások az ISIS olajkereskedelmére is csapást mértek, a szélsőségesek részben nőkereskedelemmel akarják pótolni a kiesett jövedelmet. Az ISIS a jezidikben eretnekeket lát, ezért érzik magukat felhatalmazva arra, hogy a nőket hadizsákmánynak tekintsék.
Annak csekély az esélye, hogy a nők elszökjenek, ami nemcsak egyéni, de közösségi tragédia is. A pszichológiai hadviselés ára az, hogy több jezidi nő öngyilkosságot követ el: az egyik Tal Uzair-i nő azután vetett véget életének, hogy ISIS-harcosok erőszakolták meg és kényszerítették áttérésre, egy másik 19 éves lány inkább magát ölte meg, mint hogy egy dzsihádista felesége legyen.
Akiknek pedig sikerült kiszabadulniuk, vagy kifizették értük a váltságdíjat, azokat a hagyományosan konzervatív jezidi társadalom bélyegzi meg. Ezért sok nő egyáltalán nem vallja be, mit történt vele, de ahogyan az erőszak áldozatainak száma több ezerre nőtt, a jezidi vallási vezetők arra bátorították a közösségeket, hogy fogadják be a visszatérő lányokat, asszonyokat. A legtöbb nőnek azonban nincs hová visszatérnie: a jezidi férfiakat megölik, még a 12 éves kisfiúkat is. A kisemmizett nők táborokban húzzák meg magukat, ahol a harcosoktól teherbe esett nőknek az élelemszerzés mellett még a beilleszkedés nehézségeivel is meg kell küzdeniük.
Közös kincsek tűnnek el
Az ISIS irtózatos kegyetlenségei közé tartozik az is, hogy megsemmisítik a megszállt népek kulturális, történelmi örökségét és önazonosságát. Épületek, templomok, sírok, felbecsülhetetlen értékű építmények és pótolhatatlan ókori kéziratok, ősi szövegek pusztulnak el az ISIS kezei között. Az UNESCO álláspontja szerint a “kulturális tisztogatás” nemcsak az ott élők, hanem az egész emberiség számára tragédia. Egyes állítások szerint a műkincsek egy részét az ISIS illegálisan értékesíti.
Nem jut el a segély
A menekülttáborokban élő kisebbségek arról számolnak be, hogy a nyugatról érkező segélyekből semmit nem látnak. A WHO ugyan kezdeményezte, hogy helyi kamionosokon keresztül juttassák el a megszállt területekre a segélyszállítmányt, de ennek hatékonysága csak idővel derül ki. Több mint 2 200 000 főre teszik a hontalanná váltak számát. Sokan táborokban, míg mások hidak alatt, elhagyatott házakban húzzák meg magukat. Munkalehetőség híján a nemzetközi és helyi szervezetek humanitárius segítségére vannak utalva.