A gyerekem nem eszik szeptember óta
Hiába fizetem be a suliba, az én kislányom nem eszik meg semmit az ebédjéből – panaszkodik egy neve elhallgatását kérő anyuka. Rossz, ehetetlen, ezt ismételgeti, és inkább éhezik. Pedig mindig megkóstolja, hátha, de végül tele viszi vissza a tányérját a konyhás néniknek. Sosem volt válogatós, a főzeléket, a zöldségeket is szereti, de ezt ő sem eszi meg, mert íztelen. Szóval, nálunk nagyon nem jött be a menzareform. Azt mesélte a gyerek, hogy a tanárok sem esznek már a suliban, és a konyhás nénik szerint is rossz a mostani koszt. Mi a dupla uzsonna verziót választottuk, többet csomagolok neki, mert nem akarom, hogy fájjon a hasa. Szeptember óta a vacsora nálunk meleg étel, így pótoljuk a kieső ebédet.
Felismerhetetlen kotyvalék a kép címe
Egy békéscsabai édesanya lefotózta és feltette a gyereke ebédjének képét egy közösségi oldalra. A fokhagymás harcsaapró így nézett ki, a kommentelők pedig nemes egyszerűséggel gyomorforgatónak nevezték.
Mindig más csempészi be a sótartót a menzára
Sótlan, ezért aztán ehetetlen – ezt mondják a gyerekek. Az egyik alsós osztály megtalálta a megoldást: mindennap más diák csempészi be a sószórót a menzára, és titokban egyenként sózzák meg az ebédet. Így sem finom, de legalább ehető az étel, és az ebédek is sokkal izgibbek, mióta titkos sóval sóznak a gyerekek – mesélte egy másik szülő.
A szegény családokban élő gyerekek sokszor éheznek
Az új ízeket nagyon nehéz olyan gyerekekkel elfogadtatni, akik egyáltalán nincsenek hozzászokva a reformételekhez. Ezek a gyerekek a kenyeret, a krumplit, a paprikás krumplit és a csirkefarhátból készült pörkölteket szokták meg otthon, esetleg gulyáslevest esznek, persze nem marhából. Gyorsan felnőtt ételeket kapnak már kiskorukban, mert a bébiételek megvétele is luxus a szegény családoknak. Ezek a gyerekek nem eszik meg a reformételeket a menzán – mondta el L. Ritók Nóra, az Igazgyöngy Alapítvány vezetője. Olyan, mintha két Magyarország lenne: míg az egyik fele megengedheti magának az egészséges és drága ételeket, addig a másik fele soha nem tudja megvásárolni ezeket, és nem is ismeri.
Hónap elején a szegény családok olyan dolgokat vesznek a gyerekeknek, ami nekik drága ugyan, de egészségtelen: ilyenek a cukros üdítők, az olcsóbb édességek. A csirkemellet csak hírből ismerik, egész egyszerűen azért, mert nem engedhetik meg maguknak. Sokan azt hiszik, hogy almát bárki vehet, de ez nem fedi a valóságot: a gyümölcs szinte mindig kimarad a bevásárláskor. Ezektől a gyerekektől tehát szinte elvárhatatlan, hogy megegyék a reformmenzán eléjük rakott fogásokat. Sokan érvelnek azzal, hogy a mélyszegénységben élő gyerekek nagy része nem alultáplált, de ez csak annyit jelent valójában, hogy nem sovány: rengeteg kenyeret, tésztát esznek ugyanis.
Szét kell választani a mennyiségi és a minőségi éhezést: a mennyiségi éhezés azt jelenti, hogy a gyerek nem kap enni, ilyen is van, de szerencsére jóval kevesebb, mint amennyi minőségi éhező gyereket ismerünk. Ők a fehérjedús, egészséges táplálékokból nem kapnak eleget, márpedig az tudományos tény, hogy az idegrendszeri fejlődéshez ezekre szükség van.
A megoldás a fokozatosság elve lehetne: néhány év alatt, szép fokozatosan hozzá lehet szoktatni a gyerekeket az új ízekhez. Mondok egy példát: a vidéki, kisebb iskolákban, ahol helyben főznek a szakács nénik, igenis látják, miből fogy sok. Azokkal az ételekkel kellene kezdeni, kis lépésben. Például a rizsfelfújt helyett kölesfelfújtat is lehet főzni, ízben nincs nagy különbség, de az alapanyag egészséges. Ezt simán megeszik a gyerekek. Vagy a pörköltes ételekbe kellene egyre több zöldséget csempészni. És azt sem szabad elfelejteni, hogy a felnőttekkel is kellene foglalkozni, mert az otthoni ízek nagyon fontosak. Nemrégiben hallottam egy táplálkozástudóstól, kóstolókat szerveznek a szülőknek is, hogy megismerjék az ízeket és az elkészítési módokat. Az ötlet nagyon jó, csak azok az emberek, akik mélyszegénységben élnek egy kis faluban, biztosan nem fognak elutazni valahová egy kóstoló kedvéért, mert erre nincs pénzük. Tehát ebből a hátrányos helyzetű családok valószínűleg kimaradnak – véli L. Ritók Nóra.
Kukában landol a reformkoszt
Rengeteg étel megy pocsékba, és most már a jogszabályok miatt mosléknak sem vihetik el a maradékot, ahogyan régen. Pedig az ételt kidobni nagy pazarlás: sok gyerek hétvégén nem nagyon kap főtt ételt, ezért jó lenne, ha lehetne csomagolni ezeknek a családoknak a maradékból. Ez is lehetne egy lépcső a hozzászoktatás folyamatában, ha otthon ezekkel az ízekkel találkoznának a gyerekek, kicsit feljavítva, akkor több fogyna a menzán is. Ehhez rengeteg változtatásra lenne szükség, rugalmasabb jogszabályi környezet kellene – hangsúlyozza az Igazgyöngy Alapítvány vezetője. Nem véletlen, hogy régebben a hétfői és a pénteki menzakoszt úgy volt összeállítva, hogy táplálóbb legyen, mert a hétvégi “koplalást” volt hivatott pótolni.
Nincs mese, az előírásokat be kell tartani
Tettinger Antal, a Magyar Közétkeztetők Szövetségének elnöke azt mondja, hogy a menzareform célja nagyon jó és fontos, mert a magyar társadalom általános egészségi állapota rendkívül rossz, és ebben nagy szerepet játszik az egészségtelen táplálkozás is. A jövő generációja így lehetőséget kap az életmódváltásra, amit már gyerekkorban el kell kezdeni. A fokozatosság elvét azonban nem ártana ebben is követni: a só elvonása ugyanis a legkritikusabb választ váltja ki a gyerekeknél.
A szövetség elnöke egyébként orvos, és szerinte az időkorlátokon kellene lazítani: vagyis kis lépésekben, apránként kellene változtatni az ízeken. Mivel egy gyerek az év napjainak felében eszik a menzán, a másik felében otthon. Ha a két ízvilág nagyon eltér egymástól, akkor nehéz lesz harmóniát teremteni. A Közétkeztetők Szövetségének egyébként nincs információja arról, hogy mennyi étel megy veszendőbe, mert ilyen felmérés nem készült szeptember óta. Egy biztos: a közétkeztetés nem mérlegelhet, mert a rendeletben előírtakat be kell tartani.
Talicskával lopták ki a menzakosztot egy rákospalotai iskolában
A szülők ebben az iskolában nemcsak az étel minőségére, de a mennyiségére is panaszkodtak, mert a gyerekek tányérjáról eltűnt a hús, és repeta sem volt, pedig járt volna. A térfigyelő kamerák felvételén jó látszott, hogy a konyhai személyzet zsákokban, rekeszekben viszi ki az élelmet. Az alpolgármester feljelentést tett a rendőrségen, a nyomozás folyamatban van. A gyerekek tányérjában azóta teljes adagok vannak, és újra lehet repetázni is – írta a Figyelő.
Gyűlnek az aláírások – egyre többen tiltakoznak
Egyelőre a szegedi óvodákban gyűjtenek aláírásokat a szülők, de tervezik, hogy az iskolákat is bevonják később – írta meg a délmagyar.hu. Az ehetetlen menzakoszt váltotta ki a közfelháborodást, és petíció is készül, egyenesen Balog Zoltán miniszterhez küldik majd, mert szerintük a közétkeztetés kritikán aluli és felháborító.
Ez még egy kezdő háziasszonynál is válóok
Az az édesanya is megszólalt a hírportálnak, aki összefogta az elégedetlenkedőket. Fülöpné Papp Éva Facebook-csoportot indított, hogy megoszthassák egymással az információkat az elégedetlenkedők. “Most lett ovis a lányom, a bölcsiben nem volt gondunk, evett szépen. Most az oviban semmit nem eszik, csak a tejet issza meg, mert azt szereti, és állandóan fáj a hasa. Ebédnél gyakorlatilag hisztizik, hogy nem akar enni. Már úgy összeszűkült a gyomra, hogy otthon is alig bírok beletömi bármit is.” Ez nem szegedi probléma, ugyanezt mondják országszerte anyukák és gyerekek ezrei. Hogy lesz-e változás az ízekben, az a jövő zenéje. Az ehetetlen kosztra viszont már a politika is reagált, az egyik ellenzéki párt már benyújtotta a menzareform felülvizsgálatát szolgáló javaslatát.
További cikkek hasonló témában:
- Mesével üzent a menzareform kitalálóinak egy édesanya
- 300 forintból egészséges menüt – ilyen a menzareform
- 197 ezer magyar gyerek kuksol sötét, hideg lakásban