Mi is az a feltétel nélküli alapjövedelem?
Az alapjövedelem lényege, hogy mindenki kapjon az anyagi helyzetétől függetlenül annyi pénzt, amiből lakni, enni és öltözködni tud. Kanadában egyébként 1974 és ’79 között be is vezették. A tolmácson kívül mindenki támogatta az alapjövedelem bevezetését, ő volt ugyanis az egyetlen, akinek a keze nem emelkedett magasba, amikor nyitásképpen szavazásra kérte az egybegyűlteket Karl Winderquist, az amerikai Georgetown Egyetem katari kihelyezett külügyi részlegének tanára, aki saját bevallása szerint 15 éves kora óta, azaz 35 éve foglalkozik a témával – írta a vs.hu.
LÉT-pénz
Nálunk 2013-ban határozati javaslatot nyújtott be egy független parlamenti képviselő az alapjövedelem bevezetésének lehetőségéről, de végül a javaslatot nem vették tárgysorba. Egy évvel később látott napvilágot a LÉT munkacsoport tanulmánya, amelyben úgy kalkuláltak, hogy egy gyerek havonta 25, egy felnőtt 50, egy várandós édesanya pedig 75 ezer forintot kellene, hogy kapjon feltétel nélküli alapjövedelemként. Ezért cserébe nem kérhető semmi, ezen nem lenne közteher és szabadon elkölthető. Akkor több ismert közéleti szereplő is kiállt a kezdeményezés mellett, de mégsem lett belőle semmi.
A finnek bevezetik
Európa-szerte aláírásgyűjtés is indult az alapjövedelemért, de a szükséges aláírásoknak csak alig több mint negyede jött össze, így az Európai Bizottságnak napirendre sem kellett tűznie a kérdést. A közgazdászokat ennek ellenére foglalkoztatja és megosztja a téma, közülük sokan most két napra Budapestre jöttek ötletelni. A finnek egyébként azt tervezik, hogy 2017-től havonta 800 eurót, vagyis 250 ezer forintot fizetnének alapjövedelemként mindenkinek, kivétel nélkül. Pogátsa Zoltán, a Nyugat-Magyarországi Egyetem docense azt mondta, ő csak azoknak adna alapjövedelmet, akiknek nincs hol dolgozniuk.
Beindult a licit
Mennyi is legyen az a bizonyos alapjövedelem? A londoni Barb Jacobson évente 10 ezer dollárt fizetne mindenkinek, a Tobin-adóból, azaz a közös pénzügyi tranzakciós adóból. Mások euróban számoltak, és azt javasolták, legyen havonta 100 euró az alapjövedelem. Legyen 200 – mondta Barb Jacobson, aki egyébként az alapjövedelemért küzdők nemzetközi szervezete, az Unconditional Basic Income Europe (UBIE) elnöke. Ő úgy számolt, hogy Londonban egy hétre sem lenne elég az az összeg, ami Bulgáriában vagy Magyarországon már segítene. Végül arra jutottak a szakemberek, hogy mindenki kapjon alapjövedelmet, de akkor felmerült a kérdés, hogy ki akar majd ezek után dolgozni? Egy holland férfi adott választ a kérdésre: miszerint azok, akiknek nincs fizetésük, nem lusták, mert nagyon sokan dolgoznak önkéntesként és a házimunka is munka.
Olvass még az alapjövedelemről:
- Mindenkinek járjon alapjövedelem?
- Finnországban bevezetik az alapjövedelmet
- Kapjon mindenki százezer forintot havonta?