Megalázó élmény egy állásinterjú

cafeblog/depresszio | 2015. December 02.
Ha már egy állásinterjún ilyen stílusban beszélnek velem, mégis mire számítson az ember később? Volt egy elég kellemetlen élményem egy élelmiszer-diszkontlánc állásinterjúján.

Nem írom le a nevüket, de szerintem ki lehet találni, van egy pár munkahelyi terror blogos bejegyzés velük kapcsolatban. Az egész ott kezdődött, hogy mikor felhívtak, már bunkó paraszt stílusban beszélt velem a HR-es csaj. Meg is lepődtem, hirtelen nem tudtam érdemben reagálni a pofátlanságára, amit korábban soha mástól nem tapasztaltam. De elkönyveltem magamban, hogy biztos rossz napja van.

Aztán behívtak személyes állásinterjúra. Az interjúztató egy idősebb faszi volt, aki aztán szintén olyan hangnemben beszélt velem, mint egy utolsó szardarabbal. Amolyan “mi a faszt keresel itt, te kis hülye picsa” stílusban, de ez még semmi. Végig személyeskedett, az életemről kérdezősködött – mármint olyan dolgokat, amiknek a munkához nem sok köze van –, rettenetesen megalázó dolgokat mondott, hogy én nem is értettem, hirtelen mi történik velem.

A folytatásért kattints a Depresszió caféblogra!

Így készülhetsz az állásinterjúra:

 

Exit mobile version