Nem az orvosok alacsony fizetése a gond
Az orvosok fizetése kevés, ezért mennek külföldre dolgozni. Ez az alapvélekedés, de ennél sokkal komplexebb a probléma. Jelenleg 30 000 orvos praktizál Magyarországon, ez a szám más országokkal összehasonlítva pont elég – írja az Index. Másutt 1000 lakosra 3,3 orvos jut, nálunk 3,2, Lengyelországban 2,2, USA-ban 2,6, Angliában 2,8, Belgiumban és Finnországban pedig 3.
Jelenleg 2000 betöltetlen orvosi állás van, az orvosok átlagéletkora pedig egyre magasabb. Korábban, a fejlett országokénál több és főleg több fiatal orvos volt Magyarországon, ez a többlet fogyott el mára, elsősorban az alacsony fizetés miatt. Az orvosok közalkalmazotti bére valóban nagyon kevés, és több évtizedes gyakorlattal sem emelkedik a duplájánál többre. A rezidensek mára a legjobban keresőkké váltak, többet keresnek, mint egy szakorvos. A 35 éves szakorvos bére nettó 200 000 forint, az 50 évesé 300 000 forint. Ez 1200-1800 forintos órabért jelent.
Másodlagos orvospiacok
Ahhoz, hogy több pénzt kapjanak, az orvosok mindenféle plusz munkákat vállalnak: például munkaidő után a saját kórházában az ügyeletet vagy a sürgősségi ellátást már nem közalkalmazottként, hanem vállalkozóként látja el, a piacinak megfelelő, bruttó 5000-6000 forintos órabérért. Intercity-professzor és ingázó orvos is létezik, előfordul, hogy egy hétvége alatt az egész havi fizetésüket is megkeresik, amivel a kórház jól jár, mert legalább van ember, de közben eladósodik.
Magánrendelés
Rengeteg magánrendelő van. Itt az orvosok órabérért vagy jutalékért dolgoznak, egy óra alatt akár 20 ezret is megkereshetnek. A magánrendelők bevétele évi 80 milliárd forint körül van a Forbes becslése szerint, ebből a szerződéssel dolgozó orvosok 30-60 százalék körül részesednek. A saját magánrendelőkben a bevétel 90-100 százaléka a kereset.
Hálapénz
A hálapénz legitim jövedelem, hiszen nincs olyan magyar kórház, ahol az igazgató megtiltotta volna a hálapénz elfogadását. A hálapénz pedig nem a háláról szól, hanem egyszerűen korrupció: a jobb ellátás reményének megvásárlása. Mára megszoktuk: senkit sem sért, aki teheti, ad hálapénzt. Kb. egy év alatt 70 milliárd forint adózatlan jövedelem kerül így az orvosok zsebébe, persze a háttérben dolgozó aneszteziológus, traumatológus, radiológus, patológus nem kap semmit. Ők teszik ki egyébként a külföldre távozók nagy részét. Mivel nélkülözhetetlenek a kórházakban, ezért jellemzően ők azok, akik vállalkozóként dolgoznak, így az igazgató kezét nem köti a bértábla. A hálapénz-hierarchia csúcsán az intézetvezetők, osztályvezetők és a sztárorvosok vannak, akik úgy rendelkeznek a kórházi műtőkapacitások fölött, mintha az a sajátjuk lenne. Közben a társadalombiztosítás fizeti az eszközöket, az anyagot, az ápolónőt, de még a takarítónőt is. Marketingre sem kell költeniük, hisz teli van betegekkel a kórház.
Orvosbárók
Az orvosbárók közé pár ezer orvos tartozik, az általuk megkeresett hálapénz havonta 1-8 millió forint között van, ami évi 12-100 millió forintos tiszta jövedelmet jelent fejenként. Ők, az orvosok 20 százaléka vihetik haza a hálapénz 80 százalékát, kb. 50 milliárd forintot. A többi orvos osztozik a maradékon, nekik fejenként és évente 1-2 millió forint jut. Tehát az itthoni 30 000 orvos mintha nem is ugyanabba a társadalmi csoportba tartozna. Az orvosbárók két-háromszor többet keresnek, mint nyugat-európai kollégáik.
Az orvosok jövedelmét tehát nem a szaktudásuk, hanem a különféle rangsorokban elfoglalt helyük határozza meg. A fiatalok nagy része ringbe sem száll: külföldre mennek vagy pályaelhagyó lesz belőlük. Varga Júlia kutatása szerint az elmúlt 10 évben éppen annyi orvos változtatott pályát, mint ahányan elmentek külföldre, ez az orvos végzettségűek egyharmada.
A szakdolgozók hiánya miatt tűnik úgy, hogy nincs elég orvos
Mivel nincsenek nővérek, asszisztensek, műtősök, adminisztrátorok, ezért az ő munkájukat is az orvosoknak kell ellátniuk, így nem marad idejük gyógyítani. Kb. kétszer annyi nővér kéne, mint amennyi jelenleg van, gyakran azért mennek el az orvosok a pályáról, mert nem érzik biztonságosnak a betegellátást, miközben a felelősség az övék. És arra a kérdésre legalább tudjuk a választ, hogy miért van nővérhiány: mert nagyon keveset keresnek, miközben sokat dolgoznak, legtöbbször nem megfelelő körülmények között. Éppen ezért ők azok, akik tömegesen mennek külföldre.
Sok a kórház és a kórházi ágy
Magyarországon 1000 lakosra 7,1 kórházi ágy jut, miközben az uniós átlag 5,2. Ez azt jelenti, hogy 40 százalékkal több ágy van, mint amire szükség lenne. Svédországban, Angliában, az USA-ban nem jut 3 ágy sem 1000 emberre, de a legjobb egészségügyű Hollandiában sincs több, mint 4,7. Nálunk pedig 7,1. Így tehát drágább az ellátás, ugyanannyi pénzből kevesebb beteget lehet meggyógyítani, mint egy szakrendelőben. Ha kevesebb lenne az ágy és a kórház, akkor a pénzt nem az épületek felszerelésére és fenntartására költenénk, hanem az ápolószemélyzet bérére – vélekedik az Index.
Az egészséggazdasági szakemberek szerint a korszerű egészségügyi ellátáshoz 1 millió lakoshoz kell egy kórház, természetesen olyan, ami teljes technológiai infrastruktúrával felszerelt. Magyarországon összesen 10 valódi kórházra lenne szükség, darabonként 5000 ággyal. A legkorszerűbb betegellátás iránya a világban tizedannyi kórház, azok viszont tízszer nagyobbak és felszereltebbek. Nem lenne-e értelmes kompromisszum minden megyében egy jelentős méretű és minőségű kórház és azon kívül néhány Budapesten? Tehát összesen 25 kórház 2-3 ezer ággyal. Most 160 van.
Itt olvashatsz még többet az egészségügyről:
- A hálapénztől bűzlik a magyar egészségügy
- “Négy műtőnket elöntötte a víz, a kórház annyira elavult“
- Az egészségügy megmentéséről 5 pontban