11 gyerek, akire felnézünk

Kempf Zita | 2017. Május 28.
Jaj, olyan cukik! – szoktuk mondani sokszor a gyerekekre. Pedig sokkal többről van szó. A kicsik az élet legfontosabb kérdéseit teszik fel újra és újra, és esetenként válaszokat is adnak. Csak mi sokszor naivnak tartjuk a megoldásaikat, és azt mondjuk nekik: igen, kisfiam, szép gondolat, de ebben a világban azt úgy nem lehet. Vannak olyan gyerekek is, akik nem kérdeznek, egyszerűen csak megoldják a társadalmi problémákat a maguk végtelenül egyszerű módján. És lássatok csodát, mégis lehet. Ebben a világban. És úgy.
Gyereknap 2017
Mit jelent gyereknek lenni azon túl, hogy az embert állatkertbe viszik május utolsó vasárnapján? Ártatlanságot, játékosságot, jókedvet, határtalan időt és lehetőségeket. És sajnos végtelen kiszolgáltatottságot annak, aki nem hozzá méltó felnőttek vagy körülmények közé születik. Nekünk, újságíróknak, anyáknak, apáknak, érző embereknek összefacsarodik a szívünk a sok szenvedés láttán, amit kisgyerekeknek kell átélni ebben a sokszor nem nekik való világban – miattunk, felnőttek miatt. Azok miatt, akik elfelejtették, hogy egykor ők is gyerekek voltak: nem akartak semmit, egyszerűen csak örültek az életnek. Ahogy annak lenni kéne. Mit tehetünk azért, hogy kevesebb kicsit érjen bántás? Cikkeket írunk meg, és petíciót alá, rászólunk arra, akinek eljár a keze, és bekopogunk, ha túl sok sírás szűrődik át a szomszédból. De főként próbálunk minél több szeretetet adni a velünk, körülöttünk élő gyerekeknek.
 

1. Colin, a hosszú hajú fiú

Úgy tartjuk, hogy a gyerekek türelmetlenek. Ha kapnak egy csokit, nem tudjuk azt mondani nekik, hogy jó, de csak ebéd után bonthatod ki. A késleltetést lassan tanulják meg, és még lassabban fogadják el. Ehhez képest létezik egy kisfiú, aki öt évig növesztette a haját türelmesen csak azért, hogy rákos betegeknek segítsen a belőle készülő parókával. Melyikünk áldozná fel a külsejét másokért?

2. Max, a rettenetes

Léteznek súlyos, sőt halálos betegségek, létezik rosszindulatú daganat, rákbetegség – el kell fogadni – mondjuk. Négyévesen viszont még nem akarja elfogadni az ember. Főként, ha a szeretteit fenyegeti a betegség. A kanadai Max Rice nem hagyta annyiban a dolgot: elhatározta, hogy elijeszti a rákot – a saját eszközeivel.

3. Sam, a játékgyűjtő

Ha valakit úgy hívnak, hogy Love, akkor vagy egy médiahack-kel állunk szemben, vagy az illetőnek merő egy szeretet az élete. Samuel esetében az utóbbiról van szó: a csupaszív kissrác már ötödik éve szervez saját jótékonysági akciót rászoruló gyerekeknek. “Minden gyerek megérdemelné, hogy legyen legalább egy ajándék a fája alatt karácsony reggelén. Tudom, hogy szomorú lennék, ha felkelnék, és egy játék sem lenne ott” – mondja a tizenhárom éves Sam, aki évente több ezer játékot gyűjt össze.

4. Katie, a kertész

A világ talán leghasznosabb házifeladatát az amerikai Katie Stagliano kapta nyolcéves korában: neveljen fel egy káposztát. A zöldség húszkilósra nőtt, a kislány pedig egy ingyenkonyhának ajándékozta, ahol csaknem háromszázan laktak jól belőle. Ezen felbuzdulva Katie jótékonysági mozgalmat alapított, és ma már hetvenöt kertben termelnek tinédzserek zöldségeket ilyen célra. Ugye, hogy hihetetlen?

5. Hailey, az építőmester

Na ez a történet igazán elképesztő. Amikor azt olvastam, hogy egy kilenc éves kislány házikókat épít hajléktalanok számára, azt hittem, ez valami kedves játék, vagyis hogy Hailey Ford apró, jelképes babaházakat épít. Amikor megláttam, hogy komoly, szállásnak valóban alkalmas faházakról van szó, amit saját kezével, fűrésszel, fúróval szerel össze, elképedtem. Szóval egy kilencéves képes arra, amire felnőttek, politikusok és egész kormányok képtelenek? Csak mert megalkuvók, mert érdektelenek, mert a kényelmesebb utat választják? Ha valami példa lehet, akkor az ő története az. 

6. Kollin és a közösségi média 

Mindenkinek elég egytlen barát, ha az olyan, mint Kollin Clark. “Anya, az iskolai barátom, Ryan otthona megsemmisült. Tudod, ez igazán elszomorít. El tudnád mondani a Facebookon mindenkinek, hogy Ryannek új tini nindzsa teknőcökre van szüksége?” – kérdezte egy nap a kisfiú a mamáját. Készült is egy videó, aminek a hatására pár nap alatt összegyűlt nyolcezer dollár. Egy kisfiúnak nincsen pénze, de van olyan hite, ami házakat építhet újjá.

7. Jonas, az alapító

Túl fiatal vagy ahhoz, hogy önkénteskedj? Alapíts saját szervezetet! Így gondolta Jonas Corona is, aki csak így tudott segíteni a hajléktalan gyerekeken. Az alapítványának a neve Love in the Mirror lett. “Nem helyes, hogy gyerekek és felnőttek élnek az utcákon, akiknek nincs semmijük. Mindenkinek kellene egy otthon” – mondta az akkor tízéves kisfiú.

8. Harmony igaz barátai

Ilyen az élet – mondhatja valaki, amikor olyan súlyos rendellenességgel találkozik, mint amivel Harmony Taylor él: a négyéves kislány jobb kezén ujjak nélkül született. A gyerekek viszont nem fogadják el, hogy az élet ilyen is lehet. Azt mondják, ne legyen ilyen! Harmony-nak ujjak kellenek, hát készítünk neki! – gondolták egy középiskolai szakkör diákjai. És nemcsak gondolták, de cselekedtek: robotkezet építettek a kislánynak, aki az átadáskor kijelentette, hogy új körmeit rózsaszínre fogja festeni. Mi is kicsit olyanban látjuk most a világot.

9. Ciro, a lélekgyógyász 

Amikor Ciro Ortiz kicsi volt, az idősebb gyerekek sokat piszkálták, amit nagyon szívére vett az érzékeny gyerek. Elhatározta, hogy nem hagyja magát, és mikor a tapasztalatai nyomán megerősödött, másoknak is segíteni akart. Vasárnaponként kitett egy standot Brooklynban, és bárki arra járónak tanácsokat adott. Mindössze tizenegy évesen. Respekt!

10. Kíra, a madármentő

“Nem az számít, mennyire rosszul néz ki a madár, hanem az, hogy minél hamarabb segítséget kapjon, mert az megmentheti az életét” – vallja a tizenhárom éves önkéntes madármentő, Kíra, aki minden létező szabadidejét sérült madarakkal tölti a Mályi Természetvédelmi Egyesület és Madármentő Állomáson. Egy kislány, aki másokra áldozza az életét, ám ettől ő is gazdagodik. Mi más lehetne az életünk célja, mint amit ő mutat nekünk?

11. Linda, a pótanyuka

Linda még csak tizenhét éves volt, amikor négy testvérével együtt magára maradt. Édesanyjukat elvesztették, édesapjuk pedig az ital rabja lett. A fiatal lány nem hagyta, hogy a kicsik állami nevelésbe kerüljenek: elhatározta, hogy maga lesz a többiek gyámja. Sikerrel nevelte fel mind a négy testvérét. Döntése szinte példátlan, viszont csodás példa a gyermeklélek határtalan kitartására.

 

Gyermeknapi cikkeink címlapi illusztrációit a 12 éves Ferencsik Borbála készítette. 
 

 

Exit mobile version