Peter Turkson bíboros, az Átfogó Emberi Fejlődés dikasztériumának elnöke jelentette be, hogy a vatikáni hivatal nemzetközi egyeztetést indít, és kánonjogi tervezeten dolgozik a korrupció és maffiatevékenység miatti egyházi kiközösítés kérdésében. A kiközösítésről (latinul excommunicatio) a mindenkori egyházfő rendelkezhet: ez a szentségektől való eltiltástól az egyházi közösségből való teljes kirekesztésig terjedhet. Ezzel végre egy olyan ügyben hoznának lépéseket, amely felett a Vatikán a történelme során szemet hunyt.
Ferenc pápa a megválasztása óta gyakran felemelte szavát a korrupció ellen, amelyet “kiirtandó daganatnak” nevezett, és hangsúlyozta, hogy “a bűnt meg lehet bocsátani, a korrupciót nem”. Istenkáromláshoz hasonlította a szerinte a legsúlyosabb társadalmi csapásnak számító, a világot “elrohasztó” korrupciót, amellyel szemben hívőknek és nem hívőknek közösen kell harcolniuk. Az egyházfő hozzátette, a bűnös él a bocsánatkérés lehetőségével, miközben a korrupt soha nem él ezzel, mivel “úgy érzi, nincsen rá szüksége”. Ferenc pápa számára nincsen különbség korrupció és maffia között, mivel mindkettő kizsákmányolja embertársait a közös jó keresése helyett.
Dél-Olaszország fellélegezhet
A korruptak és maffiózók kiközösítéséről tervezett pápai rendelkezés Michele di Bari, a calabriai Reggio Calabria maffiaellenes ügyésze szerint fordulatnak ígérkezik Dél-Olaszország lakossága és egyháza számára is. Az ügyész szerint a szervezett bűnözés uralta kistelepüléseken élők – közöttük a plébánosok is – félnek a “maffiózó szomszédtól”, akit senki nem mer kizárni a helyi közösségből, így a templomból sem, az egyházi kiközösítés viszont “minden alibitől megfosztaná a bűnözőket”.
Pietro Grasso volt ügyész, az olasz szenátus elnöke szintén rendkívüli lépésnek nevezte a korruptak kiközösítését, amellyel “senki soha többé nem igazolhatná a korrupciót”. Raffaele Cantone az olasz korrupció ellenes hatóság (Anac) elnöke szerint a kiközösítésnek nemcsak egyházi és jogi, hanem nemzetközi politikai üzenete is lenne.