Közleményt adott ki a szinkronszínészeket tömörítő SzíDoSz – Szinkron Alapszervezet, miután a héten a Nemzeti Versenyképességi Tanács ülésén felmerült, hogy több feliratos filmet vetíthetnének a mozik, ezzel is javítva a magyar fiatalok régiós szinten is pocsék idegennyelv-tudásán.
Az ötletről egyelőre csak nagyon keveset lehet tudni, de a szövetség máris jelezte, szerintük butaság. Mint írják a filmek szinkronizálásának, illetve feliratozásának kérdése gyakran terítékre kerül különféle fórumokon, és sokszor elhangzik az a vélemény is, hogy ha nem lenne magyar szinkron, az emberek jobban beszélnének idegen nyelveken. Szerintük a nemzetközi tapasztalatok nem igazolják ezt, hiszen Németországban, Svájcban vagy Belgiumban sokan beszélnek idegen nyelveket, pedig ezekben az országokban általában szinkronizálják a filmeket.
Fotó: MTI/EPA / Mohamed Hoszam
„A feliratos filmek térnyerése nagyban veszélyezteti a globális piaci viszonyok között működő magyar szinkronipart, amely amúgy is évtizedek óta húzódó súlyos problémákkal küzd. A filmforgalmazók örömmel és könnyedén szabadulnának meg a plusz költséget jelentő szinkrontól, amelyre kizárólag gazdasági szempontból, versenyképességi tényezőként tekintenek, figyelmen kívül hagyva annak kulturális jelentőségét” – írják.
Pedig a magyar szinkron több, mint egyszerű gazdasági kérdés. „Egy-egy legendás magyar színész hangja összeforrt, és ma is összeforr kiváló külföldi színészek arcával, és egy-egy csodálatosan sikerült fordítás mondatait milliók idézgetik nap mint nap valamelyik népszerű filmből vagy sorozatból. A világszínvonalú vagy adott esetben »silány« magyar szinkronhoz mindannyiunknak van érzelmi viszonyunk, mert a mindennapi kultúránk része” – hangsúlyozzák a közleményben.
A SzíDoSz alapvetően támogatja, hogy több eredeti nyelven, felirattal vetített film kerüljön a mozikba, de garanciát kér arra, hogy a nézők továbbra is hozzáférhessenek a szinkronizált tartalmakhoz. Törvényi védelmet szeretnének a magyar szinkronnak, ami szerintük megvédené annak kulturális értékeit, örökségét, hosszútávon segítené a magyar nyelv védelmét a médiában, esélyegyenlőséget biztosítana a határokon túli magyarok nyelvi identitásának megőrzésében, a fogyatékkal élő honfitársainknak az audiovizuális tartalmak hozzáférésében, és nem utolsó sorban megvédené a szinkroniparban dolgozó vállalkozások és munkavállalók munkahelyeit.