Néhány napja felröppent a hír, hogy jövőre mégsem lenne kötelező a középfokú nyelvvizsga az egyetemi és főiskolai felvételihez. Aztán jött a cáfolat az Emberi Erőforrások Minisztériumától: „nincs, és nem is várható semmilyen változás a 2014. december 18-án kihirdetett rendelkezésekben”.
Vagyis 2020-tól a felsőoktatásba bekerülésnek alapfeltétele lesz egy legalább B2 szintű komplex nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű okirat. (És kell még minimum egy emelt szintű érettségi vizsga is). A szigorításról már régóta tudni, de sokan abban reménykedtek, hogy a magyar diákok siralmas nyelvtudása miatt elhalasztják a bevezetést. Most nagyon úgy fest, hogy nem.
Az elvárás nőtt, az iskolában minden maradt a régi
Azt sem a szakma, sem az érintettek zöme nem vitatja, hogy jogos az elvárás. Egy felmérés szerint még a diákok többsége is elfogadja a 2020-tól életbe lépő követelményt, hiszen ma már alapvető, hogy legalább egy nyelven középfokú szinten tudjon az, aki diplomát szeretne.
A probléma csak az, hogy miután döntöttek a szigorúbb kritériumról, semmi sem változott a hazai iskolai nyelvoktatásban. Ugyanolyan körülmények között tanulnak a diákok, mint korábban, csak közben jó magasra tették a lécet az eddigi elvárásokhoz képest.
Hallgatók feladatlapot töltenek ki műszaki angol nyelvi próbanyelvvizsgán a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Nyelvvizsgaközpontjában (MTI Fotó: Marjai János)
Az elmúlt években a felsőoktatásba felvettek nagyjából felének volt legalább egy B2 típusú nyelvvizsgája. Az utóbbi években lassan emelkedett ez a szám, de 2016-ban is csupán 55 százalék volt. Még a frissen érettségizetteknél is csak 61 százaléknak volt nyelvvizsgája azok közül, akiket felvettek.
Ezek az arányok két szempontból is aggasztóak: egyrészt megmutatják, mekkora gondok vannak a nyelvoktatással a közoktatásban, másrészt előrevetítik, hogy nyelvvizsga híján fiatalok tízezrei nem tudnak majd bejutni egyetemre, főiskolára.
A diákok 30-40 százaléka kiszorul a felsőoktatásból
„Nem fog a jelentkezők fele kiesni a felsőoktatásból, mert a diákok 10-20 százaléka megszerzi majd az új követelmény miatt szükséges nyelvvizsgát – mondta Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért Egyesület elnöke az NLCafénak. – Ők több munkával, nagyobb elszántsággal és részben iskolán kívüli, fizetős tanulással fognak felkészülni. De a tanulók 30-40 százaléka nem tudja majd megugrani a szintet, annyira távol van tőlük a középfokú nyelvtudás. Főleg akkor, ha kisvárosi, nem elit gimnáziumban tanulnak, a családnak pedig nincs arra pénze, hogy a középiskola utolsó évében több százezret költsön a gyerek iskolán kívüli nyelvtanulására.”
Sokkal rosszabbak az esélyei a szakgimnáziumokban (korábban: szakközépiskolákban) tanulóknak is: a felvettek közül csak minden harmadiknak volt nyelvvizsgája. Mindezek pedig tovább növelik az esélyegyenlőtlenséget az oktatásban, miközben a cél éppen ennek ellenkezője lenne. Ráadásul nyelvvizsga híján nem csak 2020-ban fognak tömegek kiszorulni a felsőoktatásból, hiszen már a 10. évfolyamosok is olyan lemaradásban vannak, amit nehéz lesz behozni. Ezért az új követelmény legalább 2-3 évfolyamot érint majd.
Mi a baj a hazai nyelvoktatással?
Egy biztos, az óraszámmal nincs probléma. Egy átlagos magyar diák 936 órát ül végig a negyediktől a tizenkettedik évfolyamig. Ez európai összehasonlításban is magasnak számít, egy nyelviskola pedig nagyjából fele ennyi órával a nulláról felkészít a középfokúra.
Nem volt gond a tankönyvekkel sem, a tanárok modern, jó könyveket használhattak. Legalábbis eddig. A könyvkiadók 5 éves akkreditációja ugyanis lejár, és nem tudják meghosszabbítani, mert egyszerűen nem írnak ki új pályázatot. Így a szeptemberben kezdődő tanévben csak a kevésbé színvonalas könyvek maradnak. Éppen akkor, amikor hajrázni kellene a nyelvvizsgáért.
A nyelvoktatás problémája nem vezethető vissza egyetlen okra, de lássuk, milyen tényezők játszanak szerepet:
- Hiányosságok a tanárok módszertani felkészültségében. Például még ma is sűrűn előfordul, hogy a pedagógus többet beszél az órán, mint a gyerek, aki elvileg egy nyelvet szeretne megtanulni.
- Gyakori tanárváltások. Ez önmagában nem lenne katasztrófa, de a tanulási folyamat ilyenkor nem folytatódik, nem épül egymásra, sokszor újrakezdenek dolgokat, már az is jó, ha az átmeneti időszakban van érdemi tanítás.
- Hatalmas ellentmondás, hogy a középiskolai tanterv szerint az érettségiig B1-es, alapfokú szint a cél. Az egyetemre, főiskolára készülőknek viszont B2-es, középfokú vizsgát kellene felmutatniuk.
- A sikeres nyelvvizsga árának visszatérítése jó kezdeményezés, de azokon nem segít, akik közelében sincsenek a középfokú szintnek, így nem is fognak nyelvvizsgával próbálkozni.
- A diákok motiválatlansága is közrejátszik. Másrészt túlnyomó többségük csak akkor nyelvvizsgázik, amikor kötelező.
Rozgonyi Zoltán szerint az sem jó, hogy a tanulók érettségi előtt semmilyen éles követelménnyel nem szembesülnek. Így sem ők, sem a szülők nem tudják pontosan, hol is tartanak. Amikor szembesülnek a tudásszintjükkel, sokszor már késő. Nem buktatni kellene, hanem objektív visszajelzést adni, milyen szinten állnak.
Az ombudsman szerint aggályos a szigorítás
A nyelvvizsgához kötött felsőoktatási felvételi kérdését Székely László ombudsman is vizsgálta. Az alapvető jogok biztosa szerint kellő előkészítés nélkül írták elő a szigorúbb feltételt, ezért kérte, hogy halasszák későbbre a bevezetés időpontját.
Jelentésében kiemelte, hogy „rendszerszintű visszásságot okoz a nyelvvizsga megkövetelése mindaddig, amíg hiányoznak a nyelvvizsgára való iskolai felkészítés tárgyi és személyi feltételei.”
Azt is megállapította, hogy ha a nyelv tanításának komoly iskolai akadályai vannak, az nemcsak oktatási problémát, hanem alapjogi aggályokat vet fel.
Jó tanácsok az utolsó pillanatokra
Hiába nem működik hatékonyan a rendszer, nagyon úgy tűnik, hogy jövőre már nincs mese, szükség lesz a középfokú nyelvvizsgára. Mit tehetnek a következő egy évben azok, akik nem akarnak emiatt lemaradni a felvételiről?
Év közben már nehéz csodákat tenni, de sokat segít, ha a diák minél gyakrabban, minél több forrásból találkozik az idegen nyelvvel. Ez lehet külföldi cikk a neten, idegen nyelvű film, bármi, ami a tanulót érdekli, nem a tananyagot kell biflázni. A hangsúly a rendszerességen van – tanácsolja Rozgonyi Zoltán. – Az előttünk álló nyarat fel kell áldoznia, hogy intenzív tanulással felturbózza a tudását. Több nyelvvizsgarendszerhez vannak online tanulási segédletek, de fontos, hogy ne csak vizsgafeladatokat oldjanak meg. Legtöbbször szükség van külső segítségre – magántanárra vagy nyelviskolára –, mert a tanár garantálja azt a rendszerességet, amelyet egyedül nehéz betartani. Kizárólag önálló munkára hagyatkozva sem lehetetlen a felkészülés, de csak nagyon keveseknek sikerül.