16 segítő gondolat, ha elvesztettél valakit

K. Z. | 2019. November 01.
Életünk legnagyobb próbatétele a halál. Elengedni azt, akit szerettünk, úgy, hogy ne rokkanjunk bele. Ebben próbálunk segíteni neked, ha hasonló helyzetben vagy.

Elválasztva lenni bárkitől is, akit szeretünk: fáj. Ha már nem fáj: nem is szeretjük. […] Az elengedés nem azt jelenti, hogy az ember szíve kihűl. Nem azt jelenti, hogy elfelejtem örökre. Nem közönyt jelent. Az elengedés azt jelenti, hogy hagyom őt szabadon repülni, szállni, a maga útján – abban a biztos reményben, hogy visszatalál majd hozzám.

– Müller Péter

Fotó: MTI/EPA/Szandzsiv Gupta

Fontosnak tartom, hogy tanulja meg az ember elengedni azt, akit szeret. Nem szabad görcsösen ragaszkodni senkinek az emlékéhez, akármekkora űr marad utána.

– Cseri Kálmán

Ha valakit elveszítettünk, akit szerettünk, a lélek azonosulással gyógyul. Egyszer csak észrevesszük, hogy bizonyos tulajdonságait, mozdulatait öntudatlanul is átvettük annak, akit nehéz elengedni. Valami apró gesztust, hangsúlyt vagy mindennapi szokást. Például úgy terítünk, úgy hajtjuk össze a szalvétát, ahogy az elhunyt édesanyánk tette. Valamit föltámasztunk abból, aki elment. […] Őt már nem kapjuk vissza, de valamit belőle mégis megőrizhetünk halálunkig. Így folyamatosan össze vagyunk kötve mindazokkal, akiket valaha szerettünk.

– Bagdy Emőke

Fotó: Matt Cardy/Getty Images

A halottainkkal úgy vagyunk, hogy eleinte, ha róluk álmodunk, ébredéskor keserű haragot érzünk: miért csak álom volt, hogy élnek? Később lassan-lassan alább adja az ember, és ébredés után is hordozza magával az álom andalító, jó érzését: legalább álmomban éltek, gondolja, s már szívesen álmodik róluk.

– Ottlik Géza

A szeretteink sosem halnak meg. Réges-régen Omai mondta ezt. Igaza volt. Mert nem halnak meg, teljesen nem. Bennünk élnek tovább úgy, ahogy mindig is éltek. Mi óvjuk a fényüket. Ha élénken élnek emlékeinkben, így is képesek nekünk utat mutatni, mint a rég kihunyt csillagok fénye, amely ismeretlen vizeken is segíti a tengeren való tájékozódást. Ha már nem gyászolunk, és odafigyelünk rájuk, képesek megváltoztatni az életünket.

– Matt Haig

A közkedvelt mondás, hogy az idő minden sebet begyógyít, nagyon félrevezető lehet. Az idő csak lekerekíti a fájdalom éles sarkait, hogy lehetőségünk legyen gyógyulni. De a fájdalom egy része örökre velünk marad.

– Wallace Sife

Fotó: MTI/Mohai Balázs

Az élők szíve a holtak igazi temetője.

– Publius Cornelius Tacitus

Azt hiszem, mindig is fájni fog… de hogy őszinte legyek, nem akarom, hogy a gyász végleg eltűnjön. A fájdalom azt jelzi, hogy emlékszem arra, akit szerettem. A gyász mutatja, hogy még érez a szívem, hogy szerettem, és ez csodálatos dolog.

– J. R. Ward

Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt

Akadnak drága dolgok, melyek csak egy röpke pillanatig léteznek az életünkben. El kell engednünk őket, hogy egy másik égboltot is beragyoghassanak.

– Renée Ahdieh

Csak semmi istenhozzád. Itt vagy a szívemben. Ami azt jelenti, hogy nem lehetsz távol tőlem soha.

– John Scalzi

Fotó: MTI/Komka Péter

Exit mobile version