mindenszentek

mindenszentek

halottak napja

Halloween

mindenszentek

Mindenszentek - tudnivalók a jeles napról

Mindenszentek (röviden mindszent) napja az üdvözült lelkek emléknapja, egyházi kánon szerint a Megdicsőült Egyház ünnepe. Mindenszentek napját a katolikus kereszténység november elsején üli meg. IV. Gergely 844-ben tette hivatalos ünneppé mindenszentek napját, akkor még csupán a vértanú szentekre emlékezve. Hazánkban 2000-től munkaszüneti nap.

Mindenszentek más, mint a Halottak napja, utóbbi a Szenvedő Egyház ünnepe, könyörgés a purgatóriumban dekkoló lelkekért, november 2-án.

Angolszász hagyomány szerint mindenszentek előestéje a Halloween (all hallows’ evening).

A Kárpát-medence magyarlakta területein mindenszentek napján és halottak napján meglátogatják, rendbe teszik, virággal – jellemzően krizantémmal - díszítik fel az elhunyt hozzátartozók sírját, az örök világosságot jelképező gyertyákat, mécseseket gyújtanak. Elimádkozzák a mindenszentek litániáját, régebben harangoztattak is a család halottaiért.

Az Ipoly mentén a temető mellett otthon is gyertyát gyújtanak a halottak tiszteletére. Népi hiedelem szerint az hal meg előbb, akinek a gyertyája előbb hunyt ki. A világítás kereszténység előtti eredetét vallók szerint tévelygő lelkek melegednek a gyertyák lángja mellett, emellett annak jelzőfény funkciója is van, visszavezeti sírjaikba a kóborló lelkeket, hogy azok ne nyugtalanítsák az élőket.