A koronavírus, vagyis a covid-19 lappangási idejét eddig 5-14 nap közé tették az egészségügyi szakemberek, az idő múlásával azonban egyre alaposabban megismerjük a kórokozót, így a korábbi ajánlások is átalakulhatnak. Az oknyomozó újságírókat képző Center for Investigative Reporting által működtetett Reveal oldalán jelent meg egy hosszabb elemzés, amely nemzetközi példákat hoz, és szakértőket szólaltat meg a lappangási idő kérdésével kapcsolatban.
Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO kezdeti ajánlásai szerint a fertőzöttek nagyjából felénél körülbelül 5 nap alatt jelennek meg az első tünetek, jellemzően a fejfájás és a száraz köhögés, ugyanakkor általánosságban 14 napos izolációt javasolnak azoknál, akik fertőzésgyanús helyen jártak. Ezt a WHO egy január végén megjelent, a kínai Vuhanból származó adatokon alapuló elemzésből extrapolálták. A kis méretű mintán végzett vizsgálat ugyanis arra utalt, hogy a fertőzöttek 95 százaléka bő 12 nap után kezd el tüneteket mutatni.
A legújabb kutatások azonban arra utalnak, hogy előfordulhatnak emberek, akiknél jóval hosszabb ideig tart, amíg a koronavírus tünetei jelentkeznek, így már akadnak olyan kutatók, akik kongatják a vészharangot: nem biztos, hogy elég a 14 napos karantén. Ez különösen az olyan országok számára fontos információ, mint például az Egyesült Államok, ahol viszonylag kevés emberen végzik el a teszteket.
„Mivel az USA területén nagyon alacsony a tesztek száma, és nagyon gyenge az új esetek azonosítása, jóval konzervatívabb megközelítést javasolnék a karantén idejét tekintve – mondta a témával kapcsolatban Eric Feigl-Ding, a Harvard T.H. Chan School of Public Health járványtani szakértője. – Ha nincs megfelelő tesztelési rendszer, akkor létfontosságú lehet a hosszabb ideig tartó karantén alkalmazása.”
Ezt látszik alátámasztani az a március közepén megjelent kutatás is, amelyet öt kínai és kanadai egyetem kutatói végeztek el. Eszerint minden nyolcadik páciensnél 14 napnál hosszabb inkubációs időt figyeltek meg, amiből arra következtetnek, hogy a két heteskarantén nem optimális megoldás.
„Miközben a járvány gyorsan végigsöpör a világon, az elemzésünk alapján a felnőttek karanténjának kiterjesztését javasoljuk, 17 vagy 21 nap hatékonyabb lehetne” – írták a kutatók.
A hosszabb karanténra elsősorban ott lenne szükség, ahol keveset tesztelnek (Fotó: Getty Images)
A szakemberek 2015 kínai páciens esetét vizsgálták meg, köztük száz gyerekét is. Azt találták, hogy az alanyok közül 233 beteg esetében 14 napnál is hosszabb volt az inkubációs idő, ami a teljes minta 12 százalékát jelenti. A szórás elég nagy volt, 0 és 33 nap között, tehát akadt olyan beteg, akinél a fertőzést követően egy hónappal később jelentkeztek a tünetek.
„Ez nem nagy dolog, ha egy városban csak 10 ember kapja el a betegséget – mondta Edwin Wang, a University of Calgary biokémiával foglalkozó professzora. – De ha tízezren fertőződnek meg, 1200 olyan ember lesz közöttük, aki nem kerül karanténba, ez pedig katasztrófa.”
A kutatási anyag a Yale egyetem által fenntartott medRxiv weboldalon jelent meg, igaz, egyelőre más kutatók szakmai ellenőrzése nélkül, annak érdekében, hogy a nyilvánosság minél gyorsabban hozzáférhessen az új információkhoz. Azaz, elképzelhető, hogy a közeli jövőben cáfolják a hosszabb karanténra vonatkozó felfedezéseket, de az is benne van a pakliban, hogy más kutatók is hasonló eredményre jutnak, akkor pedig alapjaiban kell újragondolni a koronavírus elleni védekezést.
Március 10-én egyébként az Annals of Internal Medicine szakfolyóiratban is megjelent egy kutatási anyag, amely a páciensek egy kis hányadánál 14 napnál hosszabb lappangási időt állapított meg. Ezt a Johns Hopkins Bloomberg School of Public Health és két további egyetem kutatói végezték, összesen 181 koronavírusos esetet elemezve. Ők azt találták, hogy a páciensek 97,5 százalékánál átlagosan a fertőzést követően 11 és fél nap után jelentkeztek a tünetek. Ez azonban azt jelenti, hogy tízezer emberrel számolva több mint százan lennének azok, akiknél a 14 napos karantént követően jelennek meg a koronavírus tünetei.
„Ezeknek a kutatásoknak minden közegészségügyi vezetőhöz el kellene jutniuk, hogy feltehessék maguknak a kérdést, mennyi kockázatot hajlandóak vállalni a lappangó eseteket illetően” – hangsúlyozta Feigl-Ding, aki arra is rámutatott, hogy a kutatások során külön kellene vizsgálni, hogy a lappangási időt hogyan befolyásolja az életkor, a nem, illetve más egészségügyi problémák.
További cikkeink a koronavírussal kapcsolatban:
- Még nem látszik a járvány vége Németországban
- Akár 6 millió koronavírus-fertőzött is lehet Olaszországban
- Egy új magyar mese segít a gyerekeknek feldolgozni a karantént